Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-25 / 210. szám

1917. szeptember 25. Azátvetelibizottsápokmeakezdlkmüködssökef Ki vásárolhat a bizottságoktól ? Bndapeat, szeptember 24. (.Fővárosi munkatársunktól.) Nyíregyházán még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a gabonát átvevő bizottságok mikor kezdik meg működésűket és hogy ezeknek a bizottságoknak pontosan körülírva voltaképen minő feladata ik lesznek. Az átvételi bizottságokról intézkedő kormányrendelet kimondja, hogy a bizottságok működésének megkezdésére az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke adja meg az utasítást, ez az utasítás azonban sehova sem érkezett el, jóllehet magukat a bizottságokat már Szabolcsvármegye területén is megalakították. A gazdaközönségét rendkívül érdekli cz a kérdés, azéri felvilágosításokért a legilletékesebb helyek egyikére fordultam, ahol szívesek veltak engem a lehelő legkimeritőbben informálni a Nyirvidék számára. A felvilágosítás, amelyet kérdéseimre kaptam, a következő: — Az átvételi bizottságok előre láthatólag néhány napon belül, minden valószínűség szerint szeptember utolsó napjaiban megkezdik működésüket Szabolcsvármegye területén Az Országos Közéi el mezési Hivatal elnökének gróf Hadik János miniszternek idevonatkozó rendelkezése pár napon belül megtörténik. Az eddig érvényben lévő intézkedések szerint ezek a bizottságok egy halósági személyből és a Haditermény 'egy kiküldöttjéből állanak. A hatósági személy — mindenkor a polgármester, vagy az alispán megbízottja, az alispán rendszerint a járási főszolgabírókkal képviselteti magát. Az intézkedések ugy fognak megtörténni, hogy Szabolcs varmegye területén az átvételi bizottságok működésűket lehetőleg egy, időben kezdjék meg. Az átvételi bizottságok számának megállapításánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a rendelkezésre álló munkaerő tekintetbe vételével az eljárás a lehelő leggyorsabban legyen lefolytatható. Az átvételi bizottságok működési körzete a hatóságok által a Haditermény kiküldöttjével egyetértőleg állapíttatott meg és az átvételi bizottságok működésének megkezdésével —< egy időben érvénybe lép a rayonirozás is. — Ez azt jelenti, hogy az átvételibizottságok működésének megkezdéséig ia Haditermény bármelyik bizományosa az egész ország területén vásárolhatott és a termelő a Haditermény bármelyik bizomá nyosának eladhatta termését. Ez az állapot az átvételi bizottságok működésének megkezdésével megszűnik és ettől az időtől kezdve a Haditermény bizományosai csakis abban a körzetben vásárolhatnak, amelyet részükre kijelöltek. Hogy azonban a dolgot ne zavarják össze, illetékes helyen ugy intézkedtek, hogy minden átvételi bizottság mellett a Haditermény megbízásából az a bizományos működik, akinek körzetébe az átvételi bizottság működési területe beletartozik. Az átvételi bizottság rendeltetése elsősorban az, hogy megállapítsa az egyes termelőknél az azoknál meglévő tényleges gabonakészletet. Az átvételi bizottságok tudják, hogy a termelőnél mennyi gabonának kell lenni és ha a tényleges készlet és a megállapított mennyiség között kü lönbség mutatkoznék, akkor a termelőnek számot kell adni ennek a különbözetnek a hovafordításáról. A termelő ezt a hiányt a kezei között lévő vásárlási igazol váltókkal, átvételi elismer vényekkel, a saját szükségleteire felhasznál! mennyisé- I geknél pedig a kormányrendeletben előirt feljegyzésekkel igazolni tartozik. Az átvételi bizottság mindenekelőtt tehát megvizsgálja, hogy a termelőnél annyi gabona van-e, amennyinek lenni kell. azután megállapítja, hogy a termelő a saját házi és gazdasági szükségleteinek fedezésére — a fennálló rendeletek és utasítások értelmében — a folyó gazdasági év végéig, vagyis 1918. augusztus 15-ig mennyi búzát, rozsot, kétszerest, zabot, árpát és kölest tarthat vissza. — A szükségleten félül mutatkozó — mennyiségek az átvételi bizottság részéről nyomban igénybevétetnek és átvétel, valamint a lebonyolítás céljából az ilyen gaÍK)na az átvételi bizottságoknál működő Haditermény kiküldöttnek adatik át. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a termelőknél meglévő gabonafelesleget nyomban átveszi a hadi termény kiküldöttje, aki — amint azt már fentebb említettem — egyúttal bizományos is abban a körzetben, amelyikben az* átvételi bizottság működik. Az átvételi bizottság körzete ugyanis sohasem nagyobb a Haditermény bizományos körzeténél, sőt a legtöbb esetben egy-egy ilyen Haditermény körzetben két-három átvételi bizottság is működik a vármegye területén. — Az átvételi bizottságoknál működő Haditermény bizományos a néhány métermázsás tételeket nyomban átveszi és azok árát nyomban ki is fizeti. A nagyobb tételek a termelőnél maradnak,- esetleg közös raktárba kerülnek. Ezeket a mennyiségeket csak a tényleges átvétel alkalmával fizetik ki. — Ha azon község területén, ahol az átvételi bizottság működik, vannak még olyan vásárlási engedéllyé! rendelkező fogyasztók, akik szükségletüket a saját községük területén termelt gabonából eddig szabad vásárlás utján beszerezni nem tud Iák, akkor az ilyen fogyasztók az átvételi bizottságoktól az átvételre kerülő galx>nából közvetlenül vásárolhatnak és szükségletüket ilyen módon fedethetik. Tanácsos azonban, lia a hatóság még az átvételi-bizottság működésének megkezdése előtt az ilyen ellátatlan fogyasztókról pontos jegyzéket készíttet, abban feltünteti a szükséglet nagyságát is és ezt a jegyzéket az átvételi bizottság hatósági tagjának átadja. Az ide vonatkozó kormányrendelet u lasitásai értelmében ugyanis az átvéteii bizottságok által á

fvételre kerülő gabonából ezek a ineiiyiségék felntétlenül kielégítést nyernek az esetben, ha a szükségletnek megfelelő mennyiség egyáltalában átvételre kerül. Informátorom elmondotta még azt is, hogy az átvételi bizottságok működése alkalmasint annyira kielégítő lesz, hogy feleslegessé válik minden zaklató rekvirálás. A gazdáknak érdekük, hogy egyrészt pontos okmányokkal igazolni tudják a hiányzó gabonát, mert ellenkező esetben kihágási eljárás iudul meg ellenük, másrészt pedig feles mennyiségeiket tényleg rendelkezésére is bocsássák az átvételi bizottságoknak, amelyeknek úgyis pontos számadatok állanak rendelkezésükre a cséplési eredményekről és igy tudják jól, hogy, kinél mennyi gabonának kell lenni. Amennyiben Nyíregyháza hazafias gazdaközönsége támogatja az átvételi bizottságok működését, Nyíregyháza területén tényleg nem lesznek rekvirálások és erőszakos intézkedésekkel nem fognak egy gazdát sem zaklatni. ' . Paál Jób. Jubileum A fásultságig siilyedt háborús élet aggasztó nyomorai közé vigasztaló ellenhatásként sugárzik, a korszakalkotó erejében nagy és dicső reformációról való őszinte megemlékezés. Ahol csak fogékony lelkekben lobot vet a mult halhatatlan tetteinek az emlékezete, ott mindenütt ellenállhatatlan lelki szükség gyanánt küzdi fel magát a gondolat: hogy a négyszázados reformáció elavulhatatlan emlékezetének örömtüzeket kell gyújtani az elfogulatlanul ítélő lelkekben, s a kereskedelmi, emberi jogok felszentelt templomaiban ! A reformáció négyszázad tisztult távlatúból tekintve, nem olyan zsánerű lelki jelenség, mely csak azokat kötelezné a legönzetlenebb tiszteletadásra, kik közvetlenül részesei ujjászülő hatalmának, hanem azokat is, kik az általános emberi s lelkiismereti szabadság magaslatára emelkedve ölelik lelkükbe mirdenkor a felvilágosodás sugarait. A reformáció, bármint magyarázzák is a történet folyamán legördülő eseményeket, a nép felvilágosodásának kezdő állomása, honnan a béklyóitól szabadult gondolkozás és érzület szárnyain szédítő gyorsasággal halad tovább és tovább az idők végtelenségéig, még az istenség mélységeit is kutatni bátorkodó emberi értelem í Kezdetben igaz, hogy egy .egyszerű kolostor falai közt gyúlt fel a reformáció éltet hamvasztó, éltet adó tüze; kezdetben a hit elszórt világába tört. he az isteni napfény ; de amint egyre jobban s messzebb terjedt az eltemetni hitt lelki jelenségeket felderítő világosság, mindenütt élet s mozgás támadt. Az emberi társadalom ősi épületének még a kövei is kiáltozni kezdtek; a porszemnyi szép 'lelkek világában szokatlan ébredés s forrongás támadt; a testileg lelkileg gyönge az erős oltalmát követelte, a megvetett igazság érvényesülését; a hontalan joglalanság jogait a munkás szabad és megbecsült emberi élethoz. A reformáció, mint világtörténelmi jelenség is éreztette és érezteti a maga rendkívüli erejét! * Az érzésében s gondolataiban tisztult egyéniségek többé nem zsákmányai a tömegeket bóditó zsarnoki hatalomnak, hanem teljesen független s önrendelkezésü polgásai a valláserkölcsi alapon nyugvó állami társadalomnak, mely lut ottan jogaiban, érdekeiben szenved, ekkor mindig a fejlődést, a népfelvilágosodást kövotelő reformáció vezérelvei ellen cselekszik !' Luthernek a keresztyén ember szabadságáról irt müve kiáltványa egyszersmind az öntudatra ébredt emberiségnek is mely hogy isten teremtményének vallja magát, épen abban akarja megmutatni, hogy a tökéletesedés útját nem lefelé, hanem fö"elé keresi, egész az örökkévaló eszményig, az istenségig! Szabadnak lenni testileg lelkileg a tiszteletreméltó isteni s emberi törvények határain belől, szabadnak lenni erkölcsileg, hogy felemelt fővel s nyitott szemmel álljunk meg bárminő földi hatalmasság előtt igazságnnk érzetében ; függetlennek lenni a hit világában minden közönséges és mellékérdektől ; a tökeletes Istenen kívül más tekintély előtt térdet fejet nem hajtani . . . cz a reformáció óta vezédö elve lett annak tsz emberiségnek, mely legőszintébb kincsét: szabadságát nem holt szavakba temeti, hanem az alkotások mezején egyre jobban fokozódó dicső tettekben nyilatkoztatja ki 1 Hogy most a reformáció négyszázados örömünnepén éppen tipikus protestáns népek állják a legádázabb vihart, hogy a keresztyén ember szabadságának éppen most kellett a könyörtelen vérontás háborús szabadságáig fajulni . . . ezt a siralmas eltévelyedést ne a reformációban létjogot nyert protestantizmus számlájának a terhére irjuk, hanem azokéra, kik elbizakodottan azt hiszik, J.ogy tudatos, szabad, értékes életet farizeusi álarc alatt is lehet éini! . . .