Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-16 / 203. szám

1917. szeptember 16. 3 i városi szeszgyár szükségleteit megszavazta a képviselőtestület Nyíregyháza, szeptember 15. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap délután Nyíregyháza város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen első alkalommal elnö­költ Oltványi Ödön helyettes polgármes­ter. A város uj főjegyzője az elnöki meg­nyitójában rövid prognammot adott, a­melynek keresetlen szavai, közvetlen hangja, munkára való készsége jó ha­tást tettek a városatyákra. A közgyűlés megnyitásakor az elnök­lő főjegyző' a következőket mondotta: Tekintetes képviselőtestület! Megtisz­telő bizalmukból az első alkolommal, hogy van szerencsém elfoglalni a lő jegy­zői, illetve helyettes polgármesteri széket, — kötelességem, hogy az első a köszönet szava legyen, hogy engem erre az állásra megválasztottak. Alkotó munkára fölkészült lélekkel állok uj munkám elején, ama eltökélt szán dékkal, hogy elődeimnek méltó utóda ki-, programmot adni nem lehet. A kormái 1' vánok lenni. A mai nehéz időkben munka és a felettes hátóságok úgyszólván nap­ról-napra irják elő a közigazgatás leen­dőit, kijelentem azonban, hogy egyedül városom érdekében kívánok dolgozni és részt kérek minden munkából, amely a város falain belül bárhol és bármily i­ránvban jelentkezik. Legfőbb törekvésem az lesz, hogy a közigazgatás kedvelt legyen és népszerű, hogy a város falai között a város minden rendű és rangú polgára megtalálja ügyei­nek elintézését. Ismerve Nyíregyháza vá­ros kötelességteljesitéstől áthatott tiszti­karát, ígérhetem, hogy ez meg is történik. Ha a sors időt enged nekem arra, hogy a város érdekében munkálkodhalom, min­denkor oda fogok hatni, hogy érdemes legyek arra a bizalomra és támogatásra, amely eddigi közigazgatási pályám erős­sége és alapja volt. Azután bejelentette a h. polgármes­ter, hogy Wekerle Sándor dr. miniszter­elnököt, a város díszpolgárát miniszter­elnökké való kinevezése alkalmából tá­viratban üdvözölte és fölolvasta a minisz­terelnök választáviratát. Majd Garav Kál­mán dr. tanácsos fölolvasta Fényes László országgyűlési képviselőnek a városhoz in­tézett köszönőlevelét, amelyet egész ter­jedelmében fölvettek a közgyűlés jegyző­könyvébe. .Egyetlen jelentős ügy szerepelt a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán és pe dig a városi központi szeszfőző dolga. A Nyírvidék a szakosztályok javaslatát már ismertette ebben a kérdésben. A tanács a szakosztályok véleménye alapján azt a javaslatot terjesztette a képviselet elé, — hogy a városi szeszgyár már most rendez­kedjék be a melléktermények földolgo­zására, amellyel a város már az első esztendőben megkeresi azt a százhúsz­ezer koronát, amibe a niel 1 éklermények földolgozására szükséges gépek kerülnek. Rendkívül széles mederben indult meg a vita, amely csaknem két órán át tartott. Több irányban merültek föl ag­godalmak, amelyek attól féltek, hogy el­késik a város az egésszel, mások az egész üzletnek a rentábilitást vonták kétségbe, de az összes aggodalmakat eloszlatta az előadó Garajr Kálmán dr. tanácsos, aki rámutatott arra, hogy ma a törköly ösz­szevásárlásának és elraktározásának a biztosítása a legfontosabb és legsürgő­sebb teendő és ebben már meg is történt minden intézkedés ugy a nyíregyházi sző­lőkre, mint azokra a községekre is, ame­lyek a központi szeszgyárhoz tartoznak. Megnyugtatta a közgyűlést, hogy ez a. vá­rosi szeszfőző nagy összegekkel dolgozó üzem lesz ugyan, de műszakilag nem o­lyan nagy dolog, mint amilyennek lát­szik. A kisebb szakembereket már megta­lálta a város és a vezetőt is meg fogják találni. A közgyűlés tagjai megnyugvással fo­gadták az előadó szavait, majd Bencs Kál mán dr. pénzügyi tanácsos kérte, hogy necsak a befektetésre szükséges összeg­ről intézkedjenek, hanem történjék intéz L kedés arra nézve is, hogy a törköly átvé­telekor fizetendő összegek és egyáltalán a szeszgyár üzleti kiadásai hogyan nyer- . jenek fedezetet, mert addig, míg ez meg nem történik, nem lehet a szeszgyár ré­szére semmit sem utalni. Általános helyesléssel találkozott a pénzügyi tanácsosnak ez a gondoskodása és névszerinti szavazással kimondotta ia közgyűlés, hogv helyesli a létesítendő szeszgyárnál a melléktermények földolgo­zásának a megkezdését és az erre a célra szükséges gépek beszerzésére százhúsze­zer koronát bocsát a tanács rendelkezé­sére avval, hogy a gépeket sürgősen ren­deljék meg. A szeszgyár üzemi kiadásai­sainak a fedezésére százötvenezer -koro­nái engedélyez és kimondja, hogy ezek a határozatok a fölebhezésre való tekin­tet nélkül, azonnal jogerőre emelkednek. A közgyűlés ezen kívül kisebb ügye­ket intézett el. Nyíregyháza és a Vörös Kereszt sorsjáték Részesedik-e Nyíregyháza a sorsjáték millióiból ? Budapest, szeptember 15. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Vörös Kereszl Egylet, központi fő­gondnokának nyilatkozata alapján nemrég közöltem a Nyírvidék hasábjain, hogy a most jegyzés alatt álló Vörös Kereszt sors jegvék millióit minő célokra használják fel. Részletes kimutatást közöltem az elő­reláthatólag 30 millió koronánál jóval na­gyobb ősszegre rugó eredmény felhasz­nálásáról és módomban állolt hivatalos helyről elhangzó nyilatkozat alapján meg irni azt is, hogy ezekből a milliókból mi­nő arányban részesednek a nyeremény­kölcsöu kibocsá jtása ügyében egymással megállapodásra jutott jótékony intézmé­nyek. A Nyírvidék szerkesztőségének meg­bízásából illetékes helyre most azt a kér­dést intéztem, hogy a nyereménykölcsön jövedelméből közvetlenül részesednek-e valamely Nyíregyházi jótékony intézmé­nyek. Erre a kérdésemre a következő nyi­latkozat közlésére kaptam felhatalmazást: A Vörös Kereszt nyereményköl­csön jövedelme országos jelentőségű jó­tékonysági akciók céljaira használtatik fel és igy magától értetődően ez a fel­használás közelről érdekli a nyíregyházi jótékonysági intézményeket is. Arra va­ló tekintettel, hogy a jövedelemnek egy tekintélyes részét, az Országos Hadigon­dozó Hivatal rendelkezésére bocsájtják, ez az összeg elsősorban és legfőkép rokkant­célokat szolgáló intézmények kibővítésé­re és létesítésére fordittatik és igy a tekin­télyes összegből feltétlenül jutni fog a­zoknak az intézményeknek is, amelyek ie célból Nyíregyházán állíttatnak fel. A háborúban rokkanttá vált nyíregy­házi katonák mindenesetre érezni fogják a nyíregyházi közönség áldozatkészségét és igy a Nyíregyházán jegyzett összegek végső eredményükben nyíregyházi katona kat is adnak vissza a munkának. A Munkásbiztositó Pénztár országos jeliegü tüdőbeteg akciójában, amelyre a pénztár a neki juttatandó milliókat for­dilja, szintén szerepe lesz Nyíregyháza vá­rosának és igy ezen a réven is részesülni fog Nyíregyháza a sorsjáték feleslegé­nek eredményeiből. Informátorom elmondotta végezetül még azt is, hogy Nyíregyházáról igen biz­tató jelentések érkeznek az eddigi jegy­zésekről és Nyíregyháza áldozatkész kö­zönsége ezúttal is példáját adta nemes gondolkodásának. ÚJDONSÁGOK — A kisvárdai vonatjáratok. Állandó és jogos panasza a vármegye közönségé­nek, hogy a kisvárdai irányba a háború kitörése óta rettenetesen rossz a vasúti összeköttetés. A vármegye közigazgatási bizottsága nemrégiben fölterjesztést inté­zett az államvasutak igazgatóságához és a debreceni üzletvezetőséghez, hogy a nyíregyházi csapi vonalon uj vonatpárt állítsanak be. Bár Meskó László dr. fő­ispán személyesen is eljárt a minisztéri­umban és az államvasutak igazgatóságá­nál, a menetrend megváltoztatását, il­letve uj vonatpár beállítását most nem le­het várni, amit fontos hadiérdekkel okol meg az államvasút. Erről átiratban ér­tesítették a közigazgatási bizottságot, a­mely elhatározta, hogy ujabb fölterjesz­tést intéz a miniszterhez és azt kéri, hogy legalább Kisvárdáig és onnan indítsanak naponta még egy vonatpárt. — Ilajdu Sándor hazajött. Przemysl elestével sok nyíregyházi fiúval együtt fogságba esett Hajdú Sándor népfölkelő főhadnagy, nyíregyházi mérnök is, aki fog ságbaeste óta az irkucki fogolytáborban volt. Hajdú Sándort nemrégiben, mint csererokkanlat kicserélték és Hajdú Svéd­országon keresztül tegnap érkezett haza Nyíregyházára, ahová az Irkuckban levő nyíregyháziaktól sok üzenetet hozott. — A krasznojarszki foglyok részére a/, alispáni hivatalhoz ujabban a követke­ző adományok érkeztek: Péchy Gyula 10, Kovács László 100, Casinó Nyíregyháza 30, özv. Albert Józsefné 20, Ivlár Gusztáv 100, dr. Mikecz Miklós 30, Osgyáni Jó­zsef 30, eh*. Szmrécsányi Lajos érsek 500 Pusztadobosi r. k. hivek 110, Elöljáróság Rétközberencs 10.30, Elöljáróság Apagv 108.40, Borsos József Vencsellő 40, Ti­szaágtelek község 87, Tomöry Dezső Sza­bolcs, dr. Korányi Endre 20, Nyíregyházi Takarékpénztár 500, Sefcsik József 20, Szalánczy Bertalan Komoró 100, Népbank Nyíregyháza 20, Kun Ármin 20, Blau Mór 10, dr. Guttmann Zsigmond 10, dr. Sprin­ger Géza 10, Fleiner Lajos 10, Liptav Jenő 100, Radó Adolf Kisvárda 30, Dö­ge község 181, Nyírtét község (520.87, Ti­szalök község 50, Makay Miklós Eszeny község 248.40, Reich Vilmos Nyírkárász 200. Somogyi Gyula 50, Werner Gyula 5, Kálmánchey Dezső Geszteréd 10, (láva Kisvárda 10, dr. Földes Mór Kisvárda 50, Magy község 42.60 Szabolcsbáka község 7(5.20, Oros község 220, Javorek Elek Oros 30, Orosi r. k. hívek 80, Nyíracsád köz­ség 22.70, Ibrány község 56, Enyedi Far­kas Nagyhalász 10, Nyírkércs község 65.40 Jóna László Nyírbakta 10, Bagdv Imre Tiszalök 20, Besenyőd község 58.82, Me­zőgazdák Bankja Kisvárda 50, Molnár Jó­zsef Kisvárda 50, Vay Miklós Tornyospál­ca 50, Tornyospálca község 400, Tisza­szentmárton község 218, Gödény Ferenc Balkánv 150, Klár Sándor 10, Haas Ignác 200 K. A Nyírvidék szerkesztőségéhez a kö­vetkező adományok folytak be: Búzás István hadnagy gvüjtése és adománya a Blumber József 20 K, Ruzsonyi Pál 50 K. Blumberg József 20 K.

Next

/
Thumbnails
Contents