Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-15 / 202. szám

2 JSfyímriDÉK 1917. szeptember 15 nem csak az önálló keresettől biró nők ré­szére kivánja a választói jogot, meri ö sokkal szélesebb és demokratikusabb ke­retet akar biztosítani a nőknek az alkot­mány sáncaiban. A miniszter ur még sze mélyes térre is vitte a dolgot, meri ne­vetve jegyezte meg, hogy az esetben, ha csak az önálló keresettel rendelkező nő­nek lenne választó joga, akkor nekem i­lyen jogom nem lenne. Kértük a minisz­tert íarila, hogy • az iskoláztatás cenzu­zásank megállapításánál lehetőleg legye­nek tekintettel arra is, hogy a vidéki nők­nek eddig nem volt alkalmuk tanulni és ezért a nők nagy részét nem lehetne ki­zárni a választók közül. — Vázsonyi Vilmos beszélgetésünk so rán megkért arra, hogy legyünk munkatár sai abban a nagy munkában, amelyet vál­lalt, gyűjtsük össze a külföldi adatokat, a választói jog módozataira nézve. Az én impresszióm az, hogy feltétlenül lesz a nőknek választói joguk. — Jártunk Ugrón Gábor belűgyminisz térnél is, aki megígérte, hogy örömmel tá­mogatja küzdelmünket. A belügyminisz­tertől azt is kértük még, hogy rendőri és közegészségügyi kérdéseknél hallgassák meg a nők véleményét, és ahol szakta­nácskozások lesznek, oda hívják meg a feministákat is. A belügyminiszter ezt készséggel megígérte. Hasonlóképen biz­tató ígéretet kaptunk Némethy államtit­kártól is, és Károlyi Mihály gróf szintén kijelentette előttünk, hogy teljes erejével támogatja a nőknek a választói jogért megindított harcát. Groák Ödönné bucsut vett ezután tő­lem, mert a feministák vezetősége a to­vábbi lépések megbeszélése végett tanács­kozásra vonult vissza. Paál Jób. UMW Fényes László a hadi segélyek fölemeléséért Heves vita a képviselőházban Nyíregyháza, szeptember 14. * (.4 Nyirvidck tudósítójától.) Ennek a képviselőháznak Fényes Lász ló Nyíregyháza város képviselője az e­gyetlen olyan tagja, íaki a nép mai akaratá­oól jutott a törvényhozásba és aki igazán képviseli a magyar népet. A ma együtt ülő képviselőháznak a tagjait annak idején 1915-ig terjedő megbizássial küldötte a nép |a parlamentbe és a magyar nemzet egyet­len olyan megnyilatkozása sem volt, amely helyeselte volna a mandátumok meghosz­gzabbitását. Az időközi választásokon bet. került képviselők sem a nép igazi akara­tából kerültek a törvényhozásba, mert a nép akaratát mellőzte a pártközi paktum. Egyedül Nyíregyháza polgársága volt az, amely nem érezte magára kötelezőnek azt a paktumot, amelyei az ő megkérdezésé nélkül kötöttek a pártok és a maga akaratát juttatta érvényre akkor, amikor Fényes Lászlót választotta meg képviselőjének. Azért kell erről beszélni most, mert teg­nap tartotta szüzbeszédéi Nyíregyháza képvi­selője a képviselőházban a hadisegélyek föl­emelését követelve. Beszéde nem volt szóvirá­f okkal teljes, cikornyákkal ékes, körmondatok­at cifrázott szónoklat, hanem ezer és ezer szegény, sínylődő, éhező asszony és gyermek panaszos jajkiáltása. Nagy riadalom kelt a szavai nyomán az egyenes beszédhez nem szokott fényes teremben, lett is nagy fölzúdu­lás, de ez ne rettentse vissza Fényes .Lászlót, ez a polgárság nem kpllemeteskedésért kül­dötte őt a parlamentbe, hanem hogy a sze­gény embert vegye védelmébe és ha ez a hang idegen ennek a parlamentnek, ne csodálkozzék rajta, hiszen ezek az urak még a béke kortes­eszközeivé! jutottak oda. Ma csak a mi köve­tünk hangja ilyen. Majd az uj népképviselet­ben meg fogják szokni az igazság kemény hangját. Budapest, szeptember 14 (-4 Nyirvidék tudósitójától.) Szász Károly elnök a képviselőház ülését délután félnégykor nyitotta meg. Napirend előtt bejelentésében megemlé­kezett arról, hogy a király Szurmay Sán­dor honvédelmi minisztert a Mária Te­rézia rend lovagjává avatta föl. A ház osztatlan örömmel üdvözli Szurmayt. Mi­után Wekerle beterjesztette a számvevő­szék jelentését, Fényes László szólalt fel. — A kormány feje, — mondotta — olyan mestere pénzgazdaságunkmik, hogy nem kívánhatjuk tőle a tőke uralmának megtörését. Az osztályuralom helyett uj embereknek kell jönni. Ezután a 'hadise­gélyek körül levő mizériákról beszél hosz­szasan. Ha laz állam a haza védelmére el­\itte a családfentartókat, kötelessége, hogy legalább anyagilag kárpótolja őkat. A hadisegély azonban alacsony, a hősök hozzátartozói nyomorognak. A hadügy te rén eddig minden ügyünk közös volt az osztrákokkal, csak a hadisegély ügye nem. A hadisegély nálunk kisebb, mint Auszt­riában. Jöjjenek ki velem a falvakba, hall­ják meg, mit mondanak az asszonyok... Zlinszky István: Mi hiába beszéltünk, leszavaztak! Fényes: Tanukat állithalok, hogy a függetlenségi párt nem teljesítette köte­lességét! Hajlandó vagyok minden füg­getlenségivel lemenni kerületébe, az asz­szonyok szemükbe fogják mondani. ezt. Nem összeszorított fogakkal kell állani a harcot, mint tegnap Tisza mondotta, mert a hazajövő hősök ökle köztünk fog szétütni. (Nagy zaj.) Polónyi Géza: Szemtelenség ilyet mondani! Fényes: Mit mondott az ur? Polónyi: Azt mondottam, a háború­ban nem lehet igv beszélni. Fényes: Nem igaz, most is ferdit, ma­ga mindig ferdített! Madarassy Beck: Hogy lehet öreg em berrel igy beszélni? Fényes:, Nem szerény embernek jöt­tem ide, akinek nem tetszik, kimehet. Ez­után erélyesen követeli, hogy a hadisegc­lyeket Ausztriához arányosan emeljék föl. és hogy vegyék ki a jegyzők kezéből a hadisegély kiosztása körűi való korlátlan hatalmat.' Nem igaz, hogy valutánkat a hadisegély fölemelése ronthatja. (Gratz pénzügyminiszter elmosolyogja magát, We kerle pedig azt kérdi: Ki mondotta ezt?) Fényes beszédét végzi, újból erélye­sen követeli, hogy a kormány ne halogas­sa tovább a hadisegély fölemelését. A következő szónok Polónyi Géza volt aki mindenek előtt reflektál Fényes be­szédére. — Képviselőtársaimnak, — mondot­ta, könnyebb dolguk volt, mint nekem, mert egyszerűen kimentek Fényes beszéde elől, de mivel a szónoklat sora rámkö­vetkezett, nekem végig kellett hallgatnom. Tiltakozik az ellen, mintha nem lenne mindenki áthatva a hősök hozzátartozói segítésének a gondolatától. Magyarország anyagi romlás veszedelme alatt is gon­doskodni fog róluk és ehhez nem kelle­nek ide ilyen apostolok. Vakmerőség a tör vényhozás ellen igy lázítani a népet és a szegény asszonyokkal elhitetni akarni, — hogy a parlamentben csupa huncutok ül­nek. Ez sem nem magyar, sem nem tisz­tességes dolog, erről a hangról leszoktat­juk a neofita képviselő urat. Valótlan, — hogy a függetlenségi párt a hadisegélyek fölemelése és az anyák segélyezése dolgá­ban nem tette volna meg a kötelességét. Apponyi, Huszár Károly. Palugyay Móric. Kun Béla. és Preszly Elemér többször fölszólaltak a házban, hogy emeljék föl a hadisegélyeket. Fényes képviselő ur egye nesen lázítani akar. Szász Károly elnök: Konstatálja, hogy Fényes László beszédében nem talált lá­zítás! különben megtette volna köteles­ségét. Ezután Sümegi Vilmos szólalt föl és sürgette a székelység segélyezését. Urmán czy Nándor a hadseregben előfordult sé­relmeket teszi szóvá, Hoch János pedig az ellen tiltakozik, hogy a választójog­ból lealkudjanak, vagy a munkapárttal kompromisszumot kössenek. Wekerle válaszolt a fölszólalásokra és kijelentette, hogy a választójog megalko­tása mindennek előtt való. A hadseregben való sérelmeket fölhozni időszerűtlen,— mert a hadsereg újjászervezésénél min­dent megteszünk, a magyar nemzet igé­nyeinek kielégítésére, mely sohasem állott közelebb a megvalósuláshoz, mint most. Ezután Apponyi válaszolt Pop Csi­csó tegnapi felszólalására és kijelenti, — hogy tárgyalások fojynak a román egy­ház főpapjaival, la rendeletek végrehaj­tásáról. Azon iparkodik. .lio£y megegyezés iöilön lé'tre. Tiszának -azt válaszolja, — hogy amiaz elvekkel, ^melyeknek keresztül vitelére vállalkoztak, állanak, vagy buk­nak. A választójog megalkotása parancso­ló szükségesség, ennek elejtése kataszt­rófához vezetne. Programmunkat isten se­gítségével megvalósítjuk. Pop Csicsó föl­szólalása után az ülés negyed kilenckor véget ért. am üi mhwh wm im i i wi ^MwwwM WWi uwA^irjm wii^ Hagy Endre megérkezett Nyíregyháza, szeptember 14. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap este érkezett meg Nyíregyhá­zára Nagy Endre, a kiváló iró, akit nyír­egyházi szereplésére elkíséri a felesége is. Az állomáson a város nevében Oltványi Ödön polgármester üdvözölte Nagy End­rét, aki elmondotta, hogy örömmel jött ide, hogy segítségére legyen a nyíregyházi hadigondozóknak nemes munkájukban. A mai előadás iránt egyébként változatlan érdeklődéssel néz a közönség, amelynek legnagyobb része la Modern Kabaréból és és írásaiból régóta ismeri és szereti Nagy Endrét. Nagy Endre nem hozott megál­lapított programmot Nyíregyházára, de a­zérl bizonyos, hogv előadása a közönség teljes tetszésével fog találkozni. Az elő­adás, amelyen Nagy Endrén kivül Zsám­boky Miklós gordonkaművész és Gergely­Miksa zongoraművész szerepelnek, pont­ban fél kilenckor kezdődik. ni mii—iinniwnrwiwiiMiCT Hírek Korniiov kapituiálásáről Budapest, szeptember 14. Nyirvidék tudósítójától.) Pétervárról jelentik, hogy Korniiov föl-' ajánlota, hogy kapitulál, a kormány azonban föltétlen megadést követei. A lengyei államhatalom Budapest, szeptember 14 (A Nyirvidék tudósítójától.) Bécsből táviratozzák: A lengyel király ságban az államhátalom szabályozására vonatkozó királyi rendeletek zseptember 15-én jelennek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents