Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-06 / 195. szám

2 JSfnRVIDBK 19Í7. szeptember 6 Fényes László köszönete Nyíregyháza üdvözletéért Nyíregyháza, szeptember 5. IA Nyirvidék tudósítójától.) A mai postával levél érkezett Oltvá­nyi Ödön helyettes polgármesterhez, Fé­nyes Lászlótól, Nyíregyháza város ország­gyűlési képviselőjétől, ki megköszöni a le­vélben a város képviselőtestületének az üdvözletét. A levél minden sorából a há­ja és a szeretet melege árad felénk és ko­moly ígérete annak, hogy részt akar ven­ni Nyíregyháza közdolgaiban és dolgozni akar ezért a városért. A levelet itt adjuk: Nagyságos Helyettes Polgármester Ur, hálás köszönettel vettem Nyíregy­háza városunk augusztus hó 17-én meg­tartott rendes képviselő testületi köz­gyűlésének jegyzőkönyvi kivonatát. Szivem szerint köszönöm Nagysá­godnak megtisztelő szavait, amelyekkel megválasztatásomat bejelenteni méltóz­tatott és kérem egyben, hogy kegyesked­jék a képviselőtestület minden tagjának hálámat tolmácsolni ama határozatukért hogy megválasztatásomat szívesen fo­gadták és bizalmukat előlegerve, en­gem üdvözölni érdemesítettek. Biztosit­hatom Nagyságodat és a képviselőtestü­let minden tagját, hogy minden erőm­mel, képességeimmel, és energiámmal a­zon leszek, hogy Nyíregyháza városun­kat, a magyarságnak ezt a szépséges kerthez hasonló fészkét minél jobban szolgálhassam. És ezek a szavak nálam nem udvarias frázisok, hanem a szavak mögött vágyam és akaratom, elhatáro­zásomnak tüze izzik. Eltekintek most szerény személyem­től, csupán azt a tényt szögezem le, hogy Nyíregyháza város polgársága va­lóban minden befolyás és melléktekin­tet nélkül, tisztán öntudatos ideálizmus­sal nyilvánitotta a képviselőválasztáson akaratát. Hiszen, ha bármi érdek, vagy melléktekintet vezette volna a polgáro­kat, ugyan nem az én szerény és kis sze­mélyemet tisztelhette volna meg a man­dátummal. Az erkölcsi erőnek egyik fe­le: a választók igaz akarata, amelyből a törvényhozó hatalma a közjó javára születhetik, ime tehát beteljesedett. A másik felét az erkölcsi erőnek ne­kem kell adni, hogy Nyíregyháza város polgárságának eme beteljesedett akarata ugy érvényesüljön tovább, ahogyan azt az ország érdeke megkívánja, ennek a most olyan nagyon vérző nemzetnek pa­naszos sóhaja megköveteli. Nos, tudatá­ban a választás tisztaságának, acélozott erővel dolgozom: igyekszem behatolni Nyíregyháza város állapotainak, köz­szükségleteinek alapos ismeretébe, hor­dom össze anyagát a nemzet kívánsá­gainak, és követeléseinek, nyomorúságá­nak és szenvedésének, hogy amilyen sze­rény és kicsi ember vagyok egyébként, amikor az országgyűlésen Nyíregyháza város polgárságának nevében fogok szó­lani: hangomnak ereje és visszliangja legyen. Helyettes Polgármester Ur, hiszem, hogy igy lesz! Fogadja, kérem, megkülönböztetett tiszteletem őszinte jelentését. Budapest, 1917. augusztus 31. Fényes László. Oltványi üdön helyettes polgármes­ter Fényes László szép és a város életé­ben eljövendő uj korszak kezdetét jelen­tő levelét a város legközelebbi közgyűlésén mutatja be a képviselőtestületnek. Szüret előtt Vármegyénk ma már az ország jelen­tősebb borvidékei közé tartozik. Alkalom­szerűnek találjuk, hogy most közvetlenül a szüret küszöbén széjjel nézzünk szőlőink között és a multak tapasztalataiból, meg a jövendő kilátások számbavételével egy­két gyakorlati tanulságot leszögezzünk. A multak tapasztalataiért nem kell messzire visszamennünk. Elegendő, ha a tavalyi év tanulságait vesszük szemügyre. Köztudomásu, hogy a mult esztendő a borkereskedelem terén szenzációs tünetek­ben volt gazdag. Három koronás, sőt en­nél nagyobb árakat is láttunk literenként. És mégis számtalan panasz hangzott el komoly bortermelők részéről. Mi volt-e panaszok alapja ? — Tegyünk egy sétát a Sóstószőlőtelepen Vármegyénknek ez az értékes, nagy pro­dukcióra hivatott területe körülbelül 1000 hold kiterjedésű, sőt már nagyobb is. —­Tudomásunk van róla, hogy e terület 80 százalékának, tehát körülbelül 800 hold­nak termését tavaly, a 3 koronás árak elle­nére két koronáért, vagy még olcsóbban (adták el a termelők. Sőt Í.10—1.50 koronás eladásokról is tudunk, ezeknek a mennyi­sége az egész 1000 hold területnek hozzá­vetőleg 15—20 százaléka lehet. Ha hol­danként átlag 10 hektoliteres termést ve­szünk számításba, akkor a Sóstószőlőte­lep tavalyi termése 10,000 hektoliterre te­hető. Ennek ára literenként három koro­nájával három millió koronát tesz ki. — Ámde; a termelők a fenti olcsóbb eladá­sok révén nem kaptak ennyit, hanem csak 2 millió 60 ezer koronát, vagyis közel egy millióval kevesebbet. Sietünk hangsúlyozni, hogy ez a szá­mítás egészen hozzávetőleges, mert meg­bízható statisztikai adatok nem állnak ren­delkezésünkre. Nagyon könnyen lehetséges, hogy a termés nagyobb is volt s igy a vételárkü­lönbség több millióra is rúghat. Viszont csak a Sóstószőlőtelepről beszéltünk, a­mely voltaképen irányitója vidékünk bor­lconjunkturájának s nem vettük számítás­ba vármegyénk egyéb jelentékeny borter­mő területeit. Az a kérdés tehát, hogy olyan közgaz­dasági problémáról van-e szó, amely ér­demes a nyilvánosság forumára. Szüret előtt állunk ismét, és a termelők panasz­kodnak. Panaszolják a horribilis munka­béreket, a raffiának, rézgálicnak, karónak és minden szőlőmüvelő anyagnak, esz­köznek óriási drágaságát. — Panaszolják, hogy a hordó méregdrága és hogy venné­nek már nagy áron is, de majdnem le­hetetlen, mert összevásárolták. Panasz­kodnak a tavasztól nyár derekáig tartott elviselhetetlen szárazságra, szőlőmolvra, rothadásra, fürtpusztulásra stb., a melyek az utóbbi esőzések ellenére is alaposan megtépázták a biztató terméseredményre való kilátást. Panaszkodnak és félnek, — hogy ismétlődiü fog a tavalyi esel, ami­kor ők termeltek és javarészt mások szü­teltek. Megjósolhatjuk, hogy termelőink ezek­kel a panaszokkal semmire sem fognak menni. Kíséreljék meg a bajok okát ön­magukban keresni és ne mindent az ál­lamtól várni, amelynek most épen elég dolga van. Láthatják, hogy kormányunk ezen a téren is megteszi kötelességét. Ter­melői és kereskedői érdekeltségek bevoná­sa mellett, tárgyalásokat kezdett Németor­szággal bor export kérdésében. E tárgya­lásoknak a mi pénzünk javára országos jelentőségű valutáris eredményei lesznek, amely eredmények készen álinak majd a< mi vármegyéink termelői részére is, mert ha sikerül borvidékünkre fölhívni a né­metországi borkereskedelem figyelmét és becsületes, tiszta jó borral ellátni szövetsé­gesünk piacát, akkor termelőinknek nem­csak 5—6 koronás árakat jelent az idei bo­rért, szóval nemcsak muló sikereket, ha­nem a jövendőben állandó piaoot és tartós összeköttetést a tisztes német kereskede­elmmcl. — Csak meg kell mozdulniok ter­melőinknek, mert ölhetett kezekbe a me­nyei manna se hull szívesen. Meg kell ta­nulniok, — a leckepénzt már elégszer meg­fizették, —- hogy a szervezkedés minden igaz ügynek erőt és hatalmat ád. Ne pa­naszkodjanak tehát, hanem szervezkedje­nek. Szük a polgári leányiskola Az első osztálytól kimaradtak a növendékek Nyíregyháza, szeptember 5. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az utolsó esztendőkben óriási módon megszaporodott azoknak a nőknek a szá­mia, akik olyan kenyérkereső pálya felé törekszenek, amelyhez valamelyes iskolai végzettség szükséges. A leányközépiskolák túlzsúfoltsága országos panasz volt és éppen ezért alkotott a volt kormány tör­vényt a leánygimnáziumokról és leány­középiskolákról, amelyekből egy Nyír­egyházának is jutott. Azt hitte mindenki, hogy a leánygimnáziumnak megnyitásá­val megszűnik a polgári iskolák és tanitó­nőképzők túlzsúfoltsága és a növendékek arányosan eloszlanak az intézetek között. Ez a reménység azonban egyáltalán nem vált valóra, legalább Nyíregyházán nem. A nyíregyházi községi polgári leány­iskolában ma értek véget a beiratások és máris megállapítható, hogy — különösen az első osztályból igen sok növendék ma­radt ki, mivel dacára a párhuzamos osz­tályoknak, nem lehetett őket fölvenni. Ál­talában életveszélyes tolongás között ment végbe a polgári leányiskolába a beiratko­zás, ugy, hogy Adorján Ferenczné igaz­gató kénytelen volt sorszámokat kiosztatni a beiratkozok között. • Mintegy 30—35 azoknak a növendé­keknek a száma, akiket nem lehetett föl­venni, bár az intézet igazgatósága ugy 5a várossal, mint a tanfölügyelővel tárgya­lásokba ereszkedettj hogy miképpen lehet segíteni a dolgon. Erre azonban módot — nem találtak, mivel a mostam tantermek­be több növendéket elhelyezni nem lehet, uj tanteremre nincs hely az iskolában, de meg tanerő sem nagyon van, akivel még egy harmadik első osztály növendékeit ta­níttatni tudnák. A kimaradt növendékeknek az igazga­tóság azt a tanácsot adta, hogy iratkozza­nak be a leánygimnáziumba, ez azonban a többnyire szegény leányoknak igen drá­ga, ugy, hogy a most kimaradt növendé­kek legtöbbje azt határozta, hogy az idén még elvégzi az ötödik elemi osztályt és jö­vőre megy csak polgáriba. ti« Városi Szinház-Mozgo. Szeptember 5 6-án, szerdán és csütörtökön dél­után fél 6, este fél 9 órai kezdettel amerikai sorozatunk remekműve rr 5ZePLQT[ET7 wa 553 £33 Péntek-Szombat-Vasárnap FÉKTeuEn szeReiEin 51" La fcj tM Uii >&£ wíj ÖÍJ 4 ÍJ w* fcs&a*

Next

/
Thumbnails
Contents