Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-08-25 / 185. szám

2 JSFRIRYIDÉK 1917. augusztus 25. Miért drága a fa? Tekintetes Szerkesztő Ur! Engedje meg nekem, hogy b. lapjában dr. Józsa András ur «Kánikula» cim alatt megjelent közleményének egy részére válaszolhassak és egyúttal nagyjában kimutassam ,bogy mi okozta a fa hirtelen drágulását és mi okozza annak eltűnését. A fát éppúgy mint más árut a létesült fa központ drágította meg, egy szeren csénk van azonban, az egyik sülyesztő gépet nem kapta a kezébe: a maximálást. Ha ezzel együtt jött volna, ugy ma már talán hatalmas erdeink is el süly ed tek volna. Mert a faközpont, ugy mint más központ is, csodálatos varázslattal bir, kibékit, drágít és sülyeszt, például Nyíregyházán a központ fennállása előtt a fakereskedők konkuráltak a fával, volt fa elég, házaltak is vele, de mihelyt a központ jött, minden előzetes megbeszélés nélkül emelték a fa árát és ma olyan szolidaritás van közöttük, mintha egy szigorú szakszervezet volna. Mint látjuk, tehát a faközpont békét hozott, de fát nem és ezzel drágított. Mert a termelők a régi kötéseket nem respektálták, a központ szabályai szerint csak ugy érvényesíthetők a központ fennállása előtti kötések, ha a központhoz minden 100 mm. fáért 20 korona jutalékot fizet be a kereskedő. Most már az a kereskedő, akinek 10.000 mm. fája van véve, vájjon lefizetheti-e a 2000 korona jutalékot, csupán azért, hogy egy hosszú pert biztosítson magának a kötekedő termelővel szemben? Ugy-e nem, tehát ujabb kötést, vagyis ujabb vételt kell eszközölnie. Természetesen, ha már központ van, lényegesen magasabb árban lehet csak ven ni, de a vétellel és a fa árának előre való lafizetésével még mindig nincs fa. Még csak azután következik az igazi szállítási akadály: a faközpont egy hatósági bizonyítványt kér, amelyért Nyíregyháza városházánál egyik szoljából a másikba kell járni mig végre 5—6 nap múlva kikapható. Ha már ezt kikapta a kereskedő, ajánlott levélben egy kérvény kíséretében beküldi és beküld minden 100 mm fa után 4 korona jutalékot. Ha ez is beérkezett a központhoz, ugy a kérvény pihenőre tér, és a kereskedő — ha sürgős a fa, és mikor nem sürgős — minden egyes esetben fel kell, hogy menjen Pestre a központhoz. A központ ajtajába egy számot kap, és ha — Isten ments — egy magasabb számot kapott, két napig is ott állhat a referens ajtajában, ahol a sürgetésre azt válaszolják: «csak sorrendben csináljuk!* Egyáltalában mi szükség volt erre az egész cél nélküli és ugy a fogyasztóra, mint a kereskedőre káros intézményre? Jutalékot fizetni, Pestre menni, izzadni, kilincselni, ezt a költséget és fáradságot valakinek meg kell fizetni, mert különben senki sem bolond, hogy. ilyen idegölő kálváriát végigjárjon. Ez a faközpont. Bátor leszek reá mutatni, hogy mit hozna egy erdő rekvirálása. Számtalan példát tudnék felhozni, de a sok közül csak kettőt ragadok ki: A talp és a szesz rekvirálását. Rengeteg talp fölösleg van, dugva és drága pénzért de azért van talp forgalombán, miért kelljen ahhoz dugva hozzá jutni? ugyan ugyvan a szesszel minden szeszgyárban van lerekvirált szesz. A kincstár nem tudja elhelyezni, miért nem adnak igazolványnyal legalább a háztartásra egy litert havonta? Pedig minden hivatalban tudják, hogy 30 koronáért egy litert lehet kapni? Igy volna ez a fával is. Minden kincstári és katonai intézményben halom számra feküdne a fa, esetleg egyeseknek volna, de aki nem tud hozzá jutni, az drága pénzért akkor is venne. Miért nem maximálták a fát? Mert azt jól tudták oda fenn, hogy akkor a katonaság kevés az erdők és luxus kertek őrizetére, mert akkor csak ottan volna volna fa. Minek a Schönborn erdeit rekvirálni? Hiszen ottan van a kincstárnak ezer és ezer hold erdeje és rengeteg levágott fája, miért nem utalnak abból olcsó áron legalább a nehézségekkel küzdő állami hivatalnokoknak? Azért mert az erdő-kincs tár ugy emelte a fa árát, mint Mermelstein Munkácsról, épen ugy a fát, mint a trafikot és a vasúti fuvart. A fa drágulása a kormány rendszerében, az erdei törvényekben, — melyek nagyon helyesek, mert ha ez erdőket számítás nélkül pusztítják, később érezni fogjuk a káros hatást — a központban és bürokratikus vezetésében, az állatélelem drágaságában, és az általános düböngő drágaságban lelhető fel, de hogy ez nem a kereskedő hibájában van, az bizonyos. Például, ha a takarmányra nem lesz intézkedés, ugy a fa ottan fog az erdőben elrothatni, mert nem lesz állat, amivel elszállítsák. Mert egy mázsa 100 koronás szénából nem képes a termelő kijönni de még a városi fuvarozók is becsukják az üzletüket és akkor lesz csak drága a fa. Amig a burgonya módjára nem fogják központosítani, ha drágán is, de lesz, — mert a kereskedő élelmessége előteremti, de jaj akkor ha a fát maximálják és a burgonya módjára fogják kezelni. De akkor bizonyos, hogy még a Kárpátokból is eltűnik a fa, mint a Nyírségből a burgonya. Tisztelettel: Halász Adolf. Nyíregyháza teheneit Kassára viszik Eladta a város a tehenészetét Nyíregyháza, augusztus 34. (A Nyirvidék tudósítójától.) A város képviselőtestülete egyik legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a város tulajdonában levő és a városi tehenészetet alkotó szarvasmarhákat eladatja, inivel egyfelől a takarmány hiány miaitt ^uean tud az ellátásukról gondoskodni, másrészt pedig a városi kezelésben a tehenészet nemhogy jövedelmezne, hanem még tetemes összeget rá is fizet a város. Ennek a határozatnak az alapján tárgyalást kezdett a város a katonasággal és a megállapodás alapján a mai napon megtörtént a város teheneinek az átadása. Hetvenhat darab tehene volt a városnak. Ebből a szerencsi katonai vágómarha vásárló kirendeltség 39-et fejős tehénnek vett át kilogrammonként 470 fillérjével. A fejős tehenek súlya összesen 18830 kilogrammot tett ki és igy ezért a katonaság a fejős tehenekért 88501 koronát fizetett. A többi jószág fejésre már nem alkalmas és igy azokért kilogrammonként 360 fillért adott a katonaság, amely ezen a címen 63284 koronát fizetett a városnak. Ilyen formán tehát megszűnt a városi tehenészet és a város összesen több, mint százötvenezer koronát árult ki a tehenekből. A város bizony ráfizetett a tejgazdaságra, ami a kisebbik baj, mert egyéb üzemeken behozza ezt az összeget és aki vállakózásba kezd, annak el kell készülnie arra, hogy egyik vállalatán nyer, a másikon esetleg vészit. Nyíregyházának mint vállalkozónak a tehenészet volt az, amely nem ütött be. A nagyobbik baj az, hogy nemcsak a levágásra kerülő jószágot viszi el Nyíregyházáról a katonaság, hanem a fejős teheneket is, pedig arról volt szó, hogy a fejős teheneket megveszi ugyan a katonaság, de nem viszi ki Nyíregyházáról, hanem az itteni katonai kórházaknak adja, és igy látja el az ott fekvő betegeket tejjel. Azonban nem igy történt és ma az a helyzet, hogy a város tehenészete megszűnt ugyan, de azért az itteni katonai telepek ezután is a nyíregyházi piacról lesznek kénytelenek beszerezni a tejet, ami bizony nehéz helyzetet teremt a nyíregyházi piacon. ""újdonságok""" — Személyi hir. Mikecz Dezső alispán az Országos Hadigondozó Hivatal elnökének meghívására a ma délután tartandó ülésre Budapestre utazott. — A belügyminiszter érdeklődik a szabolcsi szegényügyröl. Ugrón Gábor belügyminiszter ma érdekes táviratott intézett Mikecz Dezső alispánhoz. A táv-iratban a belügyminiszter az iránt érdeklődik, liogy

r miképen áll Szabolcsban a szegényügy, van-e a vármegyében szegényház kik tartják azt fönt és a községek mennyiben járulnak hozzá a szegényház fönntartásához. Mivel a táviratra a belügyminiszter sürgős választ kér, valószínű, hogy a szegényügy gyökeres rendezése, amelyet a kormány szintén fölvett szociális program mjába, rövidesen megoldást nyer. — Házasság. Nagy István Máv. hivatalnok és Palicz Juliska folyó hó 25-én d. u. 5 "órakor tartják esküvőjüket a helybeli ref. templomban. — Helyreigazítás. Tegnapi számunkban «A tanitói munka értékeléséről» cimü cikkben az ötödik szakaszból «különbség» szó kimaradt, a hetedik szakasz elején magatartását helyett, «megalázásáU olvasandó. — Betörés a cipőüzletbe. Pár nappal ezelőtt vakmerő betörés, történt a Kossuth-téren. Ismeretlen tettesek fölnyitották Lichtenberg Sándor cipőüzletének rollóját és az üzletből több mint ezer korona értékű cipőt elloptak. A rendőrség keresi a betörőket. — A Medvegy-fiu Nyíregyházáit. Pár héttel ezelőtt nagy föltűnést keltett a fővárosban á Krammermajer-utcai betörés amelyet, mint hamarosan kiderült, Medvegy Vili, az országos nevü betörőkirály követett el. A hires betörő familia egyik ifjú tagja, Medvegy Sándor pár nappal ezelőtt Nyíregyházát látogatta meg. A derék ifjú, aki egyébként a 32. gyalogezred katonaszökevénye, itt összeszővetkezvek ét teherhordó taligással, mindenekelőtt pénz hez akart jutni és a két találgassa! egy csenden éjszakán Grünfeld Adolf zöldségtéri hordóraktárát dézsmálták meg. Két egymásutáni éjszakán öt hordót emeltek el és azok egyrészét a Bujtoson elrejtették másrészét pedig potomáron eladták. A detektívek és a katonai rendőrség azonban rájöttek a lopásra, - és előállították a jeles társaságot, amelynek a tagjai nem is tagadták a lopást. A rendőrség Medvegy Sándort átadta a katonai parancsnokságnak, Matolcsy Péter taligás és a másik fiatalkorú társa ellen pedig megindította az eljárást. — Városi Színház Mozgó. A Fölfelé züllők. Egy hirtelen jött gazdagság szertelen mámora kápráztatja el egy fiatal boldog házaspár egyszerű harmonikus életét. Könnyelmű jólétben múlik az idő és a gazdagság perzselő tüzében a régi egyetértés elhamvad. A léha élet tönkre zúzza a hitves társak boldogságát, hogy a fölfelé züllés legyen a végzetük. Az amerikai filmek világsikerüket annak a bravúros ügyességüknek köszönhetik, hogy mint egy varázstükörként mutatják be az életből az emberi sors legjellemzőbb képeit. Róbert Warvik az ismert szimpatikus nagy művész szinte önmagát mutatja be e darabban s ezért a Fölfelé züllők leghálásabb és legszebb szerepe eddig.