Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-05 / 143. szám

JNfnRYIDÉK. i 91 '7 julius 5 A hajdudorogi püspökség negyedmilliója Sürgeti a pénzt a várostól a kultuszminiszter Nyíregyháza, julius i. (A Nyirvidék tudósítójától.) Jó pár évvel ezelőtt, iamikor Nyíregyháza és más városok között meglehetősen erős küzdüem folyt azért, hogy a hajdúdorogi püspökség hol nyerjen végleges elhelyezést, Nyíregyháza város képviselőtestülete 25000Ő koronát ajánlott föl a hajdudorogi püspökség céljaira azzal a kikötéssel, hogy ezzel az összeggel szemben nemcsak a püspökség áthelyezésének a kérdése biztosíttatik, hanem Nyíregyháza tanító kép z ő-in l éz etet és papnöveldét is kap. A püspökség közben tényleg átköltözött Nyíregyházára, a tanítóképző intézetet is fölállította a város, azonban a háború ugy a papnövelde megalkotását, mint a püspöki rezidencia megépítését elodázta. .Sőt legutóbb — mint azt akkor jelentette a Nyírvidék — a minisztérium és a püspökség között olyan megállapodás jötl létre, hogy nem épül u j rezidencia a hajdudoro gi püspöknek, hanem az állam megveszi a nyíregyházi görög katholikus egyháztól a Pannónia 'éle épületet és azt átalakíttatja püspöki rezidencia és püspöki hivatalok céljaira. ' Az állam ehhez a vételhez természetesen szeretné fölhasználni azt az összeget, amelyet Nyíregyháza annak idején megajánlott, de még mindezideig nem adott át a püspökségnek. A kultuszminiszter éppen ezért ma a következő leiratot intézte Mikecz Dezső alispánhoz: A nyíregyházai gór. szert, katli. egyházközség tulajdonát képező bérpalotának a hajdudorogi püspökségnek tehermentesen leendő átadhatására Nyíregyháza r. t. város állal megajánlott 250,000 K készpénz kiutalása ügyében 1915. évi október hó 28-án 23,698 szám alatl kelt felterjesztésére való hivatkozással értesítem Nagyságodat, hogy a szóban forgó bérpalotának a püspökség céljaira leendő átvételét és ezzel kapcsolatosan annak tehermentesítését immár folyamatba tettem. A város polgármestere Nagyságád fent hivatkozott felterjesztésével bemutatott 14633 915. sz. jelentésében megajánlott 250,000 K készpénz folyósi tását oly indokolással tagadta meg, hogy a megszavazott összeg az 1912. évi március 14-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen Kgy. 146. K. 3552—912. sz. alatt hozott határozat alapján csak akkor válik esedékessé, amikor a papnevelő intézet iés a tanítóképző intézet felállíttatik. Erre nézve megjegyzem, hogy a hajdudorogi püspöki hatóságnak Nyíregyházán történt állandó letelepedésére való tekintettel ugyanott felállított tanítóképző intézet már harmadik éve működik. s hogy a püspökséggel kapcsolatosan létesítendő papnevelőintézetnek a felállítását eddig csupán a háboruokozta nehézségek akadályozzák. — Mihelyt a háború megszűnik, a papnevelő intézetnek Nyíregyházán leendő felállítása iránt a kormány részéről a szükséges intézkedések meg fognak tétetni. Ezekre való tekintettel felkérem Nagyságodat, hívja fel újból Nyíregyháza r. t. város közönséget, hogy az általa a hajdudorogi püspökség céljaira megajánlott összeget minél hamarább bocsássa a kormány — rendelkezésére. Hilda pest, 1917. évi iunius hó 14-én. Jankovieh s. k. Az alispán a leiratot közölni fogja — Nyíregyháza város képviselőtestületével, a mely a legközelebbi ülésében foglalkozni is fog a dologgal. Értesülésünk szerint — Nyíregyháza városában egyáltalában nincs meg a hajlandóság arra, hogy a 250000 koronát most, a háború alatt bocsássák a püspökség rendelkezésére, annál kevésbbé, mert a miniszter is csak a háború rtáni időre ígéri a papnövelde fölállítását. A város közgyűlése ebben az ügyben minden valószínűség szerint olyan határozatot fog hozni, hogy csak a háború után hajlandó a kormány rendelkezésére bocsátani a negyedmilliót, a háború alalt csak abban az esetben, ha a kormány ugyancsak a háború alatt fölépítteti a papnöveldét. A mezőgazdasági kamarákról Minden termelő osztálynak elvilázhatatlan joga, hogy tömörüljön. Tömörüljön nemcsak azért, hogy a szakmáját tökéletesítse, de azért is, hogy az ellene irányuló támadásokat kivédje. Ma, amidőn az iparosok és gyárimunkások szakszervezetekbe tömörülnek, a városi polgárság zászlót bont érdekei megvédésére, a szellemi munkások, kereskedők kamarákban egyesülnek, hogy ugy a mindennapi életben, mint politikailag is számottevő tényezőkként szerepelhessenek, az ország legkomolyabb, legtekintélyesebb termelő osztályának is meg kell alakítania az ő legvitálisabb érdekeinek a képviseletét, a gazdasági kamarát. Mezőgazdaságunk elmaradottságának, szervezetlenségének, s igy a termelés hiányos voltának egyik legfőbb oka, hogy a gazdaosztály nem eszmélt erejének nagyságára, s ia körülte tomboló gazdasági — harcban teljesen szétszórtan élve nem vette észre az ellene indított hajszál. Minden a mezőgazdasági termelésen épült fel. Minden termelési ág kénytelen a mezőgazdaságra támaszkodni', s a mezőgazdaság készséggel áll rendelkezésre, — csak ne Jegven kénytelen tűrni azt a sok oldalról jövő gyanúsítást és támadást, amelyben mindig nagy része volt. Ez a hajsza napról-napra élesebb, s célja a különféle termelő osztályok közli békesség megbontása, az összeveszités, — hogy azután a tőke lannál vidámabban garázdálkodhassék a zavarosban. Meg kell értenünk, hogy a tisztességes munka, — legyen az szellemi, vagy fizikai igen szépen megfér egymás mellett, útjaik nem kereszteződnek, sőt egymásra vannak utalva, egymást kiegészítik, csak keresni kell a megértést. A földmivelés, ipar, kereskedelem, sőt a nem kizsákmonyolásra, de a becsületes termelő munkára dolgozó tőke. az emberiség fennmaradását, megélhetését előmozdító áldásos tényező, egymást kiegészíti. segíti. Mondhatjuk, hogy a köztük támadt versengés egyenesen áriáimul szolgát. Veszedelmes játékot űznek azok. akik a közvélemény félrevezetésére a tisztességes termelőosztályok ellen hangulatot keltenek, ezzel megbontják a társadalmi békét, megnehezítik a termelő munkáját. Ha a különféle termelőosztályok szerveik utján keresnék egymás közt az érintkezést, nem azt vizsgálnánk, mi választja szét őket'? de a kapcsokat; — ha belenéznének egymás ügyes-bajos dolgaiba, s látnák kölcsönösen a nehézségeket, ugy több elismeréssel leimének egymás foglalkozása iránt s a józan ész is azt diktálja, hogy egymást megértve, segítve, megbecsülve kell előre törtetnünk, s hazánk és társadalmunk javát munkálnunk. Egyetlen igazságot kell vezérelvül felállítani, ennek becsületes betartása átsegít bennünket minden bajon, "s ez az igazság: Csakis a tisztességes munkából élők érdemlik meg a társadalom megbecsülését. A mezőgazdasági kamarák rendeltetése legyen ue csak a szigorúan vett gazda érdekképviselet, de a társadalom különféle rétegei közti kiegyenlítő munka. Helyes elv, hogy az országot körzetek re osztják, mert a túlságos centralizálás az életképesség rovására megy, viszont a megyénkénti rendszer a költségeket igen megnövelné. A napi lapok és gazdasági lapok már közölték a kamarai székhelyeket, de ez „még nem lehet végleges, s a gazdatársadalomnak is van hozzászólási joga. Rendes szokás, hogy bármely intézmény felállításánál a tekintélyes, népes városok jönnek elsősorban figyelembe. Ez nem mindenkor helyes eb", mert a többi rovására túlságos kedvezést nyújt. Vannak esetek, amidőn ezen elv betartása szinte dogma, de bizony egy város népességének száma, intézményeinek összehalmozodása nem okvetlen teszi indokolttá. hogy mindent oll halmozzunk össze. A mezőgazdasági kamarák felállításánál első kelték a földrajzi fekvés központi fekvés, — de véleményem szerint a legfontosabb tényező a mezőgazdasági kulturáltság. Ott, ahol kellőmennyiségü termő és művelhető talaj áll rendelkezésre, s ahol a talaj mezőgazdasági szempontból a legintenzívebben VÍUI kihasználva, ahol a mezőgazdálkodás industriálódása magas fokon áll; ott a vezetésre való hivatottság meg van. Szabolcs vármegye egyike mezőgazdasági téren a legáldottabb megyéknek, s mezőgazdasági tudás tekintetében gazdaosztálva a legelső helven áll. «. o %j Ezt bizonyítja az a szépen sikerült kiállítás. amely szenzáció számba ment. — A mezőgazdasági fejlettségét mutatja a váltógazdasági rendszer. Minél tökéletesebb a váltógazdaság, annál jobban használjuk ki a talaj termőerejét, minél egyoldalubb, annál szegényebb ia termés. Nézzük csak milyen szépen érvényeisült ez az elv a mi áldott vármegyénkben. Jóllehet termőterület tekintetében a nyolcadik helyen vagyunk, a többi megyékhez viszonyítva, mégis mi termeljük a dohány közel egynegyedét, tehát ezen a téren első helyen állunk. Csak Pestmegye termel több rozsot és burgonyát, mint Szabolcs. Mint takarmányrépa termelő — Szabolcs az ötödik helyen áll, ez viszont azt bizonyítja, hogy állati termékekben is vezet. A magas kultúrát bizonyítja, hogy cukorrépa termelése Szabolcsot a 18-ik helyre sorozza, s zöldség, szőlő, borsó, bab. termelése szintén az első megyék közé helyezi. — Igen sok mezőgazdasági ipartélepe van. ami szintén a mezőgazdasági fejlettségét tanúsítja. A vármegye székhelye kelet és északkeli Magyarország kereskedelmi gócpontja. s kapuja a Galíciába irányuló kivitelnek. Kereskedői élelmesek és minden tiszteletre érdemesek. Szinte káprázatos gyorsasággal fejlődik, igy hivatva van — ha nem is más, nagyobb városoktól elragadni a kamarát, de kérni egy körzet kiszorítását. A legfőbb ideje, hogy ez irányban erélyes akciót indítsunk. Szomjas Gusztáv. n« Földmives iskolád végzeit gazdatiszt ki a gazdaság minden ágában szakképzettséggel bir és katonaságtól mentes, gazdatiszfi állást. keres. — Balogh Miklós, u. p. Felsősimapuszta, Ponyvás-csárda. 781-3-1