Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-05-10 / 98. szám

2 jMYXR¥IBÉK. 1917, május 10 Jl szabolcsi összes köztisztviselők beszerzési csoportot alakítanak Nyíregyháza, május 9. (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagyjelentőségű kezdeményezésre hívta föl most Ujfalussy Dezső dr. főispán figyelmét Teleszky János pénzügyminiszter, aki leiratában rámutat arra, hogy az ország több helyén, köztük a fővárosban is az összes köztisztviselők a drágaság ellen ugy védekeznek, hogy beszerzési csoportokat alakítanák, amelyek a nagyban való bevásárlás előnyeit fölhasználva lényegesen olcsóbb árakon adhatnak minden szükségleti cikket a tagjaiknak. - A miniszter nem csak indokoltnak, hanem határozottan kívánatosnak tartja, hogy iIven beszerzési csoportokat létesítsenek a köztisztviselők Szabolcsvármegyében is és ennek a létesítendő csoportnak a helyéül Nyíregyházát jelöli meg a miniszter, aki fölhívja a főispánt, hogy la működési területén állomásozó állami és vármegyei, valamint egyéb közhatóságok vezetőivel érintkezésbe lépve hasson oda, hogy ezek a köztisztviselők és alkalmazottak mielőbb alakítsák meg a beszerzési csooprlot, ha ezt a főispán is kívánatosnak tartja. A főispán belátására bízza aztán a miniszter, hogy esetleg a vármegyében máshol is alakittasson hasonló csoportot. Krtcsili a miniszter a főispánt, hogy a megalakult beszerzési csoportnak, ainennyiben fölállításával és tervszerű programúi kidolgozásával a kitűzött cél elérésére nézve biztosítékot nyújt, hajlandó a miniszter forgótőke céljaira megfelelő kamatmentes előleget engedélyezni. Kéri a miniszter a főispánt, hogy ilyen csoport megalakítására az előkészületeket tétesse meg és közölje, hogy milyen keretekben, hány taggal, minő vezetés mellett alakulhat meg a csoport és hogy mekkora forgótőkére van szüksége. A tisztviselők érdekeit a legmesszebbínenően szolgáló tervezet nem tartja kívánatosnak. hogy a vármegye területén állomásozó alkalmazottak egyes csoportjai például az igazságügyi, vármegyei, városi, pénzügyi stb. külön beszerzési csoportokat alakítsanak, hanem az alakítandó beszerzési csoportba az összes tisztviselők és alkalmazottak egyaránt bevonandók. Éppen ezért a miniszter tervezete azt mondja, hogy ha a törvényhatóság területén már alakult ilyen tisztviselői beszerzési Csoport, ugy a legcélszerűbb lenne, ha az uj csoport alakítása helyett az érdekelt összes alkalmazottak a már működő beszerzési csoportba annak esetleg kellő átalakításával abba vonatnának bele és csak ha az nem lehetséges, vagy a meglevő ilyen csoportot a főispán nem tartja a működését tekintve megfelelőnek, akkor lenne szükség uj csoport alakítására, amelybe aztán a már meglevő is beolvasztandó. Szobafestést § legjutányosabb árban vállai a §§ Vietórisz-cég | Kölcsey-utca 10. 60-300-42 If !llilllUlllllttHllllllíHiiil!flliíi!!ílftlllliiiiliiHilll!!iíÍi:i!llllf»!iil!!iO EL NE FELEDJE szőrmeáruit molykár elleni megóvás végett Simkovics szűcsnél elhelyezni. 466-30-1 Szomjas Gusztáv UtvíRját áttették a Oazdasáyi Egyesitbez Nyíregyháza, május 0. (A Nyirmdék tudósítójától.) Több ízben részletesen foglalkozott a Nyírvidék Szomjas Gusztávnak a vármegye törvényhatósági bizottságához benyújtott ama indítványával, hogy törvényhatóságilag tiltassék el a mezőgazdasági munkásoknak pálinkával való fizetése, azt a 7(5000 liter szeszt pedig, amelyet a pénzügyminiszter erre a célra kiutalt Szabolcsvármegye törvényhatóságához, használják fel ipari célokra. A tegnapi megyegyülés behatóan foglalkozott az okos és korszerű indítvánnyal, amely az egész törvényhatósági bizottság tetszésével találkozott. Általában az a vélemény nyilvánult meg a bizottság tagjai között, hogy elmúlt már az az idő, amikor a munkások megkövetelték, hogy járandóságuk egy részét pálinkában kapják ki, ami sem la munkaadóra, sem pedig a munkásra soha nem volt hasznos. A munkásság épepn a háború alatt, a szesz mérhetetlen megdrágulása miatt, jóformán teljesen leszokott a pálinka ivásról, felesleges tehát most, hatósági segedelemmel újból hozzászoktatni a pálinkaiváshoz. Az állandó választmány is teljesen magáévá tette az indítvány alapieszméjét és okosnak, helyesnek jelentette *ki azt. Mindamellett nem kivánt az állandó választmány már ez elé a megyegyűlés elé konkrét indítvánnyal lépni, még pedig azért, mert tudja, hogy mi az állásponja ebben a kérdésben a leginkább érdekelt félnek, a munkaadóknak, a várm egve gaztláinak.

# líppen ezért az állandó választmány azt az indítványt terjesztette a törvényhatósági bizottság elé, hogy bár a törvényhatóság teljes tudaíábar* van az indítvány fontosságának, állást foglalni ma még nem akar ebben a kérdésben, hanem az indítványt megvitatás végett átteszi a vármegyei gazdasági egyesülethez, amelynek a véleményadása után határozathozatal végett újból a törvényhatósági bizottság elé fog kerülni az indítvány. Az állandó választmány javaslata ellen először Dömötör György bizottsági tag szólalt fel, aki hosszú beszédben foglalt állást az ellen, liogy a szóban levő nagy mennyiségű alkoholt a munkásnép közé vessék. Annál kevésbbé szabad ezt ma meg tenni, mert a mezőgazdasági munkák legnagyobb részéi ma 14 lti éves gyermekek végzik, akiket éppen serdülő korukban rászoktatni az alkoholizmusra — soha meg nem bocsátható bűn. Kéri, hogy az állandó választmány javaslatával szemben Szomjas Gusztáv indítványát fogadják el és határozatikig mondják ki, hogy a 76000 liter szeszt ipari célra fordítják. Dömötör György után Szomjas (íusztáv állott föl szólásra és részletesen megindokolta, hogy mi vezette indítványának benyújtásánál. Kiismeri, hogv az államnak jelentős jövedelmet jelent a szeszfogyasztás, azonban különösen ma, amikor amúgy is rengeteg ember pusztul el, nagyon is fontolóra kell venni, hogy ez a jövedelem felér e azzal az emberpusztitással, amit az alkoholfogyasztás elő idéz. Az orosz foglyoktól eltiltják az alkoholfogyasztást, saját magyar népünknek pedig 'hatósági segedelemmel segítik elő a páliukaivást. Ezután Mikecz Dezső alispán szólalt fel, aki kifejtette, hogy a vármegye maga is a Szomjas Gusztáv állásponján van, nzouban beakarják várni a gazdasági egyesület álláspontjának kifejtéséi. Szomjas Gusztáv és Dömötör György rövid felszólalásai .után a törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. A hatodik magyar tiadikölasön A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag 6 százalékkal kamatozó adómentes iáradékkölcsön kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez. Az aláírás- tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1917. május hó 12-től junius 12-ig bezárólag terjed. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő és 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, öt ezer és 10 ezer koronás címletekben fognak kiállíttatni. Az alá írási i ár. A 6 százalékkal kamatozó járadékcsön kötvény kibocsátási ára tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak folyó évi augusztus 1-én veszi kezxiétót s a jegyzéstől 1917. augusztus l-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a. az 1917. évi május 12-i.ől május 25-ig bezárólag történő aláírás esetén 96 K; b. az 1917. év május 25-ét követő időben 1917. évi junius 12-éigj bezárólag' történő aláírás esetén 96 korona 30 fillér2. ha pedig az alább ismertetendő ked vezményes részletekben történő — fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 96 K 80 f-ben. Kamat esedékesség. A hatodik hadi kölcsön járadékkötvényei minden év február és augusztus 1én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6 százalékkal kamatoznak; az első szelvény 1918. évi február 1-én esedékes. Aj aláírástól 1917. augusztus l-ig járó kamatok az aláírási árba vannak beszámítva. Befizetési hely. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6 százalékos járadékkölcsönre aláirt összeg 1(M) koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6 százalékos járadékkölcsönre történő és 400 koronát meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekbe* is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10 százaléka biztositékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékappirokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25o;,

:-a. legkésőbb 1917. junius 26-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25o'o-üt legkésőbb 1917. julius 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25o/o-a legkésőbb 1917. julius 17-ig,