Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-11 / 74. szám

2 Szereti a gyermek a szép álmot, mely hozzá szimbolikusan beszél, miként az emberiséghez fejlődés történetének szimbolikus könyve: a biblia. Az emberiség első álma fontos szerepel vitt a szellemi élet fejlődésében, mert a szellem országát az álmok hazáját terem tette és népesitetle be szellemekkel. Az álom, mint ezt annyi irolt emlék mutatja, a túlvilági hatalmak szócsöve volt s mint ilyen, tehát kinyilatkoztatási mód a jövő cselekvéseire. A mai erkölcs és törvény nem ismeri el az álom adta impulzusok erkölcsös és törvényes voltát és szánalom kiséri az ily cselekvő tényezőt, miként ez az uj fehértói leány öngyilkossága esetekor is megnyilvánult. A gyermek szereti legjobban a szép álmot, bár tudja, hogy nem igaz. Ugy van vele mint a mesével: szereti azért is mert — nem igaz. De miként a mese ostyáiba adogatott igazság győzelmének, ugy az álom jó bevégzésének is örül. A naiv lelkek tulajdonságai, hogy az igazságot mint az orvosságot önmagukban nem veszik be, hanem burkoltan, esztétikai csomagokban kell nekik adogatni. Az igazság iránti fejletlen érzéknek tudhatjuk be a tudomány igazságainak mellőzését is, melyek épen igaz voltuknál fogva erkölcsösek és szépek is, csakhogy ezek befogadására sok agy nincsen még berendezve, épen ugy, mint ahogy sok probléma megoldására nincsen berendezve a mai agy, mint ezt Kant is mondta. A gyermek álmának minősége a testi és szellemi állapotának fokmérője is. Ez állitást az anyák ismert kétféle kérdése is igazolja, mely egyidejűleg az álom keletkezésének 'okait s laz ok megnyilvánult oko zalait mutatja. «Mit álmodtál szivem magzatja? — mondja az egyik anya csókkal csókra mi ló kicsiny gyermekének. — «Mi ver fel súlyos álmodból?* — kérdi lázas gyermekétől aggódó zokogással a másik anya. íme az idegek játéka mosolyt fakasztott amott, mig emitt mosolyt hervasztott. Nézzük csak a gyermek álmainak tárgyát, mit álmodnak például az iskolás gyermekek. Az egyik egy év óta, a másik régóta nem álmodott. Ezek gyenge tehetségüek, fogyatékos emlékezetük miatt feledik el álmukat. Gy. M. a békából a vért kiszívta. Ez álomnál a béka és vér képzetei társultak épugy, mint ahogy a ló képzete szárny nyal párosulva alkotja a szárnyas lovat. Az álomban minden lehet, épen ezért — mondjuk a lehetetlennek tetsző dologra, hogy: meg sem álmodtam. A lelki élet min deimapi foglalkozását tükröztetik vissza amaz álmok, midőn a taligás" gyermek állmában is kocsizik; a hadi árva apját itthon lálja; a kutyáktól kísért tanyai gyér meket a veszett kutya megharapta; a mesékkel jóllakott fiu pofonvágta a boszorkányt; a babonás szülő gyermeke halálmacskát ölt; az erdő melletti gyermek medvét, rókát, mogyorót látott; a palaveszszők kőplatója egy marék palavesszőt kapott, a vasutmentén lakó a vonatot felborulni látta; mig a mező-utcai kis lány zsiványokat látott álmában, mint ahogy a valóságban gyakori is volt ott a tyúklopás. Az álom, mint biologiai aktus, az életből veszi képeit, s ezt a népies mondás is igazolja: hogy a disznó makkal, a tyúk kölessel álmodik. Álmodozáskor az öntudat alszik, mig a képzelő tehetség, mennél több ingernek van kitéve, annál élélikébben működik, ábrándozik. A Ihép kulturátlan és tudatlan tényező voltát mutatja, de egyben a hagyományok hoz görcsös ragaszkodását is ama tény, hogy még napjainkban is, midőn tudatos tényezőként kellene a kultúrintézményekliez|s ezek által hirdetett igazságokhoz kap JtfnRiriDÉK csolódnia, a gyermek álmát megfejtendő, nem a lázmérőhöz, vagy a felvilágosítás eszközéhez fordul, hanem az egyiptomi álmoskönyvhöz, e mumifikált vásári termékhez. És a nagy ókulárissal ki lészen olvasva a szentencia, hogy: babot enne, csontot vetni, dunyha, dühös ebet látni, dűlt gombát találni, fázni, forróság, gombócot enni, ing, kender, nyúl, posztó rebarbara, rozsda tövis stb. akármelyikével való álmodás is betegséget jelent. A gyermek életjét álom és nem valóság, annál kevésbbé a megelőző, a bajt kikerülő intézkedés kormányozza. A nép, a megrögzített öröklődés folytán, még most is az álmok világában keresi életének illáit s a lutri megszűnte után is álmában keresi a szerencse csillagát, nem találja lelkének önrendelkezési jogát. A nevelés, oktatás, felvilágosítás eszkö zei mellett a népnyomor enyhítése által vesszük ki a nép kezéből a babonák könyvét, s adjuk az életet megmagyarázó könyvet. Ne la horoskopia és az álom, hanem a gyermek individualitása döntsön sorsa fölött. És akkor kevesebb bölcsőből lesz koporsó is, kevesebb anva fogja mondani: .Aludni fogsz és nem lesznek álmaid, aludni fogsz és nem lesz több reggeled. sss iwiwwijwmiiwniiowiw' h színházi helyárak emelése Patek tir. ujabb kérelme Nyíregyháza, április 10. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megemlékeztünk arról, hogy Wlassics Gyula dr. országos színművészeti fölügyelő leiratot intézett a városhoz és azt kéri, hogy teljesítse a város Patek Béla dr. színigazgatónak a kérelmét, amelyben engedélyt kér a színházi helyáraknak a fölemelése iránt. Mikor a szinészeti fölügyelő írása megérkezett, már akkor ez a kérdés elintézést nyert a városnál, amely tulmagasnak találta a tervbevett emelést és megadta a helyárak fölemeléséhez a hozzájárulást ,annyit azonban közölt a város a szinészeti felügyelővel, hogy esetleg egy későbbi időpontban nem zárkózik el ilyenirányú kérelem teljesítésétől. Patek Béla dr. színigazgatótól most ujabb kérvény érkezett a városhoz. Ebben azt kéri Patek, hogy ha nem is az előbbi arányban, de bizonyos mérsékelt emelést mindenesetre engedélyezzen a város, mert a nyíregyházi színháznak olyan kicsi a befogadóképessége, hogy még állandó telt házak mellett sem képes annyi bevételt produkálni, amennyi a változott viszonyok folytán ma a rezsije. Rámutat ebben az ujabb beadványában arra, hogy a hadügyniszter nem engedte meg a kalonai zenekarnak ,hogy a nyáron át Nyíregyházára jöjjön és így most igen sokkal magasabb fizetések mellett volt kénytelen zenekart iszervezni, amely 12 tagból áll, és amelynek tagjai nagy fizetést kapnak. Eme ujabb kérelem szerinl a páholyok ára 12 koronára, az elsőrendű földszinti helyek ára 3 koronára, a másodrendű földszinti ülőhelyek ára pedig két korona ötven fillérre emelkednék, a többi helyáraknál is ebben az arányban történnék az emelkedés. A város szinügyi bizottsága holnap, szerdán délelőtt 11 órakor tart ülést ebben a dologban és kcszit javaslatot a színigazgató kérelme fölött. Ill.inmnij'*!! ... SK'-IS. Hf y — Az összes irógépkeilékek kaphatók kiadóhivatalunkban. A «Küíügy-íIadügy» a községi pénztárak terhére is megrendelhető a Nyírvidék kiadóhivatalában, negyedévre 6 koronáért 1917. április 1

1. Betörők a nyírgyulaji községházán El akaríák vinni a páncélszekrényt Nyíregyháza, április 10, (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagy szenzációra virradt húsvét reggelén Nyírgvulaj község népe: nagyszombat éjszakáján betörők látogatták meg a községházát, ahonnan elakarták vinni a Wertheim kasszát, amelyben mintegy 6— 8000 korona községi és állami pénz volt. A' betörőket azonban a fölébredt községi jegyző revolverlövésekkel elriasztotta, — ugy, hogy a Wertheim kasszát is otthagyva, elmenekültek a betörők. Nagyszombat éjszakáján, 11 és 12 óra között egyszer csak arra ébredt föl — Manszbarth Árpád nyírgyulaji jegyző, mintha valami nehéz tárgyat dobtak volna le az ablaka előtt és azt onnan tovább akar nák görgetni. A jegyző, akinek a hálószobája az adóügyi jegyzői iroda mellett van, óvatosan fölkelt, fölöltözött, Brovningját kezébe vette és félrehúzta szobája ablakán a függönyt. Megdöbbenve látta, hogy a nehéz, öt mázsa sulyu Wertheim kassza, amely az adóügyi jegyzői irodában áll, az utcán fekszik és éppen öt ember próbál ja emelni egy szekérre, egy hatodik ember peclig a lovak kantárját tartja.. A jegyző eleinte segítség után nézett, mivel azonban attól félt, hogy mig odajár, a betörők elhajtanak a pénzszekréimyel, kinyitotta az ablakot és rászólt az emberek re, hogy mit csinálnak ott. A hat ember erre futásnak eredt, ott hagyta a szekeret ós a pénzszekrényl meg egy fejszét, amivel ugylátszik, a pénzszekrényt akarták fölfeszíteni. Mikor a jegyző látta, líogy a betörők menekülni akarnak, zajt csapott és Brovningjából ötször utána is lőtt a betörőknek, de egyetlen egy golyó sem talált, ugy, hogy a betörők el tudtak menekülni a községből. Manszbarth jegyző azonnal fellármázta a község lakosságát és pár perc múlva az egész falu talpon volt, hogy üldözze a betörőket, azonban a sötét éjszakában ugy nyomuk veszett, hogy semmikép sem bírtak rájuk találni. Azután visszamentek a községházához és megállapították, hogy a betörők előbb fölfeszítették az adóügyi jegyzői hivatal ab lakát és ezen az ablakon kidobták a páncélszekrényt, amelyet egy ugyancsak azon az éjszakán egy nyírgyulaji gazdától ellopott szekeren akartak tovább viiuii. A jegyző azonnal följelentést tett az esetről a nyírbátori csendőrségen, amely körtáviratban értesítette a környékbeli csendőrségeket a betörésről. Minden jel amellett szól, hogy a betörést cigányok kísérelték meg, még pedig nyírgyulaji, katonai szolgálatra bevonult, de az ünnepekre szabadságolt cigányok. A nyírbátori csendőrség Asztalos Sándor járásőrmester Vezetésével erélyesen nyomoz a betörők után. Ivanov tábornokot szabadon eng-adték Budapest, április 10. (A Nyirvidék tudósítójától,) Pétervárról jelentik, hogy a forradalmi kormány szabadon bocsátotta Ivanov tábornokot, miután kijelentette, hogy csatlakozik az uj rendszerhez. 880ÜÖ tonna eSsülyedt Budapest, április 10. (A Nyirvidék tudósítójától) Berlinből jelentik, hogy az admiralitás közlése szerint tengeralattjárók a Földközi tengeren a legutóbb 38224 tonna tartalmú hajót sülyesztettek el.