Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)
1917-04-07 / 72. szám
2 1917. április 7. Np^izaazipareilesiresszuson J » János -Dóozy dr, nyilatkozata Budapest, április G. (Fővárosi munkatársunktól) A Nyírvidék vasárnapi számában beszámoltam már arról la nagyarányú és országos jellegű akcióról, (amelyet az Országos Iparegyesület indít a háborúból hazatérő és a háború következtében exiszteneiájukbau megtámadott kisiparosok íélsegitése érdekében. Ezzel az akcióval szoros összefüggésben'van az a kongreszszus is, amelyet !az Ipartestületek Országos szövetsége húsvét két napján tart meg Budapesten a régi képviselőház nagytermében. Amint megírtam már, ezen a kongresszuson valamennyi magyarországi ipartestület résztvesz és a kongresszusnak a jelentősége annál nagyobb, mert ilyen nagyszabású tanácskozást a magyar ipartestületek a háború folyamán "egyáltalában nem tartottak. A kongresszus tárgysorozatán azok a kérdések szerepelnek elsősorban, amelyek szoros összefüggésben vannak a magyar iparosság helyzetének jobbrafordulásával. Az egyes kérdések előadói országos nevű szaktekintélyek, főként fővárosban élő kiváló közgazdászok és igy Nyíregyháza iparosaü'a különösen megtisztelő, 'hogy az Országos Kongresszus az egyik legfőbb kérdés előadójául a nyíregyházi ipartestület jegyzőjét: Mótyvay Jánosi kérte fel. Mótyvay János a kongresszus egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdésének, íaz ipartestületek megerősítésének és tömörülésük előmozdításának ügyét fogja a kongresszuson ismertetni, a kérdés előadójául ugyanis őt kérte fel a kongreszus elnöksége és Mótyvay János levélben értesítette már az Ipartestületek Országos Szövetségét arról, hogy a megtisztelő megbízatást hajlandó vállalni. Fölkerestem dr. Dóczi Sámuelt, az Ipartestületek Országos Szövetségének kitűnő titkárát, aki a hozzá intézett kérdéseimre a kővetkező felvilágosítást adta a Nyírvidék olvasói számára. — A magyar iparosság boldogulásává I igen szoros összefüggésben áll az la kérdés, vájjon sikerül-e a mainál lényegesen erősebb alapokra helyezni a magyar ipartestületeket és sikerül-e azok tömörülését intenzivebbé tenni. — Minden mozgalom, amely a magyar iparosság javításának érdekében megindul, eredménnyel csak akkor kecsegtet bet, ha a 'magyar iparosság a létét auynyira érdeklő kérdésekben egyöntetűen jár el és raz ipartestületek keretein belül erősebben szervezkedik. — Ebben a nagyjelentőségű kérdésben van hivatva dönteni a húsvétkor összeülő iparosparlament. — Az ipartes- tületek Országos Szövetsége elnökségének nem kis 'gondot okozott az a kérdés, hogy a szőnyegre kerülő kérdések előadóiul kiket nyerjen meg. Olyan férfiakat kellett választani, akik alapos^ ismerői az iparosság aktuális kérdéseinek, de amellett megvan a kellő szakismeretük és a nevük sem ismeretlen a magyar iparosság ezrei előtt. Ilyen körülmények között esett a választásunk — Mótyvayra, a nyíregyházi ipartestület nagyképzettségü jegyzőjére, aki értesített már bennünket arról, hogy a megbízatást vállalja és szívesen lesz előadója ennek a nagyfontosságú kérdésnek. Mi mindnyájan igen nagy élvezettel nézünk Mótyvay János előadása elé és örülünk annak, hogy a tartalmasnak ígérkező vitatkozást épen ő fogja bevezetni. Ezen a kongresszuson sok más fontos kérdést is tárgyal a magyar iparosság ösziszessége. Szóba kerül itt az iparosok nyugdíjintézetének kérdése is, beszélni fognak az ipari szövetkezetekről, állást foglalnak a tanácskozáson az ország ipartestületei a hadi szállításokban, a kisipart megillető kvóta arányáról is, és gondoskodni fognak arról, hogv a háború után elkövetkező időkben minő módon biztosítsák a kisiparosság részére szükséges nyersanyag beszerzését. Paál Jéb. * Az eSkefmettanok is hadifoglyok íÉoszíiálása Nyíregyháza, április 6. (A Nyirvidék tudósitójától.) A mezőgazdasági munkák sikere érdekében a kormány nagyszabású intézkedésekre készül, melyeknek az a célja hogy minden pihenő és felhasználható energia az ország 'ellátására biztositható legyen. Amint megbízható helyről értesülünk, a hadifoglyokat rövid idő múlva épugy vizsgálat alá fogják venni, mint a hadköteleseket és fizikai erő szempontjából csoportosítják őket. Három kategóriába sorozzák a hadifoglyokat. Az első osztályba tartoznak a teljesen erős, egészséges férfiak, akiket kizárólag aratási és vetési munkálatoknál használnak; a második csoportba osztják a kevésbbé erős testalkatú egyéneket, akiket ugyan szintén a mezőgazdasági üzemekben használnak fel, de akiknek már kevésbbé megerőltető munkát kell végezniök: a harmadik kategóriába fognak tartozni a testileg leggyengébb hadifoglyok, akik a jövőben is ipari, kereskedelmi és háztartásbéli, vagy napszámos munkát végeznek. Külön bizottságok járják végig az országot és ilyen szempontok figyelembevételével megtartják a hadifoglyok sorozását. A hadifoglyokat természetesen — nyomban felvilágosítják, hogy miért vetik őket szemle alá, nehogy egy pillanatig is azt higyjék, mintha katonai szolgálatra akarnák őket utasítani. A hadügyi kormány egyébként más fontos újítás bevezetésével is foglalkozik. Tudvalevőleg igen jelentékeny számmal vannak úgynevezett segédszolgálatos katonák, legénységi állománybeliek és tisztek egyaránt. Ezek irodákban, raktárakban és őrszázadokban teljesítenek szolgálatot. — Mindeme munkálatok nem igényelnek különösebb katonai szakértelmet és éppen ezért polgári egyénekkel is elvégeztethetők. Nagy számmal vannak olyan tartalékosok és népfelkelők, akik testi fogyatékosságuk miatt nem kerülhetnek a frontra és már a liáboru kezdete óta, tehát csaknem három évig teljesítenek segédszolgálatot és emiatt kénytelenek elhanyagolni üzleteiket, műhelyeiket, gazdaságukat, szóval polgári foglalkozásukat. Ezekkel szemben viszont az itthonmaradt kereskedők, iparosok, mezőgazdák, akik bizonyos testi hibájuk következtében nem jutottak a hadsereg kötelékébe, tekintélyes jövedelemre tettek szert és a polgári életben élvezik a háború anyagi előnyeit. A hadvezetőség belátta, hogy a mai helyzet igazságtalan és méltányos' elhatározásra jutott. Rendeletet fognak kibocsátani, amelynek értelmében mindazok a segédszolgálatos katonák, akik 1914-ben kezdték meg katonáskodásukat, elbocsáttatnak a hadsereg kötelékéből és helyüket alkalmatlanokkal fogják betölteni. Az untauglichokat rövid időn belül ismét sorozni fogják és most már nem olyan szempontból vizsgálják őket, hogy vájjon fegyveres szolgálatra alkalmasok-e, hanem kategóriákba osztják be és megállapítják, — hogy irodai, raktári, mühelyi, vagy őrsegédszolgálatra alkalmasak-e? Az alkalmatlanok tehát el lehetnek készülve arra, — hogy a háború befejezése előtt ők is belekóstolhatnak a katonáskodásba. főni ünnepi ispsiipfése Elismerésre méltó, hazafias és emberbaráti jótékonyságot gyakorol a nyíregyházi Chevra Kadisa izr. szentegyesület, midőn a világháború harmadik évében harmadszor határozta el haza védelmében megsebesült és a helybeli kórházakban fekvő, valamint a városunkban tartózkodó zsidó katonák és hadifoglyok, összesen háromszázan peszach ünnepi rituális élelmezését, hogy ez által pótolja nekik a hiányzó otthont és a családi tűzhely enyhe melegét s vallásos örömével, vigaszával lelkesítve, bátorítsa őket ezen a szent ünnepen, mely folyó hó 6-án kezdődött és 8 napig tart. A szép és nemes cél kivitelét a következő nagylelkű adományozók tették lehetővé humánus áldozatkészségükkel: Feldheim Emánuel 100 K, Bodor Zsigmond 60 K, Kohn J. Ignác 60 K, Bikur Cholem egylet 50 K, Fried Dániel 50 K, Haas Iguáe 50 K, Haas Mórné 50 K, Klár Gusztáv 50 K, Kereskedők és Gazdák Köre 50 K, Lenhorn Sándor 50 K, Nyíregyházi Fűszer és Gyarmatáru R.-t. 50 K, Rosenthal Ferenc 50 K, Tabak Mayer 50 K, Hartstein Antalné 40 K, N. N. 40 K, Burger Pál 30 K, Bleich Ignác 30 Baruch Arnold 30 K, Ebnél- N. 30 K, Földes Márton 30 K, Friedmann Henrik 30 K, Hoffmann Mihály 30 K, Kleinmann Géza 30 K, Kun Ármin 30 K, Mittelmann Manó 30 K, Schwartz Ede 30 K, Zoltán Józsefné 30 K, Nvírbogdányi Chevra 25 K, Róth Ferenc 25 K, Auspitz Márton 20 K, Appel Jenő 20 K, Blau Mór 20 K, Blumberg József 20 K, Drimer Henrik 20 K, dr Fiegmann Jenő 20 K, Fleiner Lajos 20 K, Fried Miklós 20 K, Friedmann Selig 20 K, Goldman Mórné 20 K, Hartstein Ernő 20 K, dr. Hartstein József 20 K, Hartstein Sándor 20 K, Hercz Pál 20 K, Hőnig Jenő 20 K, N. N 20 K, Kupferstein József 20 K, Kohn Ignác 20 K, Lánvi DeSső 20 K, Lichtrnann Dezső 20 K, Lichtenberg Sándor 20 K, N. N. 20 K, Nagy kallói hitközség 20 K, Práger és Domány 20 K, Rosenbaum Jenő 20 K, Rosenthal Gyuláné 20 K, Schwartz Zoltán 20 K, Stern Sándor 20 K, Ungár Lipót 20 K, Wirtschafter Ármin 20 K, Silberstein László 15 K. 10 koronát adtak: Breuer Aladár, Blum Emil, Deutsch Samu, Drimmer Salamon Deutsch József, Elefánt Mór, Ehrenfeld Márton Fenyvesi Kálmán, Friedmann Jakab, Fisch Hermán, Fülöp Jenő, Frankfurt Adolf, Führer Ignác, Groszmann Samu, dr. Grünberger János, Guttmann Jenőné, Guttmann Samu, Grünwald Adolf, Gewürcz Bernát, Gál Béláné, Goldstein Antalné, Hirsehler Mór, Heller Mór, Hándler Hermán, Herskovits Jenő, Hoffer Bertalan, Haas Gyula, N. N,, Jakobovits Adolf, Kende Sándor, Klein Lajos, N N. Kupferstein Hermán, Klein Izidor Kemecse, Klein Hermanné, Kreisler Lajos, N. N., Klein M., Klein Ármin, Mandel S., Man eimer Simon, Nussenbaum Israel, Propper Samu, Rosenthal Gábor, Rosemvasser Adolf, N. N. Sarkadi Adolf, Sándor Rezső, Scheiber Aladár, Schulmann N. Strausz Ernő, Schwartz Jenő, Schwartzer Nándor, Seelfreund Sándor, Stern Simon, Schlamm Hermán, N. N. Stark Ignácz, Spitz Pál, Szamuely Jakab, Weisz Lőrincz, Wiesner Lajos, ZwiebJ Dávid, Zoltán Béla, Róth Zsigmond 7, öt koronát adott: Deutsch Ármin, Funk Hermán, Grosz N., Grosz Zsiga. Groszmann Frigyes. Glück Samu, Gottdiner Béla, Kohn Miklós, Lieber Márton, Ungár József, N. N N. N. Összesen 2532 korona. Bort adtak: Drimmer Henrik 5, Friedmann Jakab 10, Friedmann Henrik 10, Frankfurt Adolf 10, Hándler Hermán 2, Jakabovits és Társa 10, Reich Adolf 5. Rosenberg Jeehiel 5, Rosenwasser Adolf 5, Schwartz és Heller 5, Tabak és Ebner 10, összesen 77 liter bor. Az ort. hitközség 25 kg. pászkát ajánlott fel, a7, izr. nőegylet a gyermekkonyha helyiségét és a szükséges tüzelő anyagot adja, a Poel Czedek egylet burgonyával látja el a katonákat, Kleinmann Géza és Wassermann Sámuel edényt és evőeszközt adnak, Rosenthal Gyuláné egy süveg cukrot és Weisz Dezsőné 100 drb. tojást küldölt. A háziasszony nehéz és fárasztó tisztét dr. Bernstein Béláné, Bergstein