Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-06 / 71. szám

1917. április 6. 3 — A gazdák 'álláspontja mindenesetre az, hogy a mai állapot revízióra szorul. — Egyrészt a gazdákat kell megkímélni a négyszeres rekvirál ássál járó zaklatások­tól, amelyek egyébként sem hozták meg a kívánt eredményt. Ezenkívül egyszerűsíte­ni kell a rekvirálással járó adminisztrációt is. így merüli Tel az a gondolat, hogy az eddigi rendszer helyett csak ugy lehel el­intézni a kérdést, ha a termést már a csép­lésnél foglalják le. Tényleg az OMGE kép­viselői is hozzájárultak az Országos Köz­élelmezési Tanács ülésén éhhez a javas­lathoz és igy a vélemény a mi hozzájáru­lásunkkal alakult ki. Értesüléseink szerint a termés rekvi­rálással kapcsolatban szóba került a mai gabonaárak megváltoztatása is. Három vé­lemény alakult ki az ülésen. Az egyik vé­lemény szerint a gabona árának u j meg­állapításáról akkor lehet csak majd szó, ha egyáltalában beszélni Lehel a termés­kilátásokról, a gazdák érdekképviseletei egyrészt elvi megállapítást kértek olyan értelemben, itjogy már most mondassák ki, miszerint az "uj termésárak a mai árak­nál magasabbak lesznek, egy másik frak­ciója a gazdáknak pedig azl kérte, hogy már most állapítsák meg pontosan az uj árakat és pedig legalábbis 50 százalékkal magasabban a mai áraknál. Az Országos Közélelmezési Tanács e tekintetben nem foglalt állást, hlanem mind a három vé­leményt leszögezve, telte meg tudósítását a kormánynak. Alkalmam volt e kérdésben beszélge­tést folytatni dr. Bernáth Istvánnal a gazdaszövetség igazgatójával, aki hozzá in­tézet kérdéseimre a következő feleletet ad­ta: — Ami azt a kérdést illeti, líogy mi, kisbirtokosok, helyeseljük-e a termésnek a cséplés alkalmával való rekvirálását, er­re vonatkozólag kijelenthetem, hogy szíve­sen hozzuk meg a haza érdekében ezt az áldozatot. Ugyanakkor azonban ki kell je­lentenem azt is, hogy követeljük, miszerint necsak a gazdától Vegyék el a cséplőgép­nél a búzát, hanem ugyanilyen eréllyel rekvirálják az ipari termékeket is. Ha a gazda meg tudja hozni ezt a legnagyobb áldozatot, akkor elvárhatjuk, hogv hason­áldozatot hozzon minden ipari vállalai. — A gazdák érdekében természetesen elvárjuk, hogy a visszatartható házi és gazdasági szükségletek nagyságát igazsá­gosan állapítsák meg, azonban hangsúlyoz ni kívánom, hogy egyáltalában nem ütkö­zött volna akadályba már most megállapí­tani a gabona árát is. A termelési költsé­gekkel már tisztába lehetünk, hiszen a felemelt termelési költségek benn vannak már a földben, legfeljebb arról lehetett volna szó, hog\ T elvben kimondják, misze­rint, ha jobb lesz a termés, akkor a most megállapítandó árak csökkenni fognak, vi­szont, ha a termésünk kedvezőtlen lesz, akkor ezek az árak valamivel emelkednek majd. Az én véleményem szerint a mai termelési költségek figyelembe vételével arányban állana egy ötven százalékos ár­emelkedés, amely igazán nem sújtana sen­kit sem érzékenyen ebben az országban. — Mert voltaképpen mit is jelent egy 50 százalékos áremelkedés? Jelenti azt, — hogy a'buza métermázsája a mostani 40 K helyett 60 IC-ba kerül és mivel ma egy személynek egv métermázsánál több bú­za alig jár egy esztendőre, minden fo­gyasztót csak 20 K töfcbkiadással terhelne meg a felemelt maximális ár, vagyis egy napra alig jutna több 5 fillér tulkiadásnál. Ezzel szemben azonban a külföldre eladott gabonák után a jelenleginél lényegesen na­gyobb összeg érkeznék az országba,* ami maga után vonná valutánk lényeges meg­javítását. Ugy ludom egyébként, hogy körülbe­lül megállapodás is van már az illetékes tényezők között a jelenlegi gabonaárak re­víziója tekintetében. Ez a hallgatólagos megállapodás ugy szól, libgy ez esetben, ha közepes termése lesz az országnak, a jelenleg érvényben levő gabonaárak 25 szá zalékkal fognak emelkedni. Ez az elintézés nem elégíti ki ugyan a gazdaközönséget, viszont azonban nem talál heves ellentélre a merkantil l irányzatokban sem. A mai gabonaárakat fenntartani végső 'eredmény­ben mégsem lehet, mert ez esetben félő, hogy a gazdaközönség földjének nagy ré­szét a jövőben olyan terményekkel fogja bevetni, amelynek hozadéka lényegesen na gyobb a szemes termények hozadékánál. Mindenesetre ezt akarja elkerülni a kor­mány akkor, amikor keresve a középutat egy mérsékel t áremelésre határozná el ma­gát. Paál Jób. írni A nyirbaktaí járás anya- és csecsemővédelmi akciója Napközi otthonok a falvakban Nyíregyháza, április 5. Nemes és szép akciót indított meg Evva István, a nyírbaktai járás főszol­gabirája. Annak a mozgalomnak ugyanis, amelyet nemrégiben Mikecz Dezső alis­pán az anya és gyermekvédelem ügyében megindított, egyik legfőbb része a falusi gyermekek gondozása és egészséges ne­velése, amit elsősorban napközi otthonok felállításával lehet elérni. Evva István fő­szolgabíró és Keresztes Árpád dr. járásor­vos személyében a "nyírbaktai járásbankét lelkes bajnoka akadt ennek az ügynek és most a községi jegyzőkhöz intézett kör­levélben hívják fel őket a nemes ügy is­tápolására. A körlevélben többek között a következőket mondják. Feleslegesnek tartom a Cim előtt bőven indokolni, hogy a mai viszonyok között mily horderejű kérdés az anya és csecsemő védelem. Hangzatos szó­virágok helyett a gyors cselekvés meze­jére toborzom s a meginduló akciónál nemcsak hivatalos kötelességérzetére, de emberbaráti érzésére is apellálok. Kifej­tendő együttműködésünknek rövid határ­időt szab az elérni óhajtott célok "iegfon­tosabbja: a nyári napközi otthonok felállítása. Éppen ezért hivatali tekin­télyem teljes súlyával és szigorával, ez ártatlan jövő nemzedék iránt érző szivem minden melegségével, — mig egyrészt utasítom, — másrészt kérem a Címet, hogy ugy alábbi, mint e tárgyból kifolyó lag későbbi rendelkezéseimet haladékot nem ismerő sürgősséggel s e kedves célt megillető szeretetteljes buzgósággal foga­natosítsák. Az akció első lépéseként, nagy súlyt helyezve a társadalom bevo­nására, — elrendelem : a helyi bizott­ságok megalakítását. Lelkészek, tanítók, tanítónők és értelmiség, minden társa­dalmi határvonal megvonása nélkül, — azok a tényezők, melyekből a helyi bi­zottság szervezendő. Különösen nagy figyelmet fordítson a megalakításnál a társadalom nőtagjaira, főképp az anyákra. Általában legyen tapintatos és körülte­kintő és nehogy a kasztrendszer kidotn­boritása veszélyeztesse a célt, vonja be a gazda középosztály férfi és nőtagjait. Nagy erőt rejt magában ez az osztály ily kérdések megoldásánál, jelen esetben különösen azért is, mert ennek az osz tálynak gyermekserege az, mely a védel met főképpen igényli. A helyi bizottság megalakítását értekezlet keretében fogana­tosítsa, melyen ismertesse már eleve azon irányelveket, melyek az alább jelzett ren­deletben foglaltatnak, — részletes munka­programmot lehetőleg személyes érint­kezés kapcsán fogok a helyi bizottságokkal együttesen, a helyi viszonyok figyelembe vételével megállapítani. Ezt tartom az első lépésnek a dolog erkölcsi oldaláról. A nélkülözhetetlen dologi, anyagi és üzemi kiadások fedezésére hivjon össze képviseleti gyűlést, s e célra a helyi viszonyoknak előreláthatólag megfelelő összeget szavaztasson meg. — Uj doktor. Walter Géza tartalékos hadnagyot, aki a háború elején önként jelentkezett katonai szolgálatra és azóta folyton a fronton teljesít szolgálatot, ahol megkapta a Szignum 1 audifezt, a nagy és kis ezüst vitézségi érmeket, a kolozsvári tudományegyetemen a jog és államtudomá nyok doktorává avatták. — Szávay Gyula kitüntetése. Szép ki­tüntetés érte Szávay Gyulát, a debreceni Kereskedelmi: ós Iparkamara volt titká­rát, akiit Nyíregyházán is mindenki nagy­rabecsül . Nyugalomba vonulás'al alkalmá­ból a király közigazgatási téren kifejteit érdemeinek elismeréseid a Ferenez József rend tiszti keresztjét 'adományozta neki. — Az önkéntes íémbeazolgáStalás vég­ső határidejét a honvédelemügyi minisz­ter értesülésünk szerint április 30-ban ál­lapította meg. Ezen utolsó határidő tarta­ma alatt bizonyára minden késedehnező beszolgáltatja heverő fémkészleteit, ame­lyekre a hadseregnek 'most már nagyobb és sürgősebb szüksége Van, mint bárki­nek. Még mielőtt a büntető rendelkezések életbe lépnek, készpénzben és rögtön be­váltják a fémeket a hivatalos fémbevál­tók a hatóságilag megállapított árakon. — Az iskolák értékpapírjainak eíhe­lyezése. A kultuszminiszter leiratot inté­zett a tanfelügyelőhöz, akii értesít, hogy amennyiben az iskoláknak értékpapírjaik volnának, azokat a postatakarék megőr­zés végett átveszi és azokról járadékköt­vényt ad. Az esedékes szelvényeket a pos­tatakarék mmindenkor kiutalja az illeté­kes iskolának. — A 65. gyalogezred hősi hatottjai. Február és március havában a követke­ző nyíregyházi és szabolcsi születésű 65. gyalogezredhez tartozó katonák haltak hő­si halált: Szitha Sándor nyíregyházi had­apródjetölt, Nagy András nagyhalászi, Einhorn József tiszaeszlári, és Katona Jó­zsef nagydobronyi gyalogosok, akiknek a holttestét a hatvauötösök katonai temető­jében hantolták el. — Iparművészeti kiállítás, igen érde­kes kiállítás lesz látható a húsvéti ünne­pek alaít a nőipariskolában. Özv. Bazala Béláné iparrttüvésznő, a magyházi ipari szövetség tervezője, aki a királyné koro­názási díszruhájának diszitményeit is raj­zolta, selyem, bőr, és bársony hátik fes­tésű, saját tervezésű munkáit álliija ki itt. A munkák mindegyike megvásárolható s utánrendelhető s bármi e szakba vágó i­parmüvészeti munka és tervezet nála sze­mélyesen is megrendelhető. A kiállítás már szombaton délután látható a helybeli nő­ipariskolában 4 napon keresztül, napón­ként 9—12-ig és délután 3—6-ig. A kiál­lítás belépődíja 50 fillér, melyből befolyó összeg a helybeli hadiárvák segélyezésére valamint az eladott müvek árának 5 szá­zaléka szintén hadi jótékonycél gyarapítá­sára fordit tátik.

Next

/
Thumbnails
Contents