Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-06 / 120. szám

JtrimmÉE. 1917. junius 10^ Szabolcsvármegyejs a hadikölcsön Dicsérik a várost és a vármegyét a pénzügyminisztériumban Budapest, junius 5. (Fővárosi munkatársunktól) A pénzügyminisztérium hitelosztályá­ban, amely a hadikölcsönökkel járó fel­adatokat végzi el, most állítják össze azt a l is tát, amely egyes magyar városok pol­gárságának a" legutóbb kibocsájtott hadi­kölcsönre eszközölL jegyzéseit tünteti i'el. Ez a lista nem teljes, mert csak azok a városok szerepelnek benne, amelyekben — pénzűgyigazgatóság van és a városok mel lett feltüntetett összeg annak a számnak felel meg, amelyet a pénzügyigazgatóság a minisztériumnál bejelentett. Alkalmam nyi lott betekintést nyernem ebbe a jegyzék­be és sietek jelenteni a Ny ír vidék szerkesz­tőségének, bog}' az említett kimutatásban Nyíregyháza nyolc millió koronával sze­repel,' vagyis a nyíregyházi pénzügyigaz­gatóság jelentőse szerint az ötödik hadi­kőlcsönnél Nyíregyháza polgársága nyolc millió koronát jegyzett. Ez az összeg a­zonban nem ^teljes, mert történtek Nyíregy házán olyan jegyzések is, amelyekről a pénzügyigazgatóságnak nem volt tudomá­sa és ez az összeg is van négymillió koro­na. A hatodik hadikölcsön nyíregyházi — jegyzései bizonyára messzire felülmúlják ezt az eredményt annál is inkább, mert a Nyíregyházáról ós Szabolcsból a pénz­ügyminisztériumhoz érkező jelentések na­gyon biztatóak. A pénzügyminisztérium­ban nagy reménységgel tekintenek a sza­bolcsi eredmények elé és e tekintetben ér­dekes nyilatkozatot tett előttem Agorasz­tó Miklós miniszteri tanácsos, a pénzügy­minisztérium hitelosztályának kitűnő fő­nöke, aki a hadikölcsönnel járó nagy és nehéz munkát alapos szakismerettel végzi el, és aki ezeket mondotta nekem a Nyír­vidék számára: — Információi, amelyek ugy szól­nak, hogy a nyíregyházi pénzügyigazga­tóság jelentése szerint az ötödik hadi­kolrsömitl Nyíregyháza polgársága — nyolc millió koronát jegyzett, megfelel­nek a valóságnak, azonban az én véle­ményem szerint a Nyíregyházán eszkö­zölt tényleges jegyzés felülmúlja ezt !az összeget, mert akadtak nyíregyházi ér­dekeltek, akiknek jegyzéseit más váro­soknál mutatták ki, de történhettek o­lyan jegyzések is, amelyek csak a jelen­tés elküldetése után juthattak a pénz­ügyigazgatóság tudomására. Ezt a meg­győződésemet azért kívánom hangsúlyoz ni a Nyírvidék hasábjain, mert őszintén el kell mondanom azt is, hogy a pénz­ügyminisztérium most lényegesen na­gyobb eredményt vár Nyíregyházától és Szabolcstól a mult eredményeknél, an­nál is inkább, mert a Nyíregyházával egyéb vonatkozásokban versenyző ma­gyar városokból máris kedvezőbb ered­ményekről érkeznek hozzánk híradások. Hogy e tekintetben a Nyíregyházá­hoz és Szabolcshoz fűzött reménységek beválnak, azt valószínűvé teszik a Sza­bolcsból hozzánk érkezett jelentések, a melyek kedvezőnek tüntetik fel a hely­zetet. Mi bizonyosra veszszük, hogy — Nyíregyháza városának és Szabolcsme­gyének hazafias közönsége, amely tudja azt is, hogy amikor áldozatot hoz a haza iránt, akkor tőkéjét a leggyümöl­csözőbben helyezi el, a vármegye régi hírnevét épen ugy megmenti !a hadiköl­csönnél is, mint ahogyan azt kulturá­lis, közgazdasági és szociális téren min­denkor tette. — Ami speciálisan Nyíregyházát és Szabolcsmegyét illeti, mi különösen so­kat várunk a mostani, utolsó napok jegy zéseitől, merít a tapasztalat eddig azt mu­tatta, hogy a szabolcsi pénzintézetek az utolsó napokban szokták a jegyzésnél a legnagyobb eredményt elérniNyír­egyháza sok téren produkált az utóbbi időben oly munkát, amelyek ennek a magyar városnak józanul gondolkodó becsületes népének becsületet szereztek az egész országban. Ugyan ezt elmond­hatnók az egész vármegye népéről is, épen ezért hisszük joggal, hogy a hadi­kölcsön jegyzés terén Nyíregyháza és Szabolcsvármegye szintén olyan ered­ményt fognak elérni, amelynek az ar­szág közvéleménye elé való állítása — Nyíregyháza és Szabolcsvármegye polgá raira nézve mindig csak büszkeséget je­lent. — A hadikölcsön jegyzésének lezá­rásáig mindössze néhány nap választ el bennünket. Ez alatt a pár nap alatt Nyír egyházán és Szabolcsvármegyében bizo­nyára sokkal nagyobb lesz a polgárság áldozatkészségének mint eddig volt. megnyilvánulása, — még Őmél­Bucsuzáskor elmondotta tósága, hogy Szabolcsvármegye pénzinté­zetei kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állottak a múltban és egymással nemesen versenyezve igyekeztek a jegyzések körül minél kedvezőbb eredményt elérni. — A nyíregyházi anyagilag erős, jól fundált és szakértelemmel vezetett pénzintézeteknek ez a tevékenysége a pénzügyminisztérium­nak legteljesebb elismerését érdemelte ki. A pénzügyminisztériumban azt remélik, — hogy ugyanígy lesz a hatodik hadiköl­csönnél is. A tanácsos ur beszélgetésünket ezek­be: kel a szavakkal fejezte — Kérem irja meg a Nyír vidék ha­sábjain, hogy mi a legnagyobb figyelem­mel kisérjük a Nyírvidék szerkesztősé­gének a hadikölcsön érdekében kifej­tett hazafias munkáját és erről csak a legnagyobb elismerés hangján emiékéz­hetünk meg. A Nyírvidéknek a hadiköl­csön érdekében írott cikkeit aktaként kezeljük a pénzügyminisztériumban és ha eljön az ideje, annak, hogy beszámol hatunk a nemzeti áldozatkészségnek — nagy eredményeiről, akkor ennél a be­számolónál jelentős szerepük jut a Nyír­vidék cikkeinek is. ' Paál Jób. < <f »i> » awi w)> < ni wi>u <i> u wi >i i wi tMMmwsimMMmmMmM Lemondott a montenegrói kormány Budapest, junius 5. (A Nyirvidék tudósitójátó.) A Havas ügynökség jelenti, hogy a montenegrói kormány felajánlotta lemon­dását Nikitának. Aiexejev tábornok bukása Budapest, junius 5. (A Nyirvidék tudósitójától.) Stockholmból táviratozzák, hogy a Pér tervári távirati ügynökség jelenti. Az ide­iglenes kormány Aiexejev tábornokot ren­delkezési állományba küldötte és helyé­be Bruszilov tábornokot nevezte ki la had­sereg főparancsnokává. Aiexejev bukásá­nak közvetlen előidéző oka az volt, hogy a tábornok a front-kiküldöttek kongressz'u sán kijelentette, hogy az annexió és hadi­kárpótlás nélküli béke utópia. Nyíregyháza a városok fekete lisztáján Nyíregyháza, junius 5. (A Nyirvidék tudósitójától.) A gyöngyösi rettenetes katasztrófa — mindenütt fölébresztette a lelkiismeretei, a kötelességérzetet és mindenütt kezdik észrevenni a vízvezetékek hiányát. Miná­lunk a derék, jó,' nyugatombavonult Má­jerszky Béla, királyi tanácsos polgármes­ter éveken áL annyi bölcs előrelátással, a város iránti annyi lelkesedéssel beszélt — mindig a vízvezeték, a csatornázás szük­ségességéről, de lelkes, okos kezdeményezi' se nem vezetett el a célhoz, a képviselő­testület süketen engedte el az öreg pol­gármester komoly szavait, szűkkeblűén — húzódott vissza áz áldozattól, és ma Nyír­egyházán a piszkos, locsolaüim utcák pora tuberkulózis-bacilusokat áraszt, a rossz i­vóviz betegségeket terjeszt. A Vállalkozás cimü szaklap most fe­kete lisztát állított össze azokról a váro­sokról, amelyeknek sem vízvezetéki, sem csatornázási berendezésük nincs. A kövel­kező megyei székhelyek szerepelnek benne Alsókubin, Aranyosmarót, Balassagyar mai. Beregszász, Csíkszereda, Déva, Di­csőszentmárton, Eger, Esztergom, Foga­ras, Gyula, Ipolyság, Lúgos, Magyaróvár, Makó, Máramarossziget, Nagybecskerek. Nagyenyed, Nagykároly, Nyíregyháza, — Nyitra, Nagyszőlős, Sepsiszentgyörgy ­Szentes, Szekszárd, Székelyudvarhely, Tn­rócszentmárlon, Ungvár, Zalaegerszeg, Zi­lah, Zombor. A kitűnő szaklap megjegyzi, hogy e liszta mögött a közzel szemben nagy bű­nök és súlyos mulasztások húzódnak meg. Talán bűnünket megbánva hozzákezdhet­nénk a mulasztások pótlásának előkészíté­séhez. IMMmWM I sséplippésze! is íű!i fölmentése Nyíregyháza, junius 5. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mikecz Dezső alispánhoz ma rendelet érkezett a honvédelmi minisztertől, aki a cséplőgépészek és fűtők fölmentése iránt r c ncici kézi k ' Az 1917. évi 11900. ebi. Mga. számú rendelet értelmében a katonai, illetőleg a népfölkelési tényleges szolgálatot teljesítő, valamint ía hadicélu szolgálatra igénybe vett hivatásos, vagyis gyakorlatilag kép­zett gőz, és mot'orcséplőgépészek és fű­tők, akikre a cséplésnél tényleg szükség van, a községnek, birtokosnak és cséplő­géplulajdonosoknak rendelkezésére bo­csáttatnak, illetőleg a saját gépjük kezelé­sére hivatott cséplőgéptulajdonosokkal e­gyütt felmentetnek . A cséplőgép tulajdonosok, amennyiben a cséplőgépkezeléséhez értő egyén otthon rendelkezésre nem áll, a községi, elöljá­róságnál ,illetőleg városi oplgármesteri hi­vatalnál jelentkezni tartoznak, mely a fel­mentendő gépészeket és fűtőket hivatal­ból és díjtalanul névjegyzékbe foglalni és a névjegyzéket a felmentés engedélyezésé­re illetékes póttestparancsnoksághoz eljut Hatni tartozik. A felmentési jogcím megállapításánál és ennek alapján ;a névjegyzék összeállítá­sánál elsősorban a gépkezeléshez értő gép­tulajdonosok és az öregebbek, valamint a mögöttes országrészben szolgálók veen­dők figyelembe és csak a végső kivételes esetben kérhető arcvonalbeli szolgálatra alkalmas, harctéri szolgálatot teljesítő — felmentése. A hadicélu szolgálatra igénybe vett cséplőgépészek és fűtők legalább 8 hétre,

Next

/
Thumbnails
Contents