Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-05-22 / 107. szám

JNEyíryidék a a központi szeszfőző szervezését k telekértékadó Nyíregyházán Pikler J. Gyula előadása Nyíregyháza, május 21. (A Nyirvidék tudósítójától.) A város vezetőségének megbízásából Trak Géza helyettes polgármester és Garay Kálmán cír. h. főjegyző 'eljártak a pénzügyminisztériumban, hogy végleg — megállapodjanak a Nyíregyházán létesítendő központi szeszfőzde létesítésének a föltételeiről és módozatairól. A város küldöttei a minisztériumban minden részletet letárgyaltak és már a legközelebb hozzákezdenek a részletes tervek elkészítéséhez és keresztülviteléhez. Trak Géza helyettes polgármester Mittelmann Manó műszaki tanácsadót bizta meg avval, hogy a terveket és számításokat előkészítse és amint az előkészítés munkája véget ér, nyomban a képviselőtestület elé kerül a szeszfőzde ügye. Ugy értesülünk, hogy a városnak most igen helyesen nem célja a gyárat fölépiteni, mert a gyárépítés a mai viszonyok mellett ol}

ran költséges, hogy attól el kell a városnak tekintenie, de meg a szeszfőzóshez szükséges rézanyagok ma be sem szerezhetők, mert azokra a katonaságnak van szüksége, de megfelelő pótlóanyagokkal pedig nem akar a város kísérletezni, hanem egyelőre az idén a lefoglalt, de innen még el nem szállított rézüstökkel, az úgynevezett kisüstökkel főzeti ezidén a szeszt. Ez az ideiglenes megoldás azért is jó, mert a nyíregyházi központi szeszfőzde kerülete megleli elősen nagy, sok község tartozik hozzá, a szeszfőzéshez szükséges termények, törköly, seprő, gyümölcsfélék elszállítása ma nehézségekbe ütközik, miért a város azt tervezi, hogy több beváltó helyet létesít, és ugyanott, ahol la beváltó hely van, a kisüstökön ki is főzeti a város a szeszt. Tudomásunk szerint ilyen beváltóhely lesz az idén Nyíregyházán, Polgáron és a Sóstószőlőtelepen. Olyan lelkiismeretes gyorsasággal kezdett a város eh eh 3 a munkához, hogy kétségkivül már az idén megkezdi működését a nyíregyházi központi szeszfőzde, ami által már ebben az évben is sok gyümölcsöt mentenek meg a megromlástól és ezzel mái- ebben az évben tekintélyes jövedelmet biztosítanak a városnak. A miniszterelnök Bécsben Budapest, május 21. (A Nyirvidék tudósitójátó.) Bécsből jelentik, hogy Tisza István grót miniszterelnök ma reggel Bécsbe érkezett és valószínűleg kihallgatáson jelenik meg a királynál. A maíiyar szocialisták Stocholmban Budapest, május 31. (A Nyírvidék tudósítójától.) Stockholmból táviratozzák, hogy Weít ner Jakab, a magyar szociáldemokrata párt egyik vezére tegnap oda érkezett. A többi magyar, szociálista küldöttet e hét végére várják Stockholmba. <«•-—.-•» "•«

" »

"I-'H

T

—IIi'

W^.'W^

UHiMU

O.

^.AUC

J^K. mwni/wnc

w MM lehetőleg olyat, aki a termény szakmában jártas naiiyohh fizetésbe' keres BÓNIS MÓR terménykereskedő Nyíregyháza563-3-1 Nyíregyháza, május 21. (A Nyirvidék tudósítójától.) A napokban nagyszabású és messze-, menő jelentőségű akció inclul meg Nyíregyházán. A telekértékadó behozatalának áz előkészítéséről van szó és ha a város megfelelő módokat talál ennek az adónem nek a behozatalára, ugy egy csapással 'jelentékenyen emeli a város jövedelmeit, ugyanakkor, amikor ez által biztosítja a beépítetlen házhelyeknek épülettel való betöltését. Most, hogy a város vezetőségének több tagja Budapesten járt és részt vett a városok kongresszusán, ott foglalkoztak a telekértékadónak, a behozatalával. Ezt. a szociális vonatkozású adónemet, amelyet Németországban már ezernél több helyen életbeléptettek, a magyar városok most tanulmányozzák és több város már meg is alkotta az erre vonatkozó szabályrendeletét, amelyek a kormánynál vannak már jóváhagyás végett. Az a lényege a telekértékadónak, hogy a város adót vet ki á telkek értéke után olyanformán, hogy az adó nagysága fordított arányban áll a telek beépítettségével, vagyis minél több egy telken a beépített terület és minél több ember befogadására lakás van a telekre építve, annál kisebb a telek értékadója, aminek természetesen az ellentétje az, — hogy a beépítetlen városi telkek, amelyek után ma a tulajdonosok csak az alacsony földadót fizetik, lényegesen magasabb adó alá esnek. Önként következik, hogy ha az üres telek után a városi telekbirtokosnak magas adót kell fizetnie, akkor igyekszik mentül hamarabb épilkezni, mert amilyen arányban emelkedik a telek értéke, ugyanolyan arányban emelik az adóját is. Ezáltal a tulajdonosokat rászorítják arra, hogy építkezzenek és igy önként meg szünhetik lakásínség, mert a háború után, amikor az építési anyagok ára csökkenni fog és megszűnik a munkáshiány is, nagy lendülettel indul meg az építkezés, hacsak a telekspekuláció nem lesz tartózkodó, — Ugyanis az egész telekspekulációnak az az alapja, hogy üres városi telkeket igyekezzenek megszerezni, azok után egész alacsony aldót fizetnek, hololt a telkek ára, a városi beruházások, világítás, utbur kolás, csatornázás, vízvezeték időről-időre emelik ,a;z üres telek értékét. Igy Tehát minden rizikó és minden áldozat nélkül egyesek tekintélyes vagyonokhoz jutnak azzal, hogy üresen hevertetik a városi telküket. Ennek az Üli apóinak a megszüntetésére különösen alkalmas a telekértékadó, amelynek a behozatala a város egész építési politikáját előbbre fogja vinni. De a ielekértékadó alkalmas Jesz arra'is, hogy állandóan szabályozza a telkek arát "és megakadályozza, hogy tisztán spekulációból fölverjék a telkek értékét, ami a köz szempontjából egyáltalában nem kívánatos. A közeli napokban Nyíregyházára érkezik Pikler J. Gyula, a székesfőváros statisztikai hivatalának az igazgatója, aki a legalaposábban ismerője ennek a kérdésnek és aki a leglelkesebb szószólója a telekértékadó behozatalának. Pikler igazgató Nyíregyházán, a város székházában elő adást fog tartani erről az uj adónemről és annak nagy jelentőségéről. Ugy tudjuk, hogy ennek az előadásnak a megtartása után a városnál tárgyalás alá veszik ezt a kérdést, amelynek kétségkívül lesz a spekuláció részéről ellenzője, de amelynek behozatalát kívánatosnak tartja minden ember, aki őszintén sze reti Nyíregyházát. 1917. május 22. R fizetésemelések Nincs e világon kézenfekvőbb valami, mint az, hogy a köz és magántisztviselők fizetéseiből a mai uzsoraárak mellett ugy megélni, amint azt az emberi szervezet és a társadalmi helyzet megkívánja: lehetetlen. Ezl bizonyítani felesleges. Hogy tehát a megélhetés feltételei megváltozzanak, nincsen szimplábban kézenfekvőbb gondolat, mint a fizetések megtelelő magasbbitásának gondolata. Ha magasabb a fizetés, akkor a javak beszerzéséhez szükséges eszközök megvannak, a létfejilartás terhei csökkennek. Ez az általán elfogadott elv. A köz- és magántisztviselők, továbbá az igy alkalmazottak, helyzetüknek javítása végett többször tartoltak gyűléseket, sőt kongresszusokat is, amelyeknek határozatai majdnem kivétel nélkül a fenti igazságokat hirdetik. Amikor a már tulcsigázott drágaság gyötri az embereket, ár maximálásért kiáltanak. Pontosan igy tettek a franciák is, 13 évtizeddel ezelőtt. Amikor a megélhetés feltételei: a fizetések és jövedelmek kevésnek bizonyulnak, akkor pedig a béremelés kívánsága mozdítja meg az embereket. Látható ezekből is hogy az élet standardja minő kiegyenlitésre törekszik. És ezt természetes ii^ — másként nem lehet. Ha ezt a kiegyenlítődést az áruk emelkedett volla felé törekvőnek látjuk,akkor pozitív irányúnak nevezhetnők. De vájjon nem-é lehetséges, a kiegyenlítődés negatív, tehát az áruk árának redukált irányában is? Kétségtelenül nincs akadálya ennek sem. Ha tehát a törekvések nem a fizetések emelése, hanem az áruk árainak csökkentése felé irányulnak, a megélhetés feltételei ugyanugy megjavulhatnának. A kapitalisztikus termelőmód hibája, — hogy ne mondjuk bűne, — hogy a megélhetés feltételeiben ilyen ingadozások lehetnek. A tőkehalmozás vágya ennek indító oka, amely az árak felcsigázásában, áruhalmozás és egyéb után jelentkezik. A magánalkalmazottak országos szervezkedése juttatja felszínre a fennebbieket. De kérdjük, vájjon a magánalkalmazottak nem-é tudnának általán megelégedeltebb viszonyok megteremtésére közreműködni a mondottuk negatív irányban, ha az ő szemük láttára folyó áremeléseket csirájukban elfojtanák? Hiszen a vásárló közönséggel ők állanak a legszorosabb ősz szeköttetésben. Tehát ne béremelés, hanem árcsökkentés legyen a jelszó. Kétségtelen, hogy az ily irányú mozgalom gyorsabb eredményt mutatna, mint a pozitív irányú törekvések és hogy az időbeli latilude, amely a helyzetjavitást meghozza, összébb szorulna. De kétségtelen az is, hogy épen a magánalkalmazottak működhetnek a negatív irány .előmozdítására a leghatásosabban közre, amely esetben az összes alkalmazottak és fixfizetéses ekszisztenciák hálájára számíthatnak. Ha pedig a végeredményt keressük, akkor megállapithatujk, és ez ismét a kapitalizmus hibája, hogy az árak ismét — visszafejlődnek a kereskedelem szabadforgalma esetén, — természetesen békében — amikor a fizetések is visszafejlődni kényszerülnek. Nem-é okosabb a kapitálisiákat előbb észretériteni, mint később? Hiszen ennek végül is be kell következnie. A magánalkalmazottak országos kongreszszusán dr. Pfeifer György hangoztatta az árak csökkentésének elvét. És ez az elfogadhatóan helyes. fi

—r —s. — Z"ncr'»vn-hiif> «1 »«j. Szalay Simon szatmári zongora-hangoló városunkba érkezett.. Hangolásra n<?y helyben, mint vidékre eljegyzéseket elfogad a Ferenczy-féle könyvkereskedés. 561-3-1