Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-02 / 18. szám

2 jfáimmiK 1917. február t. Majláth püspök köszönete a vármegyének és Nyíregyházának Nyíregyháza, február 1. (A Nyirvidék tudósítójától.) Három napi tartózkodás után Majláth

1 Gusztáv gróf erdélyi püspök ma délután elutazott Nyíregyházáról. Kettős célja volt Majláth püspök nyíregyházi látogatásának. Főként és elsősorban megakarta látogatni az egyházmegyéjéből elmenekült ama hiveit, akik a hadihelyzet miatt ma még nem térhettek vissza nehezen és fájó szívvel elhagyott lakóhelyükre és akiknek biztatást, bátorítást hozott püspökük. Szükségét érezte az erdélyi püspök ide jövetelének más okból is. Saját szavai szerint kötelességének tartotta, hogy személyesen köszönje meg azt a jóakaratot, meleg szeretetet és figyelmes gondoskodást, amelyben az erdélyi menekülteket a súlyos és fájdalmas napokban az itteni társadalom és a hatóságok részesítették. Elmondja a püspök, hogy az innen hazatért menekültjeitől könnyes szemekkel hallotta a nyíregyházi és a vármegyebeli lakosságnak és hivatalos szemmélyeknek fáradhatatlan buzgalmát, lelkes igyekezetét és megértő vendégszeretetét, amellyel a menekülteket fogadták. Az innen hazatért menekültek elmondották a püspökjüknek, hogy milyen nagy szeretettel igyekezett itt a társadalom is, a hatóság is a lehetőség szerint elfeledtetni velük nehéz, szo.moru sorsukat. Mindezeket — mondta Majláth gróf — közvetlenül akarta megköszönni Szabolcsvármegye és NyiregyháZia város közönségének, és a ugy a polgármesternek, mint a vármegyebeli tisztikar ama tagjainak, akikkel összejönni alkalma volt, fölötte meleg és szives szavakban fejezte ki háláját és köszönetét. Közbejött események megrövidítik Majláth gróf itteni tartózkodását és a püspöknek hamarosan haza kell mennie. így tehát — bár nehezen mondott le róla — nem tehet több kirándulást a vármegye többi helységeibe. Tegnap Nagykálióban az összegyűjtött menekültek előtt szentmisét mondott, prédikált, egy kis menekült gyermeket meg is bérmált, majd elbeszélgetett a menekültekkel. Kellemesen lepte meg a püspököt, aki a fiatalságot különösen szereti, a gyermekek pompás szine, telt, piros, jól tápláltságra és gondozásra valló arca és ugy a nagykállói gimnázium tanári karának, mint az ottani közigazgatási hatóságnak meleg szavakkal fejezte ki köszönetét. Az alispánnak tegnap a püspök tiszteletére adott ebédjén, amelyen Miklóssy István gör. kat. püspök, id. Kállay András ny. főispán, Énekes János prépost-plébános, Balla Jenő polgármester, Kausay Tibor vm. másodfőjegyző, Trak Géza városi tanácsos és Borbély Sándor dr. vm. aljegyző voltak hivatalosak, igen nagy elismeréssel nyilatkozott Majláth püspök arról a munkáról, amelyet a menekültek dolgában itt nálunk kifejtettek és amelynél csak a szeretet vezette társadalmunkat is, hatóságunkat is. Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök ma délután fél háromkor elutazott Nyíregyházáról Debreczenbe, ahonnan holnap utazik vissza Erdélybe. Előfizetési dijak: Egész évre 18 K. Fél évre 9 K. Negyedévre 4 K 59. Tanítóknak félévre 6 kor. Egyes szám ára 6 fillér. Telefen 139. Palitz Gyula temetése Nyíregyháza, február 1. (A Nyirvidék tudósit -játél). Tegnap délután helyezték örök nyugalomra szegény Palitz Gyula dr. meggyötört fiatal testét a város társadalmának odaadó, impozáns részvéte mellett. Szép reményekkel, teli vágyakkal, tervekkel, ment neki az életnek Palitz Gyula, ifjú korában olyan pozicióhoz jutott, mint kevesen mások és ezt a reményteljes életet derékban törte ketté a halál. Mélységes gyász és a szivek legmélyéből jövő őszinte részvét kisérte utolsó útjára Palitz Gyulát, akinek a temetésen testületileg képvseltette magát a nyíregyházi ügyvédi kar, az evangélikus egyház és a nyíregyházi kir. törvényszék is. A gyászháznál P a u 1 i k János evangélikus igazgató lelkész Végezte az egyházi szertartást, és megható, érzésteljes szavakban búcsúztatta el családjától, egyházától és kartársaitól az elhunyt ügyvédet, aki nemcsak a társadalmi életben, hanem egy házának körében is szép reményekre volt hivatva. Majd feltették a koporsót gyászkocsira. A gyászoló közönség nagy számmal kisérie ki utolsó útjára Palitz Gyulát, akinek sírjánál ügyvédtársai nevében Bartos Sándor dr. mondott megindító gyászbeszédet: Mélyen tiszteli gyászoló Gyülekezet! A nyíregyházi ügyvédi kar koszorúját hoztuk e ravatalra. Bucsuuzni jöttünk, kedves Gyula barátunk, mi is megállítjuk néhány szóra szomorú koporsódat. Mióta beléd döfte a gyilkos kór kegyetlen dárdáját, gyakorta érdeklődtünk irántad, föl is akartunk keresni, hogy baráti sziwcl, vigasztaló szóval támogassunk gyötrő küzdelmedben. De aggódó szeretteid visszatartottak, várjunk még, nyugtalan vagy, a legjobb barátok megjelenése is csak fokozná lelked zaklatottságát. Mi vártunk reménykedve. És ime most jöttünk el hozzád, az utolsó tárgyalásodra, amelyen te nem vitázol többé, hanem szép csendesen belényugszol a világegyetem nagy birájának megfelebbezhetetlen ítéletébe. Az igazságot kerested és amit megtaláltál, arra keserűen alkalmazzuk a nagy római jogász mondását: Summum ius, summa iniuria. Hadd mondjuk el a magunk módján, hogy ki voltál. Független, jóhirü férfiú voltál. Becsületes jogvédő, a modern ügyvédség ama nemes veretű fajtájából való, amely a becsületet hirdeti a legfőbb okosságnak és a sikamlósan gördülő arany csörgéséért nem adja cserébe a mocsoktalan élet eszményi tisztaságát. Fiatal voltál. Örült a napsugár is, ha körülsimogatta tiszta tekintetű arcodat, előkelően megnyerő férfitermetedet. A jövendőnek mosolygó szépsége táncolt nemes egyszerűséggel, de férfias határozottsággal emelkedő pályád virágos ösvényei körül. Ki tudja, mit tartogatott szá módra ölében a pazarkezü végzet? Talán vezető tisztséget, egyházad és városod élén. Talán — ami édesebb mindeneknél — meghitt családi tűzhelyet, megértő feleség meleg ölelését, kis unokák csengő kacagását, reménykedő szüleid örömére. És íme te a halállal váltottál csókot, merev karjával a hideg koporsó ölel körül és a néma sir lesz örökös lakásod. Édesapádnak, édesanyádnak szemefénye voltál. De haj, besötétült szegények fölött a világ és nem maradt számukra fény más, mint amelyet nemes munkásságoddal árasztottál azok között, akikkel életedben együtt dolgoztál, akik téged igen szerettünk. — Mi elhoztuk bucsuzóul, — kedves emlékül ezt a fénysugárt, a földregázolt szülőknek és kívánjuk, maradjon meg az vélök és nékiek mindenkoron. Téged pedig kedves jó Gyulánk, elbocsátunk minden földi ember közös pihenő fészkébe. Kisérjen utadon életed minden szépsége és az örök nyugalom legyen osz tályrészed. 100.000 tömb mujeget gyártóit a múlt szezonban a jéggyár Nyíregyháza, február 1. (A Nyirvidék tudósítójától). A tavalyi túlságosan enyhe tél csaknem teljesen lehetetlenné tette, hogy a mészárosok, kereskedők, vendéglősök és sörraktárosok oly mennységben láthassák el magukat természetes jéggel, mint azt a napi fogyasztás megkívánja. Ez a helyzet már a mult tél folyamán meglehetős aggodalomra adott okot illetékesek körében annál is inkább, mert előrelátható volt, hogy egyes katonai intézmények, főképpen pedig a kórházak nagy memiyiségü jeget fogyasztanak. A nyárnak aztán ugy mentünk neki, hogy mészárosok, vendéglősök, kereskedők és kórházak jégvermei mind üresen állottak, és a városi müjéggyárra volt utalva a városnak jéggel való ellátása. És le kell szegezni, hogy a jéggyár a reá váró hatalmas föladatnak megfelelt, ami elsősorban Bartos György városi gépésznek az érdeme, aki a jéggyárat vezeti. Beszélgettünk a jéggyár mult évi működéséről Kovács Dezső h. városi mérnökkel, aki érdekes adatokkal szolgált arról a hatalmas munkáról, amelyet a jéggyár végzett. Mig 1915. nyarán 65.000 tömb jeget termelt a gyár, addig 1916. nyarán ennek a mennyiségnek az ötven percentjével több a termelés, amelv megközelíti a 100.000 tömböt. Egy tömb jeget átlag 12 kilónak számítva, a feldolgozott és megfagyasztott víz meghaladja az egymillió litert, a termelt jég pedig az egy millió kilogrammot. A feldolgozott jég értéke körülbelül 37.000 korona, ami azonban nem folyt be teljes összegében a város pénztárába, mert a korházvonatok például mindig ingyen jeget kaptak a várostól. A város azonban így sem fizetett rá a jéggyárra és annak a mult évről is jelentős haszonnal fog zárulni a számadása. Az idei nyáron már valószínűleg kevésbbé lesz igénybevéve a jéggyár. A legutolsó héten körülbelül 15—20 centiméteres jég képződött a város határában levő szabad vizeken és pár nappal ezelőtt hozzá is láttak a jéghordáshoz, még pedig olyformán, hogy a városi orvos előzőleg mindig megvizsgálta azt a területet, ahonnan valaki jeget akart hordatni. Ha a hideg még két három napig tart, a jégvermek teljesen megtelnek és az egész város kevésbbé lesz rászorulva a jéggyár termékére, mint tavaly. A városi müjéggyár mindamellett az idén is ugyanabban a mér tékben készül föl a gyártásra, mint tavaly, a javításokat, pótlásokat most végzik el és a gyártáshoz szükséges anyag biztosítására is megtörtént a kellő intézkedés. — Szabad Liceum. A Szabolcs vármegyei Bessenyei-Kör szabad líceuma február hó 8-án csütörtökön d. u. 6 órakor a főgimnázium dísztermében előadást rendez. Előadó: dr. Leffler Béla főgimnáziumi tanár. Előadásánalt tárgya: A háborús Berlin. Számos vetített képpel. Belépődíj 30 fillér.