Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-23 / 9. szám

Nyíregyháza, 1917. január 25. * Csütörtök XXXVIII. évfolyam* 11. szám. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egész évre 18 K, félévre ... 9 K, negyedévre 4.50 K. Egyes szám 6 f. =s==m= Tanítóknak félévre 6 korona. . ­A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvárniegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHE.NYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 138. POSTACHF.QUE 20556. Kéziratokat nem adunk vissza. A jövő. Közismert dolog, hogy a magyar föld­míves osztályból küzdő katonaságnak igen jó híre van a nagy küzdelem minden front­ján. Az is közismert dolog, hogy a magyar földmives osztályt sokan kárhoztatják a közélelmezés tekintetében; hogy eltitkol­ja, eldugja terményét, kijátsza az ármakszi inálásokat, hogy a nagy romlásból egyedül ennek az osztálynak van úgynevezett há­borús haszna. A kétféle mérték egymásnak ellent­mondó. Egy dolog azonban bizonyos: a ma­gyar földmives osztály nagyon magára van hagyva, főként kisebb falvakban. Ugy ál­talános művelődés, mint közgazdasági szak képzettség dolgában, életútja csupa eset­legesség. Hogy nő fel a földmivesesaládok gyér meke? Miféle nevelési hatóerők sodrába kerül? Testének, lelkének, erkölcsének fej­lő lehetőségeit kik és hogyan irányítják? A család, az iskola, a templom, a társada­lom, mit ad neki és mit követel tőle? Ezeket kell figyelembe venni, mielőtt ítélnénk felette. Hál bizony, amit a család ad egy föld­mives-, munkásgyermeknek, abban nagyon kevés az egészséges fejlesztő erő. Lakása anyagi és erkölcsi levegője, környezete, — nem a bizalmat, gyöngédséget, ragaszko­dást, emberbecsülést, szerétetet fejleszti benne, hanem nagyon korán valami ha­szonhajtó, vagy kártevő állat szerepében találja magát s igy állati életösztöne ön­kénytelen a védelmi és visszatorlási haj­lamokat fejleszti benne. Igy kezdődik a színlelés, hazudozás. ragadozó indulat, ér­zéketlenség, durvaság, irigység, s több ily­fajta állati indulatok. Természetesen, van nak kivételek is. A szó szoros "értelmében megható kivételeket tapasztaltam magam is, igazán szegény, sőt nyomorban tengő­dő családoknál, az önfeláldozó hűségre, kölcsönös segítségre, minden panasz nél­kül való tűrésére oly "helyzeteknek, melyek közt csak egy fensőbb erőhöz kapcsolódó emberi lélek állhatott meg. A ki a nyomo­rúság országutját nem járta, annak fogal­ma sincs az igazi nagy lelkekről. Vannak ilyenek is, hála Istennek. De a szabály mégis az, bogy a földmives és munkáscsa­ládok ivadékai nem a korzó-kiállításra in­dulnak el. Többször hallottam életemben, még úriemberektől is, olyan nyilatkozatot, hogy legjobban van dolga a kisgazdának, vagy az egyszerű munkásnak, cselédnek. Mindig az volt erre a feleletem: tessék csak helyzetet cserélni, szívesen vállalkoz­nak százan is, az irigyelt kisgazdák vagy munkások közül. Minden dolog értéke ösz­szehasonlitás utján állapitható meg s a ki csak az egyiket ismeri, annak bírálata csak egyoldalú hangulat. Ami az iskolát illeti, még mindig csak ott vagyunk, hogy sok szegény gyermek csak hall az iskoláról, vagy csupán ideig­óráig látogathatja az iskolát. De még aki szorgalmasan áttanulja is az I—VI. osz­tályt, vajon megnyerheti-e azt a termé­szetes testi-lelki és erkölcsi növekedési le­hetőséget, me!yre minden élőlénynek szük­sége van, hogy istenadta életcélját elér­hesse? Csak a kiindulópontról van sZó, a népiskoláról besz'élünk. Ezt is megkel­lcne előzni az óvodai védelemnek. De hát hány helyen van még óvoda? Korcsma! az van bőven, a legnyomorultabb faluban is, de óvoda? Pedig az igazi nevelés, még a születés előtt veszi kezdetét. De hagyjuk ezt, beszéljünk csak népiskolánkról. Én elég sok iskolát bejártani, majdnem 40 év óta, vizsgálva kívülről, bevülről, tananyg és emberanyag berendezését, testi-lelki láp lálékát a leendő embernek és cseppet sem csodálkozom rajta, ha az egész népiskolai időből legkedvesebb a —vakáció. Ugy a ta­nítónak, mint a tanítványoknak. Ahol el­lenkezőt tapasztaltam, azt a tíz ujjamon el tudnám számlálni. Igazi embernevelést, seholse láttam. Csikónevelést, sertésne­velést, csirkenevelést, — még baktérium nevelést is, — igen; de embernevelést nem. A csikónevelésnél vannak úgynevezett ki­futók s rendszeresen használják is a csi­kók, de az embernevelésnél hány helyen van erre gond.? Pompás istállókat láttam, főként állami telepeken, de láttam népis­kolákat is, — nem pompasokat. Csák ma­ga a hely is. Hát még akik bele járnak. Rend, tisztaság, levegő, á lruhán is, a testen is. Nemrégiben, a gávai Rongyos-egylet gyűlésén, dr. Csepela vencsellői esperes­plébános ur erről a tisztaságról tartott egy kis érdekes előadást.|Még mindig minő újszerű és érdekes ez minálunk! Ez a magától értetődő egyszerű és alapdolog: az iskolai tisztaság! Hát a többi? Azokban gyakorlása a gyermeki testnek és léleknek, melyek közt elfogja életét tölteni, taz a kis ember. Hogy ne legyen előtte ismeret­len az a föld, ahol jár-kél; az a munka, tnely rá várakozik; az a táplálék, melyet a földből ki kell hoznia, minél jobbat, — bogy jusson másoknak is; az a ruha, mely, neki öltözet legyen és nem csupán majom­parádé; az a levegő, az a napfény, az a növény, az az állat, az az utca, — és a töb­bi, amelyeket a jó Isten mind azért adott, azokkal és azok közt jól érezzék magukat. Ezek ismerete és ezek begyakorlása, egy, népiskolában töltendő gyermekélet kívá­nalmai szerint, hol vannak még ezek mitő­lünk? Annyi sok hazug és gonosz érdek maradt ránk a múltból, mint szent hagyo­mány, hogy még arra is alig eszmélünM, miszerint embernevelésünk másként is le­hetne és kellene is lennie. Még aki legszorgalmasabban iskolá­zik is, ugyan mit visz haza 6 év utáni Egy kortes-cédulát a jövő választásokhoz!. A többi ugy lehámlik róla, mint régi me­szelés az ülepedő sárfalnál. • Igy kezdi a falusi földmives és Müfr kásgyerek, emberré lehetőségének útját. — Csak a valót írtam. Andrássy Kálmán. R román kormány Oroszországba költözik Budapest, január 33. (Saját tudósítónktól.) Stockholmból táviratozzák Az Estnek: A pol­gári hatóságok erőteljesen folytatják Jassy kiürítését. A román kormány a legutolsó napokban Déloroszországba biztosokat küldött ki, akik ki­választják azokat a városokat, amelyekben a kormány és az egyes hatóságok helyet lógnak találni. A román kormány székhelye valószínű­leg Odessza lesz. Take Jonesku már meg is érkezett Odesszába. Budapest, január 33. (Saját tudósítónktól.) Stockholmból jelentik, hogy pétervúri távirat szerint a román trónörökös és Bratianu az orosz fővárosba érkeztek. Ujabb bukások az orosz kormányban Budapest január 33. (Saját tudósítónktól.) Krisztiániából jelentik, hogy pétervári távirat szerint nemcsak aa orosz hadügyminiszter és pénzügyminiszter, hanem Alexejev tábornok generálisszimus is megbukott. A cár föhadvezérré Gurkov tábornokot nevezte ki. Budapest, január 23. (Saját tudósítónktól.) Pétervárról jelentik, hogy az orosz főváros hangulata igen izgatott. A forradalmi mozgalom kitörését napról napra várják. Ára 6 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents