Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-15 / 52. szám

Nyíregyháza, 1»!7. március 15.* Csütörtök XXXVIII. évfolyam * 52. szánt. POLITIKAI NAPILAP EBHKetés : Egész évre 18 K, télévre ... 9 K, negyedévre 4,60 K. Egyes szám 6 f. bt-^ . • T&nttóknak félévre 6 korona. - -.^t

— A Szübolcsvárreegyei Községi Jogvaék és a Szabelcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye. Nemzeti éltünk ragyogó fényű s dicsoségteljes emlékünnepe már több mint ftMszázad óta, március 15-e! A lelketlen *arnokság. a türhetetlenségig fokozott jog talanság s az emeli fővel járó középkori embertelenség eme szent napon dőlnek * dicstelen enyészet karjaiba, hogy helyi adjanak, utat nyissanak egy életképes ifju•emzet alkotó tehetségeinek érvényesülésére ! A mozdulatlan magyar föld, mely századok óta némán, vagy csak kevés elFcntálló erővel tűrte, hordozta a nemzeti megaláztatások egész tömegét, március 15-én megmozdult; .megrendülésében vulkánikus erővel támadnak fel az ezeresztendős tulajdonságok: az istenadta emberi szabadság forró szerelme; az önzetlen testvériség szent imádása, a tettésnélküli egyenlőség ősi ösztöne; mintha csak az ázsiai végtelen pusztaságokon szülelett talaj donságok követeltek volna maguknak ujabb létjogot a szabályos állami lét vérifi ki jegyzett határai közt! Az 1818. március 15-iki eszmék, események fellángolása, varázslatos kialakulása, nem külföldi vonzó? példák szolgai mindig utánzata, hanem az önmagához következetes, az önmagát mindig belülről formáló magyarság legtermészetesebb élet megnyilvánulása! Árpád nemzete, hogy lábát megvetette a Tisza-Duna közt, örök és szent Irigyre lépett a magyar föld ősi géniusszával: Ki- eszményi szabadság szellemével; miáön vihar módjára száguldott a magyar teéres pusztaságain, midőn áldott barázdái közé hajolva, bőven ontotta verejtékeit; midőn érez faiként állott török-tatár barbár hadainak az útjába, első gondolata, szive utolsó dobbanása, végső imája: aszal)adság szerelme volt! Ez volt az ősi, a legdrágább nemzeti közkincs! Erre éheseit rá a legtöbb ellenségünk; ezt akarta hatalmába keríteni, hogy vérrel szerzett földünk majd mint érett gyümölcs fog Ülébe hullani! A jogaiban sértett, létalapjában megtámadott nemzet e pokoli törekvésekre eget-földet megrázó tiltakozásfel felelt; a rabok többé nem leszünk tiskü szavaiban felzug az élni akaró majfc'arság szent haragjának tüzében tisztult örök fogadalma, hogy amijg magyaré e föld, addig a szolgaságnak még árnyéka He szennyezze be a függetlenség ölén napvilágot látott nemzetet! Azért viseltük, sőí viseljük még ma is a barbár nemzetekre sütött szégyen és megvetés bélyegét, mert szabadság szeretetünkből folynak minden életigazsága#nk, azért nem (füröd hetünk a népszerűség, a közkedveltség íénytengerében, mert társadalmi, nemzeti minden meggyőződésünk * szabadság szikla szilárd fundamentumán nyugszik; azéri állunk testvérietlenül a népek nagy küzdő terén, mert megalkudni, öröklött jogainkról lemondani, a hatatomhoz simulni, nemzeti szabadságunk rovására sohasem tudunk! Bár öröklőtt tulajdonaink miatt a népek nagy versenyfutásában mellőztetésaz osztályrészünk, megnyugvást szülhet kehiünkben az a fölemelő tudat, hogy minden történetünk, munkánk, alkotásunk, ma is mint ezer évvel ezelőtt, a szabadság szeretetének letíetésnélküii megnyilatkozása! Mig az élei reménysége cserben nem hagy; mig nemzeti iétünk alapjai öszsze nem omlanak, mig sirt nem ás számunkra a tűnő idő, addig a magyarnak az a iegeszményibb hivatása, hogy mint az igaz emberi és nemzeti szabadság apostola hirdessse önmagának s az egész világnak az áruba nem bocsátható szabadság evangéliumát! Erre a felséges missióra ébredtünk fel 1848. március 15-én; ennek a dicső hiSzerifesz.iöséf és Kiadóhivatal: 9ZÉCHF.NYÍ-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM IS?. POSTACHEQUE 29558. Kéziratokat nem adunk vissza. vatásnak a teljesítésére merítettünk erőt önmagunkból, ezeresztendős szent hagyományainkból; ennek a nagy emberi megbízatásnak lesznek vértanúivá sűrű egymásutánban hazánk dicső fiai, midőn tiroli bérceken, albániai vadonban s orosz ingoványok közt teljes cltökéléssel védik az ősi jogot, a magyar anyaföld épségét, ezzel egyetemben az egyetemes emberi szabadságot! 1848. március 15-én ütött az elnyomott, leigázott, megalázott nemzet ébredésének a dicső órája; azóta a magyar megtalálta önmagát s az ember, vilqg gazdagabb lett a népszabadság egyik legrajougóbb lelkületű nemzetével! wemasmmifii*sam? i Melkó istviui. R cár feloszlatta a dumát Budapest, március 14. (Saját tudósítónktól'). Péterrárról jelenti a Tárirati Ügynökség: Cári ukázzal március 11-én feloszlatták a dumát és a birodalmi gyűlést. A duma összehívás* április, vagy május előtt nem várható. A forradalom kitörésének története Budapest, márnm 11. (A WffüvüUb iuéisitójátéi.) Az Est jelenti : A Vossisehe Zeitungnak láriratozzák Stockholmból az orosz forradalom kitöréséről : Péterváron már szerdán nagy nyugtalanság rolt észlelhető. Csütörtökön ezer munkás sztrájkba lépett, mire plakátok jelentek meg, amelyeken a háborúra való tekintettel fölhívták a munkásokat, hogy dolgozzanak. Pénteken a péküzletek előtt tört ki zavargás, majd a városháza és a katonai parancsnokság épülete elé vonult a tömeg. Chatalov tábornok erre lovas és gyalogos katonaságot rendelt ki, amely szétverte a tüntetőket. Délután a duma ülésén az eluök jelentést tett a forrongásról, majd államtanács ült össze. Szombaton a nép általános ostromot intézett az élelmiszer-üzletek ellen, majd éjszaka kitört a nyomdász-sztrájk. Ugyanezen az éjszakán titkos külön futár ment a főhadiszállásra a cárhoz, akitől befolyásos politikusok azt kérték, hogy azonnal bocsássa el a miniszterelnököt, különben egész Oroszország lángbaborul. A miniszterelnök ezt bizalmasan megtudta és reggelre már megjelent a cári ukáz, amely elnapolja a dumát és a birodalmi tanácsot. A péterváii forradalomnak egyébként szörnyű részleteit beszélik el Oroszországból Svédországba érkezett utazók. A vonatközlekedés megszűnt, ug< hogy csak katonavonatok járnak. Szombaton valósággal csatatéri jelenetek játszódtak le Pétervár utcáin. — Az embereket rakásszám'a kaszabolták vagy lőtték le. Az összes középületek előtt és sarkokon gépfegyverek állanak. Moszkvába 6000 kozák érkezett. Megtámadott orosz hajók Budapest, tnórrvts 14 (A Nyvn:Mh toMsitójé.tél.) Berlinből táviratozzák, hogy a tengerészeti vezérkar főnöke jelenti: Német repülők megtámadtak két Konstanza felé haladó orosz torpedórombolót. Az egyik rombolón több sikeres bombatalálatot figyeltünk meg. . Forradalom Peruban Ruitapest, mávdu* 14 (A 2ittirviéMh tvá<<*U4j*/*f. Berlinből táviratozták, hogy Peruban kitört a forradalom. Az alcáboD véres zavargások vannak, meijnek s©.k hatatja éa 83 hesülíje van. A fconnáí?y államcsínyt kivetett el. Spanyolok a német buvárhajók ellen Budapest, mérci'ts 14. (A Xí/trvidilt tudósítójától.) Madridból jelentik: A kormány egy cirkálót és több torpedónaszádot küldött Malorga szigetére, mivel azonban az a hir érkezett, hogy a sziken német és magyarosztrák buvárhajók élelmiszerraktárt tartanak fönn. A kancellár Bécsben Budapest, március 14. Bécsből táviratozzák, hogy Bethmann Hoilveg birodalmi kancellárt a jövő hétre odavárják. A kancellárt Károly király kihallgatáson fogja fogadni, azonkívül Cerninnel is találkozni fog. Ára £ fillér.