Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-13 / 50. szám

2 JSRhtoiDÉK.. 1917 március 13 italozással ünneplik a nyíregyháziak a reformáció négyszázadik évfordulóját Nyíregyháza, március 12. Ebben az esztendőben lesz négyszáz esztendeje unnak, hogy Luther Márton ki­szegezte a wittenbergi vártemplom ajtajá­ra a nevezetes 95 tételt és ezzel megin­dította a reformáció hatalmas munkáját. A nyíregyházi evangélikus egyház ezt a nevezetes évfordulót a szeretetintiézményei nek fejlesztésével kívánja megünnepelni, és az egyházközség legutóbb tartott köz­gyűlésén elhatározta, hogy ugy Nyíregy­háza városában, mini a nyíregyházi ta­nyákon gyűjtést rendez a hívek között. E gyüjtéo egyik célja, hogy Nyíregyházán diakonusképző-intézetet létesítsenek, de a befolyt összegből támogatni fogják az evan gélikus szeretetház-alapot és az egyetemes gyámintézetei is. A gyűlés határozatából Geduly Henrik püspök és Balla Jenő egyházfelügyelő most bocsátották ki a gyűjtői veket az itt következő szöveggel: Azon emlékezetes, világraszólóan ünne­pélyes alkalomból, hogy a mi nagy Lutherünk és társai által megkezdett reformátor) inü a folyó 1917-ik évben négyszázéves fordúlójá­hoz ér,: a magyarországi ág. h. evang. egyházra, és l>enne a tni szeretett nyíregy­házi evang. egyházunkra is hitünkből és hozzá ragaszkodó hőségünkből folyó kedves köte^ lességek egész sorozata vár teljesítésre. Mi bizonyára boldogak vagyunk a mi evangelikus hitünk lélekemelő tisztaságának birtokában és áldjuk Kegyelem Urát, Istenét, áidjuk a mi atyáink emlékét, áldjuk a nagy reformátorok halhatatlan szellemét, hogy négy­száz esztendő viharai és sűlyos megpróbál­tatásai között is megmaradt számunkra e semmiféle földi kincscsel nem pótolható, sem meg nem vásárolható lelki gazdagság. Mi hitünkről mindig a szeretet áldó tevé­kenységével tettünk bizonyságot. Ezt akarjuk tenni most, e világraszóló nagy reformatioi négyszázados jubileumi alkalommal is. A sze­retet miiveiben, a szeretet nagy alkotásaiban és áldásaiban akarjak ragyogtatni és az életbe átvinni evangéliumi hitünk őseinktől öröklött erejét és ünnepi boldogságai. Azért a magyarországi evang. egyház egyetemes közgyűlése elhatározta, hogy léte­síti az országos evangelikus szeretetházalapot, a melynek jövedelméből támogatni kívánja a hazánkban lévő evangelikus árvaházakat, sze­gény- és betegmenházakat, diakónus és diako­nisszaképző-intézeteket és minden más evang. egyházi szeretetintézményt és e célra az ösz­szcs magyarhoni ev. egyházakban gyűjtést indít; a magyarországi evang. egyetemes gyám­intézet elhatározta, hogy a szegény egyházak és iskolák támogatását fokozottabb mértékben igyek'szik biztosítani, a midőn ugyancsak gyűj­tést indít a maga céljaira c ritka százados ünnepély alkalmából. De gyűjtést indít a kép­viselőtestület határozatából a mi nyíregyházi evang. egyházunk is, hogy mi is a szeretet egy intézményével, az egyházközségünkben felállítani tervezett diakonusképző-intézet léte­sítésével örökíthessük meg a nagy évforduló emlékét maradandó alkotásban. Szeretettel és bizalommal kérjük Kedves Hittestvéreinket, áldozzanak e nagy célra úgy, a mint a nagy évforduló dicsőséges emléke­zetéhez és a mi atyáink és Hittestvéreink mindenkori példás áldozatkészségéhez illik. Tudomására hozzuk egyúttal kedves Hit­testvéreinknek, hogy ezen gyűjtő-ív sajátkezű aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy az egyházi képviselőtestületnek a gyűjtés be­fejezése után a gyűjtés eredményének a ma­gyarhoni evang. egyetemes szeretetházalap a magyarhoni evang. gyámintézet és a Nyír­egyházán létesítendő diakonusképző intézet között leendő megosztására vonatkozó hatá­rozatát magukra nézve is kötelezőnek el­ismerik. Meghamisították az állítási lajstromot A nyirtéti helyettes jegyző biine Elmenekültek a katonaszabaditók Nyíregyháza, mj'treius 12. (A NyirvUÜk tmlótMjától.) Szombaton a nyirbogdányi járáshoz tartozó községek szemleköteleseinek soro­zásánál szenzációs leleplezés történt. A so­rozóbizottság mellett dolgozó egyik kato­nai írnok. Szabó Lajos 11. honvédgyalog­ezredbeli káplár bejelentette a szemlebi­zottság katonai elnökének, — Poracek Hő­bert századosnak, hogy a nyirtéti soro­zójárásnak az állítási lajstromát megha­misították és a meghamisítás vesztegeté­si pénzét. 1100 koronát át is adta a száza­dosnak. óriási meglepetés támadt természete­sen. nyomban kihallgatta a százados az eset részleteiről a káplárt, aki meglepően lesújtó vallomást tett Petries Mráz János nyirtéti helyettes jegyzőre. Elmondta a káplár, hogy mielőtt a nyirbogdányi járás községeinek a szemléjét elkezdtek volna. Petries azt az ajánlatot tette neki, hogy néhány pénzes ember érdekében hamisít­sák meg az állilási lajstromot, ugy. hogy hagyjanak üresen néhány rovatot, aztán a szemle befejezése után irják be oda ezek­nek a neveit, természetesen avval, hogy alkalmatlanoknak osztálvoztatlak. amiért ezek jó pénzt fognak fizetni. fíogy történt a hamisítás. A Kólaji-ulca egyik házában össze is jöttek ők ezekkel az emberekkel, akik va­lóban adtak pénzt a jegyzőnek is, neki is. Az egész dologba Szabó azért ment bele. hogy meglássa, vájjon a jegyző valóban el­akarja-e követtetni a katonaszabaditást és a közokirat hamisítást. Több éjszaka tár­gyaltak. tanácskoztak, mig aztán szomba­ton, amikor a nyirtéti sorozójárás szem­lekötelesei állottak sor alá és ekkor üre­sen is hagytak a lajstromban néhány név­re való helyet, amelyeket a jegyzővel a lajstromnak az aláírása után állítottak ki beírván abba azoknak a nevét, akiket a jegyző bemondott és akik ezért pénzt ad­tak Petries jegyzőnek, ez pedig a pénzből átadott a káplárnak 4100 koronát. Szabó káplár vallomása alapján a szá­zados még abban az órában fölkereste Füsthy Antal királyi ügyészt és följelen­tési tett Petries Mráz János körjegyző he­lyettes ellen közokirathamisitás, megvesz­tegetés és haderő elleni vétség címén. A királyi ügyész nyomban telefonált a ke­mecsei csendőrséghez, hogy menjen ki egy járőr Nyírtétre és azonnal tartóztassa le za Nyíregyházára. Egyben utasította az Petries jegyzőt, és csendőri fedezettel hoz­ügyész a nyíregyházi rendőrséget, hogy kutassa ki, hol folytak azok a gyanús éj­szakai tanácskozások és hozza be az ügyészségre azokat az embereket, akik­nek érdekében a bűncselekményt elkövet­nék és akik a pénzt adták a jegyzőnek. Keresik a gyanús házal. A rendőrség néhány embere a lelep­lezést tevő Szalió káplárral még szombat este megjelentek a Kótaji-utcán, hogy meg keressék a sorozás alól menekülni akaró embereket. Szabó több házat is mutatott, mert mint mondta éjszaka járt ott és nem emlékezett pontosan a házra. A rendőrök azonban több házat átkutattak, de nem találták meg azokat, akik ebben az ügyben szerepeltek. Talált azonban a rendőrség néhány gyanús embert, akik Má ramaros- és Bereg vármegyéből valók és akik nem tudták okát adni a nyíregyházi tartózkodásuknak. Bekísérték ezeket a rendőrségre, és mivel az a 'gyanú ellenük, hogy a náluk talált sorozási irataik hami­sak, most ebben az irányban nyomozást indítottak ellenük. Az egész környéket fölkutatták a rend­őrök, de a keresett néhány embert nem tudták megtalálni. Bizonyos, hogy ezek neszét vették a dolognak és kereket oldot­Lik. Megszökött a jegy*© Az ügyész utasítására a csendőrök ki­mentek Nyírtétre, hogy a jegyzőt letar­tóztassák, de Petries szintén megsejtette, hogy baj van és megszökött. A csendőrök annyit tudlak megállapítani, hogy Petries estefelé érkezett haza Nyíregyházáról és alig volt otthon egv félórát, szekeret foga­dott, avval átment Székely községbe, on­nan pedig az esti órákban elhajtatott. Azt aztán a nyíregyházi rendőrség ál­lapította meg, hogy a jegyző a város alatt, a temetőnél leszállott a szekérről, kifi­zette a fuvarost, és gyalog folytatta útját a város felé, de be nem jöhetett Nyír­egyházára, mert itt az egész várost négy rendőrcsapat kutatta át és sehol sem akad Lak rá a jegyzőre, aki valószínűleg vala­melyik esti vonattal utazott el. Innen minden irányban küldtek táv­irati megkeresést a jegyző elfogására. d« eddig sehonnan sem jött értesítés. A helyettes körjegyzí. Petries Mráz János előbb Oroson volt segéd jegyző, majd mikor a nyirtéti körjegyző máshova ment, Petricsel Nyír­tétre helyettes körjegyzővé küldték ki. At alig harminc éves ember fölötte szorgal­mas, pontos és muhkaszerető jegyző volt, aki ellen nem volt panasz. A vármegyé­ben és itt Nyíregyházán is sokan ismer­ték és szerették, mert 'igen jómodoru. mű­veli és kellemes társaságbeli ember, aki­nek ez a megtévelyedése széles körben keltett kinos meglepetést. Budapestről került Szabolcsba és már éppen távozóban volt a vármegyéből, mert a hevesmegyei Bessenvődtelek község jegy­zővé választották. Petries már le is mon­dod a nyirtéti helyettes körjegyzőségről és csak azért volt még itt. hogv a sorozáso­kon elővezethesse a községbeli szemlekö­teleseket és átadja hivatalát. Ugy volt, hogy ezen a héten válik meg hivatalától és foglalja el Hevesvármegyében uj hivatalát. Gazdasági Egyesületi közlemények. Felhívás Felhívom mindazokat, akik talajmive­lő és minden más gazdasági gépekhez szükséges üzemanyagokat benzin, nyers olaj, kenőola j, szén stb. beszerezni neet tudják, a legrövidebb idő alatt, de min­denesetre 8 napon belül jelentsék be eb­beli igényeiket, a szükséges mennyiségek pontos megjelölésével a Szabó lesvárme­gyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál — Nyíregyháza, Vármegyeház-palota. Nyíregyháza, 1917. évi március hó 10. Szikszay Sándor s. k. e. titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents