Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-08 / 46. szám

JMyíritidék. 1917. március 8 A tisztesség védelme Az Országos Közélelmezési Hivatal legújabb terve Nyíregyháza, március 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) Á kereskedők és vállalkozók, különösen azok. akik nemcsak a háború alatt, hanem békés időkben is, milliós üzleteket szoktak lebonyolítani, keservesen érzik, hogy az iizleli tiszteség lerongyolódott a kereskedelmi élet minden vonalán. Az Országos Közélelmezési Hív. most olyan törvényes rendelkezések kvalil'ikálásával foglalkozik. melyek az úgynevezett láncolatos kereskedelem megszüntetésére volnának al kalmasak. Az árdrágítás és áruuzsoráskodás most már olyan mértéktelenül tombol széles e hazában, hogy a Közélelmezési Hivatalnak ezt a kezdeményezését minidé a legnagyobb örömmel fogadják. Tény az, hogy a háború kezdetén jnég Olaszországból és Romániából is lehetett árukat beszereznünk és hogy időközben ezt a kél piacol elvesztettük. Ma azonban Románia piaca mái" újból rendelkezésünkre áll és pedig kedvezőbb konjuktúrákkal, mint ennek előtte. Ám a többi semleges állam piaca is mindennap szűkebben és drágábban méri nekünk az árukat, ami természetes is, de nem természetes az, hogy itthon az árukkal egyes élelmesek ellkellen uzsoráskodást űzhessenek és a nehéz viszonyokat hirtelen meggazdagodásukra fordíthassák, a közfogyasztást pedig a legképtelenebb nehézségek közé sodorják. Most aztán eljött az ideje annak, hogy ezeken az eddigi rendszabályokon kivül más törvényes funkcióval ellátott intézkedéseket is léptessenek életbe. Nagy általánosságban szó van olyan r en d s z a b ál y o kr ó 1, melyek: 1. Kiküszöbölnék a kereskedelem niin den ágából azokat az eleméket, melyek az üzletággal illetéktelenül foglalkoznak. 2. Revízió alá veszik a háború ideje alatt kiadott igazolványokat. 3. A fogyasztó elől elrejteti nagy, — egyébként elvont és felhalmozott árukrekvirálását időközönként elrendelnék. 4. Az áru lombardüzletet szabályoznák és uj törvényes formákhoz kötnék. f>. l

Tj büntetőjogi rendelkezéseket terveznek azok ellen, akik az élelmiszerek és ruházati cikkek árdrágítását előmozdítják vagy ebben közreműködnek. G. Büntetni fogják a kereskedelmi ügyleteknek minden olyan formáját, mely az árut nem viszi közelebb a közfogyasztáshoz, hanem attól bármiféle módon eltávolítja. 7. Végül az úgynevezett különbözeti ügyletek megszüntetésére vonatkozó rend szabályok megalkotásáról van szó. Kérdés, hogy ezek az újítások kellő sikerrel fognak-e járni? Egyetlen tolh-onással meg lehetne szüntetni a tisztességtelen visszaélések összes mizériáit, ha a közélelmezési hivatal, mint egyetlen és legfőbb kereskedő kimondja, hogy mindenki az ő szolgálatában áll és az ország minden árukészletével kizárólag csak ő rendelkezik. Rablás az országúton Esküdtszéki főtárgyalás Nyíregyháza, március 7. (A Nyirvidék tudósítójától). Ez év január 28-án országos vásár volt Debrecenben, amelyre három fogatú szekerén bement Varga István nyirbogáli lókupec is, aki, hogy az idő jobban teljék az utón, maga mellé vett egy községbeli fiatalkorút is. Dolguk végeztével másnap hazafelé indultak és Hajdusáinson előtt utóiérték szekerükkel Stern Izrael (i7 éves nyirbogáti szatócsot, aki árukkal megrakott egyfogatú szekerén szintén a vásárból igyekezett hazafelé. A kél ember pár percre szóba állolt az öreg zsidóval, majd közévágtak a lovaknak és gyors ügetésben behajtottak Sámsonba, ahol egy pohár italra betértek Lefkovics Béla korcs májába. A korcsma előtt nemsokára megállott a Stern szekere is és Stern bejött a korcsmába, hogy a korcsmárossal fennálló számadását megejtse. Mig Stern a korcsmában volt. a fiatalkorú kiment az utcára és a Stern szekeréről egy csomó árut áthordott a saját szekerükre. Ez alatt bent a korcsmában Varga megfigyelte, hogy Sternnél nagy pénzek vannak és mikor az öreg zsidő pár pere múlva elindult, Varga igy szóli a fiúhoz: Sok pénz van a zsidónál, el kéne szedni tőle! Azután Vargáék is elindultak és Sámsontól mintegy öt kilométerre utói is érlék ;i Stern szekerét. Újból szóba elegyedlek a zsidóval, majd ügyesen ugy fordították a szót. hogy sajnálkozni kezdtek a gebéje felett és ajánlkoztak, hogy mivel úgyis egy faluba mennek, — az áruk egyrészél elviszik. Stern azonban élt a gyanüpörrel és nem állott kötélnek, mire Vargáék gyorsan előrehajtottak. Egy vagy másfél kilométerrel lehettek a Stern szekere előtt, amikor a fiatalkorú leszállott és elbujL az árokban. Mikor a zsidó szekere a fiatalkoru búvóhelyéhez ért. a fiatalkorú hátulról felugrott a szekérre és betömte a Stern száját, majd pénzt kezdett tőle követelni. Stern azonban lorkonragadta a kölyköt, mire az lerántotta a szekérről az öreget, letépte a ruháját és mintegy száz koronát elrabolt tőle. Ezután a fiatalkorú előreszaladt a Varga szekeréhez, mindketten felültek rá és gyorsan elvágtattak. A nyiradonyi csendőrség hamarosan kinyomozta, hogy az egyik lettes Varga István, aki aztán fiatalkorú cinkostársát is elárulta. Mindkettőjüket letartóztatták és bekísérték u nyiregyházi kir. ügyészség fogházába. Az ügyész mindkettőjük ellen rablás büntette, azonkívül a fiatalkorú ellen lopás vétsége. Varga István ellen pedig orgazdaság vétsége miatt emelt vádat. A nyiregyházi kir. törvényszék esküdt bírósága tegnap tárgyalta ezt az ügyet. A bíróság ;i következőképen alakult meg: Elnök: Sarvay János dr.. bírák Horváth Dezső és Nagy Elemér, ügyész Lakatos Gábor dr.. jegyző Vertse K. Andor, a védelmet pedig a Varga részéről Elekes Aladár dr., a fiatalkorú részéről pedig Maiidéi Jenő dr. látták el. Rendes esküdteknek kisorsoltatlak: Kemény Pál. Marcsek György, Miholecz Lajos, Hönes Miklós, Betty István, Tubán Aladár, Friedmann Sándor, Práger Károlv, Hoffer Bertalan, Kusnyerik Károly. Eischer Menyhért és Land'au Jakab. Pótesküdtek lettek: Greksa Lajos és Nerkovszky Lajos. Egész napon ál tartó tárgyalás és igen sok tanú kihallgatása után — melynek során a fiatalkorú "beismerte, "Varga pedig tagadta a bűncselekményt, a bíróság éjjel 11 órakor hirdette ki az ítéletet, amely mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki, még pedig Varga Istvánt, mint felbujtót rablás bűntettében és mint tettest orgazdaság vétségében és azért őt három évi fegyházra ítélte, a fiatalkorút pedig rablás vétségében és lopás vétségében, amiért másfél évi fogházra ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a védők és Varga ellenben semmiségi panaszt jelentettek be. és kérték az elitéltek szabadlábra helyezését. Mivel ezt a törvényszék elutasította, a védők fel folyamodást jelentettek be. IRODALOM Diogenes könyve: A Szírius csillag felé . . . Egy könyv jelent meg a nyiregyházi könyvpiacon — s oly igen ritkán ielennek meg könyvek a mi városunkban, — egy, könyv, amilyen vidéki városokban ritkán lát napvilágot. Vertse K Andor irta ezt a könyvet, akuiek Írásait jól ismeri e lap olvasóközönsége is. Diogenes név alatt irta Vertse K. Andor Írásait e lap hasábjain, és ezek az irások eredetiségük, gondolataik érdekessége, témájuk változatossága miatt nem egyszer keltettek feltűnést a lehető legszélesebb körökben. 'Egy könyv, csáknem félszáz érdekes cikk. tanulmány, kritika'és hozzászólásba nagy világesemények és apró lelki emóciók írásba foglalása, ugy és akkor, ahogy é

s amikor a tollra kívánkoztak a gondolatok, minden rendszer, minden zsinórmérték nélkül, éppenhogy nagyjából tartva meg a kronologikus sorrendet. Sok. igen sok az egyéni, a ielemző, értékes ezekben az írásokban, amelyek igy. könyvbefoglalva túlnőnek e város falainak a határain. Diogenes nevével szignálja írásait Vertse K. Andor és csuk-ugyan, mint egy modern Diogenes jár közöttünk. látva erényeinket és hibáinkat, amelyek közül az utóbbiak nagyobb számmal találhatók az emberiségben, — mint Diogenes él, jár és kel és belevilágít lámpásával az emberek arcába, amelyről oly sokat lehet leolvasni. E könyvnek minden során valami stoikus. bölcs nyugalom érzik. Az emberek erényei szépek, de .erényeikben is rendszerint az önzés, az érdek vezeti az embereket hibáikban sem lát azonban ostorozni valót Diogenes: a hiba emberi tulajdonság, amit megszüntetni nem lehet sohasem. A háború alatt íródtak ezek a cikkek mind és mégsem háborús könyv a Diogenes könyve. Nem rikit ki belőle a vérszag, az öldöklés jajjai, az ágyúdörgés zaja és fegyverek csattogása s nem tereli el a szem lélő, csendes, magábazárkózott filozofus gondolatait ezerfelé. Háborús irások mindazonáltal nagy számmal vannak a könyvben: csendes elmélkedések egy hadvezér, egy elveszett ország, egy vértanú fölött: Egyéni, érdekes, megkapó gondolatok. Diogenes nyelve szép, tiszta magyar nyelv. Nem eredetiskedő. de nem is pórias. közönséges, szókincse gazdag, mondatfűzése! egyéniek, de világosak, könynyen érthetők. Külön élvezet az irásál meg figyelni, tiszta, magyaros és világos. A könyv Jóba Elek kiadásában jelent meg igen Ízléses, csinos kiállításban. Két koronás árban kapható minden nyíregyházi könyvkereskedésben, a Nyirvidék kiadóhivatalában és a szerzőnél is. Előfizetési dijak: Egész évre 18 K. Fél évre 9 K. Negyedévre 4 K 50. Tanítóknak félévre 6 kor. Egyes szám ára 6 fillér.