Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-04 / 43. szám

JNfYÍRtfXDÉK. 1917 március 4 Elismerés a rakamazi fő­jegyzőnek és a rakamazi népnek a menekültek ellátásáért Nyíregyháza, március ,?. (A Nyirvidék tudósítójától.) Minden szeretetre, minden dicséret­re, minden elismerésre méltó dolgokról számolunk be ezekkel a sorokkal. Raka­maz község népének, elöljáróságának és főjegyzőjének, nemes, emberi buzgalmá­ról, okosságáról és áldozatkészségéről ad számot egy irás, amelyben Ujfalussy Dezső dr. főispán számol be a belügymi­niszternek az erdélyi menekültek rakama­zi ellátásáról. A jelentés csak adatokat tar­f'ábnaz,' nincsenek benne szóvirágok, de é'zélc ' az adatok a legnagyobb dicséretei fennek'a községnek és különösén Szmre­csán y i Sándor főjegyzőnek és a felesé­gének, akik előljártak nemcsak az adako­zásban, de különösen a munkában és a példaadásban és evvel lehetővé tették, — hogy az ott elhelyezett menekültek mind­'annyian a legjobb ellátásban részesültek, íüztílőV, ruhát, cipőt, kapták, sőt elmene­telükkor még útravalóval is ellátták őkel a rakamaziak TVegyedfélszáz menekültet helyezettel az alispán Rakamazon, ahol a jobb módú Í gazdák adtak nékiek lakást. Az élelmezés cözös konyhán történt, amelynek a sza­te* esnél a menekültek közül kerül ki, hogy erdélyi szokásoknak megfelelően főz­zenek. Négy erdélyi asszony állandóan fő­zött, négy pedig folyvást sütött a mene­külteknek, akiknek a gyermekei minden­nap kaptak tejel. Az alatt a több, mint három hónap alatt, mig a menekültek ott tartózkodtak, Rakamazon a felnőtt embe­rek nem ittak tejel, hogy a gyermekeknek jusson. Az iskolaköteles korban levő gyer­mekek mind jártak iskolába. A menekültek élelmezéséi megköny­nyilette az, hogy vasárnap délutánonként a falún keresztül gyujtőkocsi haladt vé­jgig, amelyet minden alkalommal bőven megraklak a nemesszivü rakamaziak min­denféle ennivalóval. Ezer koronát kapott is község az alispántól a menekülteknek Cipővel való ellátására és Szmrecsányi fő­jcoyző "3646 koronáért vásárolt a mene­fxülteknek cipőt és csizmát. Ezenkívül fel­sőruhával is ellátták a menekülteket, egy­részt Készpénzen vett ruhákkal, másrészt a lakosság, különösen a leányok varrták a ruhákat, persze ingyen. Az iskolás gyer­mekek teiőtöl-talpig uj ruhát kaptak. Jellemző, hogy a menekültek között taz.ottaiti tartózkodásuk alatt nem-volt sen­ki beteg és halálozás sem történt. Ujfalussy Dezső dr. főispán a napók­ban a következő írást küldte Szmrecsányi főj egy tv n e.k : örömmel állapítom meg, hogy az er­j0élyi menekülték ellátásánál a mig a .Jegy­ző ur nemcsak lvivati kötelességleljesilésé­nek, d/c emberbaráti érzelmeinek is ma­gaslatán állva, szép, eredményes és nemes munkát végzett, addig a község lakosai 'éldozátkészségüknek fényes, kövelésre­méltó példáját adták. Kérem alkalmas módon hozza tudo­niáásgtiji Rakaniaz község áldozatkész la­kóssag^pak, hogy a meneküllek támogatá­sának követett nemes eljárásuk büszkévé tesz. a'Jegyző úrral szemben pedig szíve­sen és melegséggel adok kifejezési köszö­líetemiiVk é s legteljesebb elismerésemnek. A rakamaziak nemes munkájáról kü­lönben főispán értesülésünk szerint a belügyminiszternek is jelentést tett. A yíliamostelsp iizemlietartásáért fölirt a Éiiigp a kormányhoz Egyelőre van szén Nyíregyháza, március 3. (A Nyirvidék tudótitójáiól) Megírtuk, hogy a főispán a vármegye törvényhatósági bizottságának bejelentet­te a nyíregyházi villamostelep üzemét fe­nyegető veszedelmet és a törvényhatóságot kérte, hogy a maga föliratával támogassa a főispán közbenjárását, amelynek az a célja, hogy a kormány, a szén bizottság ama határozatát, amellyel a nyíregyházi villa­moslelepet a szénellátás szempontjából a harmadik osztályba sorozta, változtassa meg és Nyíregyházái sorozza az éiső osz­tályba. A főispánnak ezt a közérdekű elő­terjesztését a vármegye egyhangúlag tette a lutjgáévá és tegnap már fel is ment a be'l­ügynjjniszterhez és a kereskedelemügyi miniszterhez a vármegye fölirata, amelyet itt közlünk: A mai napon tartott közgyűlésünk­ben jutott tudomásunkra, hogy az Orszá­gos Szénbizottság a nyíregyházi villamos­sági részvénytársaságot széuszükséglet biz­tosítása tekintetében a harmadik osztályba sorozta. Ezen villamossági részvénylársaság nemcsak a 40.000 lakosságú Nyíregyháza város köz- és magán világítási szükségle­tét látja el, hanem a várostól 14 km.-nvi távolságnyira fekvő s a legutóbbúnépszam­lálás adatai szerint 8000 lakosú Nagykálló község" köz- és magánvilágitását is biz­tosítja, — s ezenkívül Nyíregyháza váró­ban kettő, Nagykálló községben szintén két gőzmalmot lát el hajtó erővel, vala­mint ezen telep szolgáltatja az áramot a vasuli állomásokhoz, fűtőházakhoz, mint­egy 1 5 ezer ágyas katonai barakkórház-: hoz, fogoly meg* igy elő táborhoz, a villa­mos helyi vasúthoz egy nagyobb szabású s katonai anvagokal gvárló vasgyárhoz stb. stb Az országos szénbizotlság megállapí­tása szerint ha ezen telep a Ill-ik csoport­ban marad szén kiszolgáltatás szempont já­ból, az esetben ezen felsorolt kötelezettsé­gének miután elegendő áramol termelni képes nem leend meg nem felelhet és nemcsak a két város lakossága nem fog tudni még legmérsékeltebb igényeinek meg felelő módon sem világítani, hanem a vil­lamos erőre berendezett ipartelepek is megbénítva lesznek működésűkben. Amidőn ezen körülményeket Nagy­méilóságod előtt leleplezetlenül és köteles nyíltsággal feltártuk, tisztelettel kérjük, hogy a bennünket fenyegető ezen veszélyt fejünk felől elhárítani, s odahatni méltóz­tassék. hogy a nyíregyházi villamossági te­lepei szénkiosztás tekintetében az első osztályba soroztatni kegyeskedjék. A vármegye közönsége neVében: Mikeez Dezső. alispán. Bizonyosra vesszük, hogy a kormány­nál a főispán evvel a fölirattal támogatva eredményi fog elérni, és Nyíregyháza, va­lamint Nagykálló nem marad villamos áram nélkül. Ugy tudjuk, hogy a villamos­társaság is ujabb fölterjesztést intézett a szénbizollsághoz. Ebben az lijabb fölter­jesztésben kifejtette a társaság, hogv a nyíregyházi viliamostelcp a hadseregnek szállítója olyformán, hogy kél nagy kato­nai kórházat és a hadseregnek dolgozó malmokat lát el árammal és ezen az ala­pon kéri a szénellálás dolgában a jobb osztályozást, annál is inkább, mert ha a harmadik osztályba való sorozás megma­rad, ugy a nyíregyházi villamostelep na­ponként 24 métermázsa szenei kapna, a­mennyivel be sem lehetne fűteni a kazáno­kat. Ha csak annyit sikerül elérni, hogy Nyíregyházát a második osztályba soroz­zák. mar akkor sincs baj, mert ebben az esetben azt a mennyiséget kaphatja a vil­lamosUnep, amennyi szenet lekötött és ez a szénmennyiség elég is a telep teljes üzemben tartására. Mig ezek a kérelmek elintézést nyer­nek, nincs föntakadás a telepen, amely­nek most is van szene néhány napra, és még eddig mindennap jött szén. ff 3 w ji w Vadászat a fronton Orosz harctér, 1911. február. Hál van itt kérem mindenféle vad. Apróbb is, meg nagyobb fajta is. A szen­vedélyes vadászok csak ide jöjjenek. Se­hol a világon nincsenek ilyen kedvező fel­tételek. Fegyvertartásért nem fizetünk A puska állandóan a vállunkon lóg. Patront ingyen kapunk, de csak golyósat. Terü­letet néni' kell bérelni, mindenki ott va­dászgat, ahol neki tetszik. A tilalmi idői hirből sem ismerjük, bár nagyon vágyó­dunk már rá. A vadbőség pedig egyenesen mesébe való. Naponta rendezünk körva­dászátot patkányokra. Nem egyszer öt­hatszáz is kerül terítékre. A fiatalabb és kezdő vadászok nagy előszeretettel üzih az egér Vadászásál. Általánosan elterjedi a tetű vadászása. Ez utóbbiból van a leg .több. Csapatosan kerülnek a hajtók keze ügyébe. Ujabban a nagy - 25- 30 fokos hidegek beálltával dúvadak is mutat­koznak. A hadosztály urai jóvoltából a minap vaddisznó volt vacsorára, amit a front mögött lőttek. Böröcz főhadnagy ur négy nyulat cs két fogolyt jelentett be teg­nap a helyzetjelénlésben. Sájátkézüleg lőt­te őket a rajvonal előtt. Hasonló eredmé­nyes működésre bűzdittalotl. Dr. Endre vadmacskái lőtt. Mindig olyan excentri­kus természetű ember volt. Neki pont vad macskát kell lőni, aminek a busát nem le­het betudni a menázsijba. A legénység in­kább az apróbb madarak vadászásál űzi, százával lövik le a varjukat, de akad köztük sármány, fácán és fenyő rigó is. Veszedelmes azonban a farkas vadá­szat. Dc itt a vadászás fordítva értendő, ugyanis a farkasok vadásznak az emberre. Szerencse még, hogy itt mindenki puská­val jár, még pedig öt golyóra töltött fegy­verrel és igy csak cl vagyunk néhai való jó Toldi Miklós példája nélkül is. A fedezékek legrejtettebb zugában pe­dig, ahová még a Lidi a nehéz gránát sem Ind beférkőzni, szerencse vadászai folyik. Ferbli, ramsli és a jó öreg huszon­egyes. Mig a felsőbb régiókban az ezred­parancsnok fő és székhelyén, talán azérl, meri a papunk is otl van: tarokkoznák. Pagát! Voíát! Ultimé! Vezényszavak hang­zanak el; és az ajtó előtt didergő őrsiem eltűnődhetik a különös szavak értelmén, és csak néha éri meg egy-két szót a.jb&nt folyó discurzusból, amikor a huszonégyest emlegetik. Leghálásabb a fogoly vadászai. Min­den behozott fogolyért jutalmat kap a sze­rencsés vadász. De nem meglőve, hanem élve kell behozni a foglyot,"ez a kunszt, még vitézségi éréin is kijár akárhányszor érte Ez néha nagyon könnyű, mert a fo­goly ön kén l az ember elé jön és kéri, hogy fogjuk még. Szóval van itt vad bőven és eltart a vadász-szezon még egy pár hónapig. A szenvedélyes vadászok csak ide jöjjenek. Waller Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents