Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-14 / 4. szám

4 ik szám. J#ÍR¥íBÉIC 1917. január 14. 5 Naplótöredék. Egy szép éjszaka. Aug. 1. Kedd A stellungot, amelyet az este vettünk át, egész délelőtt lázas munkával javítjuk, hogy ha támadni találna a muszka, annál sikeresebben vehessük fel a harcot. Délután 3-kor meghozzák a menaget. Az oroszok, mintha erre lesnének, irtózatos gránáttiizet indítottak felénk. A kondér megy végig a stellungon A bakák esznek és keltblattot húznak a fejükre, hogy a hangzavar meg ne süketítse őket. A vihar zúg, visít a gránát, aztán fülem mellett elzúg. Másnak szól. Most éles csattanás, a fejem fölött csapott szct. Csak srapnel. Megint visít, a hang kísértetiesen húzódik felém; legényem kanalaz, közben felveti fejét. Egy kanál leves. — egv gránát. És mindig több és több torok bömböl. Csattanás, zúgás, őrúlt dörej — a föld lassan hull a fejemre. Közel csapott le ismét. Az öreg föld sebzetten dübörög. Összerázkódik. A gyomrában levő kis emberállatok félve húzódnak védő falaihoz, ö áll szilárdan, komoran kitart és mi erőt gyűjtünk belőle. Fönn az ég is fekete fátyolt húzott magára. Peregnek lassan-lassan kristályos könnyszemei. Mintha balzsamot csepegtetne a föld barátja feltépedt sebeire... A vihar meg csak tombol tovább. Csattanás, dörgés,lángnyelvek nyaldossák a deckungok falait. Jönnek ifjú, hangos legények, nagy erővel nekilendülnek, hatalmas fütty szóval, erős dörrenéssel vetik magukat a föld ártatlan testének. Majd nehezebb járású, elhizottabb alakok szavuk és dörejük még hatalmasabb, bár zúgásuk kellemesebb. Végül a komoly, öreg, nehéz járású férfiak camognak. Ők ráérnek, lassan, megfontoltan járják levegőútjukat. Fenyegetésük impozáns, de amint elhalad fejünk fölött, ő sem imponál jobban fiatalabb rokonainál. Ezért aztán megharagszik és ahová lecsap, megremeg a föld, és messziről bömböli: «Félj! Mert én erős vagyok, az én idegszálaim acélból, csontjaim ólomból, bőröm rézből van. ront, mint az ekrazit, szétvet ha útamba kerül. És én megfogadom, hatalmas öreg úr, én félek magától, kijelentem hogy maga imponál nekem sőt elődeim századokkal ezelőtt meghajtották fejüket az ön sokkal silányabb ősei előtt. Ön felülmúl minden ősét, ön olyan, mint a szellem, feldönti ami útjában van, elsöpri és hatalmával mindenkit földhöz szegez! De nem hallgat esdő szavamra. Okádja tovább halált ontó vasát. Lassan-lassan jönnek áldozatai. Balról 3 sebesült jön egymásután, — aztán ujabb három! Küldjük a Feldwachékat patrúllokat. Gyalogság meg nem tűnik föl. Szép csendesen esthomály borítja ránk leplét. A tűz kísértetiesen terjed tovább, sőt nagyobb mérveket ölt. A nehéz gránátok jobbra, balra tőlünk az útakra csapnak le az 5. és 14. századra leginkább. Galoda főhadnagy jelent: Gázbombákat kaptunk

1. Az emberek ájultan fekszenek a századomnál.» Ez így tart tovább éjfélig. Éjfélkor szolgálatba jövök. A pucérom mellettem édesen szürcsöli az álom üditő nektárját. Én ott gubbasztok mellette. Darabig figyelem, merre csapkod az Isten tüzes haragja, mienk-e vagy orosz, aztán abbahagyom. Úgyis lehetetlen figyelni. — Őrület számban vágtatnak, sisteregnek, bömbölnek, csapkodnak. A percek ólomlábakon járnak. Alig váromf a 3 órát, hogy leváltsanak, hogy három nap óta először lehajthassam kábult fejem... A 3 óra elérkezik. de rohan be a Feldwache: Az oroszok nagy tömegekben jönnek a falunál, a Kiserdőben és az előttünk lévő dombok alatt. Alig továbbítom a jelentést, jobbról-balról az ágyuk hangjába gépfegyverek kattogása, gyalogsági puskák csattanó berregése vegyül. Balra a 25. és 16. századnál támadnak az oroszok, éppúgy jobbra az 5. századnál, előttünk pedig előrenyomulnak — az egész vonal erélyes tűzbe kezd. A tüzérségünk is kezdi okádni lövegeit. Jelentik, hogy pár srapnel hátunk mögé csapott le. Szaladok oda. Egy tráversánál megállok. Egyszerre sistergés, levetem magam, arcomat meleg anyag önti el, emberek buknak el mellettem, a dörgést jaj szavak szakítják meg. Egy srapnel csapott közénk. Még nem tudóin. velem mi van, érzem, hogy élek, szaladok a telefonhoz jelentést tenni, és már ismét embereim közt vagyok. Egy arccal a földre borulva élettelenül fekszik, mások között kavarodás. Egymást kötik be. Egyiknek pár ujja vérzik, másik bömböl, a lábából hasított ki elevent hust, kezét összeszaggatta a kispriccelő töltelék, ismét egyikök mellét járta át egy golyó, élve viszik el, ott egynek a karcsontja roppant és még több vérzik kisebb-nagyobb sebből. Magam nem érzek semmit. Csak később vettem észre, hogy hátizsákomba 3 golyó csapott, egy pedig a jobb karomon átjárta a mantli, blouz és ing ujját, a nélkül, hogy egyik is megsebzett volna. Már "a hajnal mécsét felgyújtja, világossággal űzve el az éj homályát. Balra felgyújtott házak lángja mellett rohamozó oroszok vonala kigyóziik előre. Gépfegyverek és puskák munkája földre veti őket srapnell. gránát, puskatűz fogadja, pár ember visszaszalad, mások kitartanak. — És igy megy 4 órától 7-ig, amikor lassan elül a harci zaj. Az oroszok véres fejjel támolyognak vissza állásainktól és mint a kiküldött patruillok jelentik, 7—800 lépésnyire sietve beássák magukat. Felemelő volt látni az emberek gigászi munkáját. Az első félelem, amely a kísérteties hangzavarban elfogta őket, hamar elült, aztán nem kellett őket biztatni. Az egyik merészen ki áll a standjára és félelem nélkül adja folyton jelentéseit, a másik a vonal egyik végéről a másikig szalad újságot hozni a harmadik önként vállalkozik előrekuszni a dombról figyelni. Magam is. amint többször végig jártam a vonalat, örömmel és büszkeséggel teltem el. hogy ezek az emberek, akiknek egvrésze a borzalmak minden skáláján esett át. napokon át irtózatos harcokat végig küzdve, másik része pedig most került először tüzvonalba, ismét babérkoszorút fontak ezredünk eddig is annyi dicsőséggel övezett lobogójára d. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7

1

0,* d. u. 403. Debreceil-felé reggel 5Ü, d. u. 2

0

0. Csap-felé d. u. 3

5

5.***** Mátészalka-felé este 8

4

5. Yásárosnamény-felé este 8

3*. Polgár-felé este Hyíradony-feié este 7i*. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felői d. u. í

2

2, e. s

3!.**** Debrecen-feiői reg. 6

3

5, d. u. 3

3

5. Csap-felől d. u. I

3

0. Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felői reggel 6

3

0. Polgár-felől reggel 5

4

6. Nylradony-felől reggel 6

5

1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ***" Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. **"*" Csatlakozással Ungvár felé. ÚJDONSÁGOK. Tizennyolc évesek. Még jóformán csak most fordult télre az ősz, de a nemzet az ő tavaszát máris fegyverbe szólítja. Most állnak szemlére az ezeréves tölgynek feslő rügyei, hogy nem sokára, ha puska lesz majd a vállukon és virág a katonasipkájukon, felvegyék az apák cs bátyák kezéből elhullott acélokat. Hej! bizony régen volt ez igy!... több mint ötven esztendeje ! És most ismét ugyanaz történik : őszülő hajú apák oldalain fiatal, tüzes fiaik; deres bajuszu marcona népfelkelők mellett pirosarcu fiatal gyereksereg lépked. Milyen feszesen állnak a mérték alá és ha bevállnak a seregbe, pirosarcuk rózsája még lángolóbban ég a büszkeségtől! Azután egy pár hét múlva, amikor elhangzik a szent esküszó és azt imának vége szakad, felharsan a kürt es pereg a dob, miközben lágyan felsir a zene, és a katonavonat hosszú útjára elindul. Gyerekek mind egytől egyig valahányan és mégis ilyen nótás vonat, ennyi virág, ennyi égőszem és ennyi zászló soh'se indult útnak ilyen lelkesen. Tizennyolc évük fiatalos hevével alig tudják kivárni a megszabott határidőt. Hányan, de hányan szerették volna ezt megelőzni és megszökve hazulról, kényelmes itthonukat felakarták cserélni a csataterek démonának ezernyi veszélyével. Majd megdördül az ágyú, ropog a fegyver... És akiket az Isten megvéd a csaták viharán, azokat zengő nótaszóval, lengő lobogókkal és buzgó imádsággal várjuk haza, ölelő keblünkre. És nekik örömtől duzzad a keblük Nem félnek semmitől, tudnak vihart állni. Nem rettennek vissza a csaták vészes éjjeleitől. Semmitől sem félnek, mert csaták viharán megedzett apáik vére kering bennük. A lelkükben lobog a szittya magyarok drága honszerelme! Sz, — Kííze>fll<

s«. Városunk képviselőtestülete pénteken gyűlését tart, melynek főtárgya a költségvetés tárgyalása lesz. — Szabad Lyceuni. Folyó hő 14-én vasárnap délelőtt 11 órakor a főgimnázi; um dísztermében Dr. Madzsar József, a í Stefánia Szövetség igazgatója előadást tart az «Anya- és csecsemő védelem »-ről. Belépő-dij 50 fillér. — A Szabolcsi Hitelbanknál az ötödik hadikölcsönre összesen 2,485,000 korona jegyeztetett, azonban affíliált intézetének jegyzése amely 914.350 K-t tesz ki ezen összegben nem foglaltatik benne. — Ho-i halált, halt tanár. A következő gyászjelentést vettük : Pro patria! Mélységes gyásszal, égő fájdalommal ifjúi szivünkben tudatjuk, hogy szeretett volt osztályfőnökünk Molnár Rezső főgimnáziumi tanár, a pécsi 19. honvéd gy. ezred önkéntes szakaszvezetője az 1916. évi december 24-én Budapesten, szolgálatban szerzett súlyos betegségében elhunyt. Erősebb kötelesség hivta el, mint sok ezer bajtársát is kedves családja s hü tanítványai köréből. A haza az ő életét is elfogadta a honmentés szent célja érdekében. Mélységes szomorúsággal siratjuk az egész, a nemes embert, a jóságos nevelőt s busán rejtjük el szivünkbe feledhetetlen drága emlékét. Kisvárda, 1917. január 4. Nyugodjék békében ! A kisvárdai állami főgimnázium VII. osztályának növendékei. — Értesítés A m. kir. postahivatal értesiti a közönséget, hogy a f. hó 1-től a meghatalmazások után nyilvántartási díj lesz szedve és pedig évenként 1 korona. Ha a meghatalmazás csak egy esetre vagy 14 napot meg nem haladó időre szól, a dij 25 fillér. Oly meghatalmazásoknál, melyeknél a meghatalmazott lakáscíme a meghatalmazóéval nem azonos, a fenti di-