Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-03 / 42. szám

JSÍYÍR¥IDÉK. 1917 március B Megépítteti a város az uj betonhidakat Nyíregyháza, március 2. (A Nyirvidék tudósítójától.) Évekig tartó, szerencsétlen huza-vona után most már alapos a remény, hogy Nyíregyháza városa még ebben az évben megépítteti az Érpatakon a szükséges három betonhidat és igy egyfelől a megrozzant fahidak nem veszélyeztetik tovább a közbiztonságot, másfelől pedig átadják végre a forgalomnak a vasúti felüljárót is. Ebben a dologban most olyan fordulat történt, amely ezt az ügyet alkalmas dűlőre juttatta. Jól ismeretes a nyíregyházi közönség előtt, hogy a város az Ér-patakon három betonhidat akar építtetni. Az egyik hidat az uj vasúti felüljáróhoz épitik, hogy elzárhassák a Széchenyi-ut végén levő vasiuti átjárást, a másikat ugyancsak a vásártéren a temető mellett, a harmadikat pedig a villamos telep mellett, ahol most egy rozoga fahid van. Annak idején a város versenytárgyalást tartott a hidak építésére és a kereskedelemügyi minisztérium szakvéleménye alapján Lakos Alfréd terveit fogadták el. Lakos a kapott megbízatást átruházta Matyók Aladárra és itt aztán egész kavarodás következett. Ugyanis Matyók, még mielőtt a szerződést aláírhatta volna, bevonult katonának és egy Susztek nevü mérnököt bizott meg avval, hogy helyette aláírja a szerződést, de ez a szegény ember közben meghalt. Matyók nem tudott hazajönni a katonaságtól és igy nem maradt más választása, mint hogy a Melocco Péter céget jelölte meg maga helyett érdekeinek Nyíregyháza városánál való képviseletére. Ennek a cégnek a megbízottja, aki közben a saját cége nevében is adott be ajánlatot, már rendbe is jött volna a várossal és a képviselőtestület a mult év juniusában hozott is olyan határozatot, amely szerint Matyókkal megköti a szerződést, de hogy ez az njabb megbízott a határidő kérdésében támaszottt kifogásokat, a város augusztusban ugy határozott, hogy nem építteti meg a háború alatt a betonhidakat, hanem egyfelől kijavíttatja a fahidakat, másfelől pedig viseli a Széchényi-ut végén levő vasúti átjáró nyitvatartásának költségeit. Ez ellen a határozat ellen Matyók Aladár fölebbezést adott be a vármegyéhez, ahol most foglalkoztak evvel az összekomplikált üggyel. Mérlegelte a vármegye, hogy a fahidak kijavíttatása és a vasúti sorompó fen tartása a városra igen nagy terheket ró, amely összeg van akkora, — mint amennyivel olcsóbban a háború után juthatna hozzá a hidakhoz a város annál is inkább, mert a háború után hamarosan meg nem remélhető az építési anyagólt árának jelentős csökkenése. Figyelembe vette a vármegye azt is, hogy az u] vasúti fölüljáró sem aflhatő át addig a forgalomnak, míg az Ér-patakon meg nem épül az uj bétonhid és mindezek alapján .a vármegye a városnak azt a határozatát, amelyet juniusban hozott és amellyel "Matyóknak adja ki a "betonhidak építését, — egyelőre nem bírálta fölül, azl a másik határozatot pedig, amellyel a város kimonjdotta, hogy a háború után építi meg az üj hidakat, föloldotta és utasította a várost, hogy az előtte fekvő ajánlatot újból biráltassa meg és az államépitészeti hivatal meghallgatása után hozzon uj határozatot. A vármegye, amely a döntés előtt meghallgatta a város polgármesterének, — mint ebben az ügyben a legilletékesebb személyiségnek a véleményét, azt akarta elérni, hogy a város képviselőtestülete szabad kezet kapjon a dolgok ujabb mérlegelésére és alkalma legyen olyan határozatot hozni, hogy az uj hidak még ebben az évben megépíthetők legyenek. Az uj helyzetre vonatkozóan megkérdeztük Balla Jenő polgármestert, aki a következőkben volt szives informálni bennünket: — Nekünk már tavaly az volt a célunk, hogy az uj betonhidak, amelyekre kétségtelenül nagy és sürgős szükség van, a lehető legrövidebb idő alatt megépüljenek. Az eredeti hirdetményben, melyet a hidak építésére közzétettünk, a város az építési határidőt hat hónapban állapította meg. Matyóknak az a legutóbb nálunk járt megbízottja, aki egyben a Melocco-céget is képviselte, hat munkahónapot akart kikötni, amibe mi azért nem mehettünk bele, mert az eredeti szövegezés a többi pályázóval szemben is kötött bennünket és attól nem volt jogunk senki kedvéért eltérni. Ma, hogy a vármegye a város érdekeinek a figyelembevételével igy határozóit, az a helyzet, hogy most már, amikor a hat hónap a tavasz beálltával azonos a hat munkahónapapl, a vállalkozó is belemehet abba, hogy minden kikötés nélkül vállalja a hat hónapot, mert hiszen most már az időjárás nem lesz gátja az építkezésnek. A mai helyzet fentartása a városra igen sok terhet ró és a fahidak kijavításáért, meg a vasúti sorompó fentartásának a költségeiért akkora összeget kellene a városnak fizetni, hogy ennyivel a háború után sem lenne olcsóbb a hidak megépítése. Erre a három betonhidra nagy és halaszthatatlan szüksége van a városnak, és azt hiszem, hogy sikerülni fog olyan megegyezést létrehozni, hogy néhány hét alatt hozzá is lehet kezdeni a hidak építéséhez. A himlőjárvány terjedésének gátat vet a hatóság Nyíregyháza, március 2. (A Nyirvidék tudósítójától) A vármegye néhány községében a hólyagos himlő lépett föl és terjedt is, de a vármegye éber hatóságai már a legelső esetekben olyan eréllyel és szigorral állották útját a járvány tovaterjedésének, hogy csirájában sikerült elfojtani a veszedelmet. Már a legelső esetnél Dohnál József dr. vármegyei főorvos azt az előterjesztést tette az alispánnak, hogy kérjen fölhatalmazást a belügyminisztertől a kényszerítő ujraoltás elrendelésére. Sándor János belügyminiszter néhány nappal ezelőtt megadta ezt a fölhatalmazást M i k e c z Dezső alispánnak Sényő községre vonatkozóan és meg is történt a falu egész lakosságának az ujraoltása, ami meg is akadályozta a baj terjedését. Ujabban Bököny községben lépett föl a hólyagos himlő. A belügyminiszter u jabb fölhatalmazása alapján Dohnál József dr. már tegnap megjelent Bökönyben, ahol meg is ejtették a kötelező ujraoltást. Itt különben már szünőben is van a himlő. Hólyagos himlő lépett fel ófehértón is, amelynek szintén beoltják egész lakosságát. Ebből a községből egyébként a honvédelmi miniszter rendelkezése szerint a szemlekötelesek most nem mennek szemlére. Itt sincs azonban már nagyobb baj, mert mindössze öt himlős beteg van a faluban. Ma mar különben az egész himlőjárvány csaknem teljesen elmúlt. A hatóságok minden alkalommái olyan gyorsan és lelkiismeretesen jártak el, hogy sikerült elfojtani a baj terjedését. "Egyébként is az idén sokkal kisebb mértékben jelentkezett a himlő, mint tavaly es még eddig minden egyes községben sikerült elfojtani, ugy, hogy a legkisebb aggodalomra sincs ok, azonban mindenkinek magának is védekeznie kell ellene, amire a legbiztosabb mód, ha mindenki ujraoltatja magát. ÚJDONSÁGOK Közgyűlési naptárNépbank Rt. március 4-én, délelőtt 11 órakor. Szabolcsvármegyei Népbank ni. sz. március 4-én délelőtt fél 12 órakor. Balkányi Takarékpénztár-március 4. délelőtt 10 órakor. A Szabolcsmegyei Takarékpénztár — Nagykállóban, 51-ik évi rendes közgyűlését március 11-én d. u. 3 órakor tartja. A Nyírvidéki Takarékpénztár Vili. évi rendes közgyűlését március 11-én d. e. fél 11 órakor tartja. A Kisvárdai Ipar és KereskedelmiBank március 11, délelőtt 10 és fél óra. A Nyirmadai Takarékpénztár rt. március 18, délelőtt 10 óra. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület március 18, délelőtt 10 óra. — Előléptetett nyíregyházi katona tisztek. A király a februári előléptetések során a következő nyíregyházi születésű zászlósokat nevezte ki hadnaggyá: Eördögh Lászlóll, Berzsenyi Ferenc 11, Nandrássy Aurél 11, Krasznay László 11 és Szikszay Gábor 9. honvédgyalogezre'dbéli zászlósokat; Porkoláb Zoltán dr. tüzérzászlóst, valamint Sarlay László és Gérgelyffy Miklós huszárzászlósokat. — Az Állatvédő Egyesület közgyűlése. A nyíregyházi Állat- és Madárvédő Egyesület 1917. év március 10-én, szombaton délután 4 órakor a városháza kis tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, amelyre a tagok ezúton meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Titkári jelentés. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése az 1916. évi számadásokról. 5". Az 1917. évi költségvetés. 6. Indítványok. — Hangverseny a Katona-Otthonban. A tartalékkórházban levő Katona-Otthon beteg és sebesültjei vasárnap délután fél négykor ismét hangversenyt rendeznek, a melyen zeneszámokkal szerepelni fog Rácz Marci cigányprímás is. Jegyek 2 és 3 koronás, valamint 50 filléres árban előre válthalók Kiss Vilma tőzsdéjében. — Csaíaképes számolócédulák. A hon védelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala a háború alatt vendéglői és kávéházi pincérszámolócédulákat hozott forgalomba, amelyek utján a nagyközönség számlái 2, 4, vagy 10 fillérrel adakozott az elesett hősök özvegyei és árvái alapja javára. Ez az önkéntes jótékonysági adó már is tekintélyesen gyarapította a háborús alapot. Az eddig forgalomba hozott hivatalos számolócédulák képe a jövőben megváltozik. A pöstyéni fürdőigazgatóság ugyanis csataképes számolócédulákat ajándékozott a Hadsegélyző Hivatalnak, amelyek forgalombahozatalát és árusítását — kötegenkint hivatalosan felülbélyegezve — most kezdi meg a hivatal. A jótékonysági mozgalmat ugy a fővárosi, mint az országos vendéglős egyesület elnöksége melegen támogatja. A Hadsegélyző Hivatal ezúton is kéri a szálloda, étterem és kávéháztulajdonosokat, hogy a számolócédulák megrendelése és állandó használata révén támogassák a hős katonák családjait. Rendelések postán a Hadsegélyező Hivatal — V. Akadémia-utca 17. sz. — címén, vagy telefonon 5—12. sz. alatt eszközlendők. A postái rendelés épp ugy, mint a szállítás hivatalból portómentes.