Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-02 / 41. szám

2 JMyíritidék. 1917 március 2 Nyugtalanság Németországban a lakonia miatt Budapest, március 1. (A Nyirvidék tudósítójától). Berlinből táviratozzák: Német körökben a Lakonia elsülyesztése miatt nagy a nyugtalanság, mivel most már kétségtelen, hogy amerikaiak is elpusztultak a hajóval. Mindazonáltal biztosra veszik, hogy a Lakonia pusztulása miatt az Egyesült Államok ko. mánya nem fog hadat üzenni. Élelmiszerforgalom Dánia és Németország között Budapest, március 1. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berüubül táviratozzák: Helfferich államtitkár a birodalmi gyűlésen szenzációs beszédéi mondott. Az államtitkár kijelentette, hogy Németország és Dánia között bizonyos élelmiszerek kivitele dolgában tárgyalások folytak, ezek a tárgyalások azonban a dán sajtó indiszkréciója folytán időelőil napvilágra kerültek. A vármegye elégtétele Virányijános jegyzőnek Nyíregyháza, március 1. (A Nyirvidék tudósítójától). Férfias szóval, nemes gesztussal adott elégtételt a vármegye egy derék, becsületes, érdemes községi jegyzőnek, akit évekkel ezelőtt ok nélkül bélyegezett meg egy elhamarkodott fegyelmi Ítélet. Az öreg jegyző most nyugalomba vonul és a vármegye törvényhatósága a nyugdíjazásával kapcsolatban nyújtott neki szép és teljes mértékben kielégítő szátiszfakciót. Virányi János évek hosszú során volt Polgár községnek jegyzője. Ezelőtt tizennyolc esztendővel egy útépítés kapcsán fegyelmiI indítottak a jegyző ellen és a fegyelmi során elmozdították állásától. — Alig telt el azonban néhány hónap, Virányi Jánost, akinél szorgalmasabb, munkásabb jegyző alig van a vármegyében, ismét megválasztották körjegyzőnek. — És hogy az előbbi ítéletet maguk a jegyző fölebbvaTói is mily súlyosnak tartották, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezt az uj választást a felsőbb hatóság is jóváhagyta. Közmegelégedésre is dolgozóit a jegy ző ismét évek hosszú során, mig most kora miatt kérte a nyugdíjazását. Negyven évnél hosszabb ideig volt Virányi János jegyző a vármegyében, de tulajdonképpen csak az ujabb 18 évi szolgálat után eső nyugdíjhoz volt joga. Belátták a közigazgatási hatóságok is annak a súlyos jogtalanságát, hogy több, mint két évtizeden át teljesített közszolgálat és a befizetett nyugdíjjárulékok után eső jogtól igy elültessék az öreg jegyző és a vármegye jegyzői nyugdíj választmányának élőterjesztése alapján az állandó választmány azt javasolta a törvényhatóságnak, hogy a nyugdíjazásnál tudják be Virányinak az előbbi szolgálatát is. A közgyűlésben Ujfalussy Dezső dr. főispán az elnöki székből szolgáltatott elégtételt az ok nélkül meghurcolt, öreg, jegyzőnek. Bámutatott a főispán arra a hatalmas munkára, amelyet a magyar községi jegyző végez és kiemelte, hogy ettől az egy fegyelmitől eltekintve sem azelőtt, sem azóta nem merült föl a legkisebb' panasz sem Virányi ellen. Hangsúlyozta, — hogy a hivatalvizsgálatoknál és fegyelmi ügyeknél ha avval az elhatározott szándékkal jár el a fölöttes hatóság, hogy hibát keres, akkor nincs Magyarországnak olyan köztisztviselője, akinél hibát ne lehessen találni. Teljes lelkiismerettel mérlegeli ezt a dolgot, maga előtt látja azt a tényt, hogy ennek a fegyelmi uton elmozdított, de különben szorgalmas és kifogástalan jegyzőnek az újból és pedig a legrövidebb idő alatt történt megválasztása ellen még az ellene fegyelmit folytatott fölöttes hatóságnak sem volt semmi kifogása, ugv érzi, hogy ennek az öreg embernek egy munkában eltöltött élet alkonyán kötelessége erről a helyről, az elnöki székből elégi ételt szolgáltatni. Áita'ános helyeslés követte a főispán szavait. Az elmondottak igazságát átérezte az egész törvényhatóság, amelynek tagjai sorából Tóth József, a szabolcsi jegyzők nesztora és egyesületüknek elnöke állott föl és meghatott szavakban köszönte meg a főispánnak szívből fakadó és mélyreható szavait, az azokban nyújtott erkölcsi elégtételt, amelynél becsesebbet egy munkában megőszült tisztviselő nem is kaphat. A szép fölszólalás után a törvényhatóság maga is elégtételt akarván szolgáltatni Virányi Jánosnak, egyhangúlag kimondotta, hogy a szolgálati idejébe betudja az előmozdítása előtt eltöltött szolgálati idejét is és Öt teljes fizetéssel nyugdíjazza. A falu öreg jegyzője az elégtétel megnyugtató érzésével április elsején megy nyugalomba. polgári segédszolgálat kívánja a vármegye Fölirat a képviselőházhoz Nyíregyháza, március 1. (A Nyirvidék tudósítójától) "Szép, komoly és a polgárság áldozatkészségét élénken bizonyító föliratot küld "Szabolcsvármegye közönsége a magyar országgyűlés képviselőházához. Ebben a föliratban, amelyet alább egész terjedelmében közlünk és amelynek szép szövegezése Mikecz Ödön tb. szolgabíró tollát dicséri, azt kéri a vár megye, hogy a képviselőház hozzon törvényt az általánosan kötelező polgári segédszolgálat szervezéséről Minden magyar ember — mondja a fölirat — készséggel ajánlja föl minden erejét a nemzet harcában való részvételre és csak az hiányzik, hogy ez a munka, ez az itthon vívott harc organizálódjék. Ezt akarja elérni Szabó lesvármegye fölirata, amelyet itt közlünk: "Mélyen tisztelt Képviselőház! A "közelmúlt időben tett békeajánlatunk visszautasításával ellenségeink letet ték álarcukat és naplényre hozták igazi háborús céljaikat. Eltűntek hangzatos jelszavaik, amelyekkel harcukat a nyugati kultura harcának a keleti barbárok ellen állították be, — eloszlott a hamis dicsfény, amelyet államférfiaik számtalan szónoklatukban — mint a kis nemzetek letiport jogainak védelmezői, saját fejük köré vontak, — elhallgattak a himnuszok, melyeket saját ma guknak, mint a jog, igazság és humanizmus zászlóvivőinek zeng

;tek, és a ledobott álarc, mögött megláttuk a kaján vetélytársnak, a csaló szövetségesnek, a falánk és kapzsi szomszédnak valódi ábrázatát. Akkor, amikor több mint két évi harc után nyugaton, keleten és délen egyaránt érezték diadalmas hadseregeink ellenállhatatlan erejét, — akkor, amidőn a tenger mélyéből már közeledett az uj rém, hogy halálra sebezve Anglia tengeri hatalmát és az éhség fegyverét, amellyel az itthonmaradt polgárok, asszonyok és gyermekek szenvedésein keresztül akarla diadalmas hadseregeink kezéből kicsavarni a tiszta fegyvert — a kiéheztető ellen fordítsa — akkor mi a sújtó ökölt kinyitva, feléjük nyujtottuk és választást engedtünk nekik a becsületes béke s a további harc és gyilkolás között. ők az utóbbit választották. Feltételeik, melyeket elibénk szabtak, szövetségeseink területének megcsonkítását és nemzeti erejének letörését, reánk magyarokra nézve pedig az ezeréves magyar állam dicstelen halálát jelentenék. Ha ezeket elfogádnank, akkor megfosztva területünk nagy részétől, önállóságunktól, szabadságunktól és barátainktól, csak árnyképe lenne Magyarország a hajdani és mai Magyarorszagnak, állandóan kitéve annak, hogy ellenséges szomszédainak kapzsisága, nem elégedve meg a rabolt zsákmánnyal, a még megmaradt után is kinyújtja kezét. Ezeket elgondolva, lehetetlen, hogy minden magyar ember készséggel ne ajánlaná minden erejét a nemzet harcában való részvételre. Azok, akik a harcmezőn fegyverrel a kezükben vesznek részt ebben a harcban, becsülettel megtették kötelességüket. Nem kevésbbé fontos azonban, hogy azok is, akik itthon maradtak, — férfiak és nők, egyaránt — teljesítsék a Haza iránti kötelességüket. Mert nemcsak nagy hadvezéreinkre és dicső katonáinkra van bizva ennek a háborúnak a sorsa, hanem az itthon dolgozó munkásra, gazdára, tisztviselőre is. Nemcsak a fegyverrel döntsük el a harcot, hanem a pénz, a gabona, az itthoni munka is. Ennek a munkának, az itthon vivott háborúnak organizálására van szükség. — Szükség van rá egyrészt, mert az erős szervezettség nélkül nem éri el azt az intenzitást, amelyet a háború győzelmes befejezése céljából el kell érnie, másrészt szükség van rá azért, mert ezáltal megszüntethetők volnának azok az aránytalanságok, és igazságtalanságok, amelyek az itthonmaradt lakosság megélhetési viszonyai körül merültek föl. Mert lehetetlen szemet hunyni azelőtt, hogy niig egyesek a háború alatt vagyonokra tettek szert, addig egész osztályoknak — és pedig nagyrészt azon osztásoknak, amelyek ugy a harctéren, mint az itthon folyó háborúból eléggé kivették a részüket — megélhetése úgyszólván elviselhetetlenül meg van nehezítve. Mindezen indokok alapján Szabolcsvármegye közönsége mai napon tartott közgyűlésében hozott határozata alapján — Zemplémvármegye hasonló szellemű feliratához csatlakozva, arra kéri a tisztelt Képviselőházat, hogy a német birodalom törvényhozásához hasonlóan az általános kötelező polgári segédszolgálatot a háború tartamára Magyarországon is törvénvhozásilag szervezni méltóztassék. Kelt Nyíregyházán, Szabó les vármegye közönségének 1917. evi évi február hó 28-án tartott rendkívüli közgyűlésében. m • •