Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-27 / 38. szám

2 JSÍYÍR¥IDÉK 1917. február 27 Arany János mint nemzetianitó Miként az emberiség egyetemének, ugy a nemzeteknek is vannak speciális tanítóik. Művészek, zene- és dalköltők elsősorban nemzettanitók, kik a fényt azért gyűjtik a nemzet éleiéből, a nép lelkéből, hogy azt lelkük gyűjtő lencséjén kisugározzák, lobbantsák lángra a lelkesedést, fényük a nemzetet glorifikálja s vezesse tüzoszlopként a jövő élet vándor utain. Arany Jánosnak, ki a «Családi kör» szelid fényétől kezdve a népélet szövétneként át a nemzeti élet villámfényéig felölelte a fénysugarakat: nemcsak a fény kimeríthetetlen szépségét adta, de a magyar lélek kiaknázhatatlan gyönyörét is megmutatta. Arany elvezette a nemzetet — önmagához; megismertette önmagával, önbecsülésre tanította, felébresztette Önbizalmát, önérzetét. Ez önismeretre való ténykedésben látom nemzettanitó voltát. Mert az önismeretre való vezetés: tanítói ténykedés és ép oly fontos a nemzetek életében, mint az egyén életében. Ki szeretheti önmagát, ha nem ismeri? Ki szeretheti felebarátját ugy, mint pnmagát, ha nem ismeri és nem szereti önmagát? Arany tanítása: nemzet ismerd meg önmagad és szeresd a népet! Arany nem szerette a tanítói, tanári pályát, mert energia sorvasztónak találta s annak tekintette, minek a végtelen birodalmat szerető oroszlán a rábketrecet. Es mégis felteszem az eddig fel nem tett kérdést: az lett-e volna Arany a nii, ha

vpályafutását nem kezdi a népneveléssel, a nemzet ifjainak oktatásával? Vájjon eltalálta volna enélkül is a nemzet szivéhez vezető utat? A tanítói foglalkozás nem nyomta volna Arany lelkére és szivére bélyegét? E rejtélyes kérdések megfejtését hagyjuk a mys'tagogra, a rejtély fejtőre; de nézzük a tényt: mily prömmél ölelik fel a muzsáfiak Arany szellemi hagyatékát s mint apa hagyatékát a gyermekek, Ösztönszerűleg magukénak vallják s tartják a késő vénségig, dúdolgatván: <Ég a nap melegtől a a kopár szik sarja»... Aranynak nemcsak tanító lelke és szive, de tanitó módszere is volt, mellyel oly sikerrel váltotta be szíves gondolatát, szive gazdag birodalmát. Arany a nép nyelvén tolmácsolta a mult fényét, dicsőségét. Az ő müvei egy dalba öntött nemzeti történelem, melyben szebb jövőért apellál nemzet a nemzethez. Arany költeményeinek komplexumában a néplélek a győztes ügy, de ez nem cél, csak eszköz, a nemzeti ügy diadalához. Miként a tanitó a gyermek lelkének ismeretén át jut a gyermek szivéhez, azonképen Arany a nép lelkén át vezet a nemzet szivéhez. Költeményei nem muló szórakozásnak készültek, hanem "tanulmánynak, élmélyedésne'k, mely az emelkedés előfeltétele a nemzeti nagysághoz. Amit a néplélek hivatott megfigyelői nem vettek észre, amit a közönséges érzék nem vett figyelembe, azt Arany, a néplélek tengerének gyöngyhalásza felhozta, dalba fűzte, a nemzet díszévé tette. Arany, mint értékmérő: közös; de — mint költő neve: nemzeti kincs. Mert mi lenne Toldi trilógia idegen nyelvre fordítva? Miklós bizonyára ép oly szánalomkeltő bűnös lenne, mint Arany verseinek átültetői. Mert Aranynál a nemzet a nép nyelvén szól a nemzethez, ellentétben Madách. Az ember tragédiája, Miltron:'Az elveszett paradicsom, Goethe: Faust stb. mű vekkel, hol az emberiség közös gondolatai avagy világfájdalmak ömlenek szét. Arany nemzet erkölcs-gyógyító örökségéből, erkölcsi ábráiról tanul lelkesedni ma is az ifjú nemzedék, az ő pásztortüzéből vett szikrát annyi magyar lángéin lék. Arany költő volt, pedig nála a költészet nem költészet, hanem népnyelvén beszélő nemzeti valóság. Arany nem szerette a tanítást, mégis a nemzet tanítója lett. Az iskolának bucsut mondott örökre, s mégis ez hallhatatlanitja dicsőségét. Szerette a népet, s a nép születésének száz éves évfordulójakor sem ismeri iródiákját. Pedig Arany kultuszának az lett volna a legszebb áldozás, ha a nép megisrmerte volna nagy fiát s a népkultúra értékelte volna a szellemi hagyaték művészi benyomását. — s. — Megalakult a szabolcsvármegyei értékmeghatározó bizottság Nyíregyháza, február 26. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az uj vagyonadótörvény ugy rendelkezik, hogy az adóköteles vagyon tárgyak értékét szükség esetén értékmeghatározó bizottságok állapítsák meg. — Ezt a munkát látja el a vármegyében az értékmeghatározó bizottság, amely most alakult meg. A kereskedelmi és iparkamara a következőket nevezte ki e bizottságba. Rosenthal Ferenc kereskedő Nyíregyháza, Ké ry József épitész Nyíregyháza, Szél Mihály kereskedő Kisvárda, Gibás Ferenc malmos Polgár. A főispán által kinevezett tagok: — Szomjas Gusztáv földbirtokos Tiszalök, Bagdy Imre ügyvéd Tiszalök, Bleuer Lajos földbirtokos Nyíregyháza, Surányi István kereskedő Nyíregyháza, Rónay Jenő bankigazgató Nyíregyháza, Hoffmarin Mihály kereskedő Nyíregyháza, Liptay Jenő földbirtokos Nyíregyháza, Klár Leó földbirtokos Nyíregyháza,* Buday Gyula földbirtokos Nyírbátor, Eszenyi Jenő földbirtokos Tornyospálca, Halasi Mór bankigazgató Kisvárda, Jármy Menyhért földbirtokos Kólaj, Tóth József, Halászy Cézár plébános Fénveslitke. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egye sülét által kinevezett tagok: ifj. Okolicsányi Lajos földbirtokos Buj, Eszenyi Jenő földbirtokos Tornyospálca, Szikszay Sándor gazdasági titkár Nyíregyháza. A Magyar Gyáriparosok Országos Szö vétségé által kinevezett tagok: Mandel Dezső Nyírbátor, Nánássy Andor bankigazgató Nagykálló. Az Országos Erdészeti Egyesület állal kinevezett tagok. Répánszky István ura dalmi erdőfelügyelő Mándok, — Balogh György főerdész Nyirbakta. A Magyar Szőlősgazdák Egyesülele a következőket nevezte ki: Liptay Jenő földbirtokos Nyíregyháza, Burger Pál földbirtokos Nyíregyháza. Az értékmegállapító bizottság a kir. pénzügyigazgató, vagy a kir. pénziigyigazgató-helyettes elnöklése mellett fog működni és esetről-esetre ül össze egy-egy albizottsága, amely 5—6 tagból fog állani. Minden egyes esetben az elnök hivja öszsze a bizottságot, ha szükség van rá. — Fontos gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek, hogy a reájuk vonatkozó hatósági rendeleteket ideje korán és egész terjedelemben eredeti szövegében megismerjék. Ezt csak ugy érhetik el, ha előfizetnek a Nyirvidék kiadóhivatalában a «Szabolcsvármegye Hivatalos Lapjá»-ra egynegyed évre 4 koranával. Előfizetési dijak: Egész évre 18 K. Fél évre 0 K. Negyedévre 4 K 50. Tanítóknak félévre fi kor. Egyes szám Sra 6 fillér. Az őrlési engedélyek kiadását korlátozzák Csak három havi mennyiséget lehet megőrölni Nyíregyháza, február 2G. (A Nyirvidék tudósítójától) Nagyon érdekes rendeletet bocsátott ki ma M i k e c z Dezső alispán a főszolgabírókhoz, Nyíregyháza polgármesteréhez rendőrkapitányához, valamint a községi előljáróságokhoz. A rendeletben szigorúan utasítja az alispán az elöljárókat, hogy őrlési igazolványt egyszerre csak három hónapi szükségletnek megfelelően szabad kiadni, mert több ízben előfordult, hogy — egyesek egész évre kivették őrlési igazolványukat és idő előtt felhasználták az őket megillető terményt. A rendelet a következőképen szól: Több értesültem, hogy gazdasági mun kások és cselédek a munkabér, aratórész, vagy cséplési rész fejében kapott gabonájukat, úgyszintén kisgazdák a saját 1917. évi augusztus (hó 15-ig terjedő szükségletüket, valamint általában olyanok, kik vásárlási igazolvány alapján gabonát szereztek be, az egész gazdasági évre szóló szükségletüket teljes mennyiségében felőröltetik a községi elöljáróságoktól nyert őrlési előtt elfogyasztván, mint ellátatlanok, tanúsítványok alapján és készletüket időközélelmezésre jelentkeznek. Minthogy a rendelkezésre álló lisztkészletek korlátolt voltánál fogva különös gond fordítandó arra, frogy lehetőleg kiküszöböltessenek az iiykép előálló kettős ellátások esetei, — melyek elől kitérni igen nehéz, miután eredetileg ellátottak később ellátatlanokká lesznek, — a törvényhatóságok részére kiutalt lszitmennyiségö^k időelőtti elfogyasztásának' megakadályozása és a készletek gazdaságos beosztásának — biztosítása végett az Országos Közélelmezési Hivatal elnökétől nyert felhatalmazásnál fogva elrendelem, hogy a közigazgatási halóságok az őrlési tanúsítványokat csak az őröltető felék legfeljebb három hóig terjedő szükségletének fedezésére szolgáló mennyiség erejéig állítsák ki. Mégis bekövetkezett az, amit tőlünk telhetőleg igyekeztünk elkerülni j I s amitől szerettük volna kedves, hü vevőközönségünket meg- j | kímélni. Olyan példátlan módon drágultak meg az összes gyártási nyersanyagok, munkabérek, szállítási költségek, hogy csak emberfeletti nehézségekkel tudjuk a Dianasósborszeszt régi kiváló minőségében és erősségében a közönségnek adni. Nem lesz ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokat, s aki ne találná ily körülmények között érthetőnek, sőt jogosnak hogy a Dianasosborszesz árát újra kellett szabályoznunk. De ha inajd elkövetkezik a és ismét helyreállanak a háború előtti állapotok, akkor ini is sietni fogunk érvénybeléptetni közönségünk részére azokat az eladási árakat, melyek régebben fennállottak. Ezidöszerint a ; kis üveg Diana-sósborszesz ára : nagy ff ff yy ff • • | legnagyobb „ DIANA kereskedelmi Budapest. V., Nádor-utca 6. 181 K 1.30 „ 3.50 „ 7.r.-t. -100-1.