Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-24 / 36. szám

JMyíryíbée. 1 í 17 február S4 Mindenkinek dolgozni kell Rendeletet küldött a föídmivelésügyi miniszter a tavaszi és nyári munkák elvégzéséről A fölmentett gazdák kötelesek a más földjét is megmunkálni Nyíregyháza, február 23 (A Nyirvidék tudósítójától). Rendelet érkezett ma a vármegyére a földmifvelésügyi minisztertől. Az alispán­nak szól a rendelet, amely mindenre ki­terjedően intézkedik a mezei munkák el­végzésének biztositása érdekében. Fölha­talmazza a miniszter Mikecz Dezső alis­pánt, hogy ezeknek a munkálatoknak a biztositása végett igénybe veheti elsősor­ban a fölmentett gazdákat, de kirendel­het mindenkit, aki itthon van, nőket, gyer­mekeket és férfiakat egyaránt. Minden esz­közzel és minden erővel igyekszik oda­hatni a miniszter, hogy ne maradjon meg­munkálailan föld a vármegyében. A miniszter eme nagyjelentőségű ren­deletéből közöljük az alábbiakai: Elsősorban a legrészletesebb tájékoz­tatást kell szerezni arról, hogy a gazda­sági munkálatok minden egyes községben hogyan lesznek elvégezhetők. Tudni kell milyen terület vár ott meg­mivelésre és mennyi erő áll rendelkezésre. Ahol a munkaerő a legfokozotlabh tevékenység mellett sem biztosithalja a munka elvégzését, gondoskodni kell, hogy a közerő tervszerűen kirendeltessék s a lakosság kézi és igás szolgáltatásra köte­leztessék. Igen sok helyen megfelelő eredihényt lehet elérni, ha a meglevő munkaerő he­lyes beosztásával a munka elvégzésének — sorrendje megállapíttatik, némely helyen pétiig gondoskodni kell, hogy a törvény­hatóság más községeiből s járásaiból — 1915. XIII. t.-c. 2. paragrafusa alapján — rendeltessék ki a munkaerő és igaerő. Természetes, hogy lehetővé kell len­ni, hogy saját gazdasági munkáját a leg­rövidebb idő alatt ki-ki elvégezhesse, azt azonban nem szabad eltűrni, hogy ezen a cimen a munka szándékos elhúzásával bárki kivonhassa magát a kötelesség alól s ilyen esetben a vonakodás és a mulasz­tás miatt az 1916. L. t.-c. 7. és 9. paragrafu­sait kell teljes szigorral alkalmazni. A meglevő munkaerő lehető legjobb felhasználása lévén a cél, különösen figyel­mébe ajánlom alispán urnák ezúttal is, hogy a közerő és személyes szolgáltatás kirendelésénél a térítést szakmány szerint volna leghelyesebb megállapítani. Egyút­tal figyelmeztetni kivánom, a Címedet ar­ra, hogy az 1915. XIII. t.-c. 2. paragrafusa a személyes szolgáltatások tekintetében az 1914. L. t.-c. 5. paragrafusában megjelölt korhatárt megszüntette ugy, hogy ennek következtében személyes szolgáltatásra — minden munkaképes egyén kirendelhető. A személyes szolgáltatások igénylé­se tekintetében felhívom a figyelmet a­zokra, akik a katonai szolgálat alól fel­mentesét kaptak, meri ezektől méltán meg lehet követelni, hogy saját gazda­sági teendőik gyorsabban való elvég­zése után erejüket s idejüket a közter­melés érdekében a hatósági felhívásnak megfelelve sokszoros buzgalommal for­dítsák az ország jóvoltára. Felhívom továbbá egyúttal a t. Cim figyelmét a pénzügyminiszteri kiegészítő rendelet ama szakaszára, amely a hadi­segélyek megszüntetése vagy annak leszál­lítása iránt intézkedik. Alfaiában — ezt ismételten hang­súlyozom — arra kell törekedni, hogy az itthon ievő férfiak, asszonyok, gye­rekek sokszorosan fokozott szorgalom­ga'ommal dolgozzanak. Ahol lehet gazdasági gépek munkáját vegyék igénybe, jármozzák a teheneket is s általában az legyen a vezető felfogás, hogy most nem az a fontos, hogy minden gazdaságban mindenféle munka az eddi­gi szokás rendje szerint végeztessék, ha­nem az, hogy a békés időkben különben célszerű és hasznos, de közvetlen hatásá­ban ma kevésbbé fontos és később is pó­tolható munkák elhagyásával minden ki­csi és nagy gazdaságban egymás segitsé­ségével most azokat a munkákat végezzék el, melyek a termés elkészítése és betaka­rítása érdekében múlhatatlanul szüksége­sek. Az itthon levő gazdasági munkásokat s általában azokat, akik eddig részes mü­velésre vállalkoztak, vagy ilyen munkára vállalkozhatnak, minden alkalmas esz"köz felhasználásával iparkodni kell rábírni ar­ra, hogy szerződést vállaljanak, mert a közerőbe való kirendelése esetében jelen­tékenyen kevesebbet kereshetnek, a csalá­dok ellátása a jövőben nagyobb nehézsé­geket okozhat. A most idézett törvények és rendele­tek s az a körülmény, hogy a közerő ki­rendelésen felül a hadifogtyok munkaere­jének tervszerű felhasználását a katonai munkásosztagok alkalmazását is a törvény hatósági munkabizottság utján t. Czimed intézi, módot ad t. Címednek arra, hogy a gazdasági munkák elvégzését megfele­lően biztosítsa. Mivel azonban ezt a nehéz, de az ország erdekében ma elsőrangúan fon­tos feladatot a hivatalos szervezet egye­dül maga el nem végezheti, felkérem Címedet, hogy a törvényhatósági gaz­dasági munkabizottsággal, járási és köz ségs bizottságokkal, gazdasági egyesüle­tekkel, gazdakörökkel, egyes bfokosok­kal, lelkészekkel 1, tanítókkal és minden­kivel, aki c közérdekű munkában részt venni hivatva van, lépjen érintkezésbe, így a társadalommal közös munkát ve­zesse t. Címed olyan csüggedellen erély­lyel, mint amilyen kitartást, erélyt és lelkesedést a mi gazdasági hadjáratunk t. Címedtől és közigazgatási szervezel és a polgári lakosság minden egyes tag­jától megkövetel. Megjegyzem, hogy ez a felhívásom nemcsak a tavaszi, hanem a nyári mun­kálatokra is szól, amelyek elkészítése és tervszerű kivitelétől függ tulajdonképen az eddigi gazdasági munkák eredménye. Ugy tudjuk, hogy az alispán a gazda­sági felügyelővel tanácskozott a rendelet végrehajtása dolgában, de — értesülésünk szerint — össze fogják hivni a vármegyei mezőgazdasági bizottságot is a részletes teendők megbeszélése végett. Ennek a bi­zottságnak föladata lesz a rendeletben föl­vetett és a helyi viszonyok által megkívánt kérdések megbeszélése, különösen az, — hogy a már bevetett területek további mü­velése biztosítva van-e és hogy melyik te­rületek várnak a tavasszal megművelésre. Nyíregyházi vasutasok kitüntetése Nyíregyháza, február 23. (A Nyirvidék tudósítójától.) A hivatalos lap legulóbbi száma két bennünket, nyíregyháziakat, nagyon közel­ről és fölötte kedvesen érdeklő kitünte­tést közöl: a király Szitha Jenő máv. főellenőrnek és Nemes Sándor máv. fő­mérnöknek a koronás arany érdemkeresz­tet adományozta a vitézségi érem szalag­ján. Szitha Jenő a nyíregyházi vasutál­lomásfőnök, a háború előtt rövid idővel vette át a nyíregyházi állomás vezetését. Mikor a háború kitört, és megkezdődött a mozgósítás szörnyű, idegbomlasztó for­galma a nyíregyházi vasúti állomáson nap­ról-napra a vonatok százai robogtak ke­resztül. A nyíregyházi állomás, amelyet csak pár évvel ezelőtt bővítettek ki, a moz­gósítás soha nem hitt, minden képzeletet felülmúló forgalmában szűknek bizonyult volna, ha Szitha Jenő nem maga intézi a forgalom lebonyolítását. Kora hajnal­tól késő éjszakáig — mert hiszen a katona­vonatok szinte ötpercenkint érkeztek — személyesen vezette a forgalom lebonyolí­tását és hogy mily páratlan precizitással, —- legyen elég arra annyi, hogy míg más, kevésbbé forgalmasabb állomásokon vas­úti katasztrófa nélkül nem múlt el a 'há­ború harminc hónapja, — addig Nyiregy­házán még egy vasúti munkást sem ért balesett. A későbbi időben is, amikor megszűnt a hadimenetrend és helyreállott a vala­melyest békebéli forgalom; — a legna­gyobb pontossággal bonyolította azt le Szitha Jenő, akinek ez mar a második, igazán megérdemelt háborús kitüntetése. Nemes Sándor főmérnöknek, aki a Máv. nyíregyházi osztálymérnökségének főnöke, — szintén kiváló érdemei vannak a hadiforgalom terén. A nyíregyháza—sze­rencsi és nyíregyháza—csapi vonal, amely az osztálymérnökség körzetébe esik, amoz gósitás egyik legfontosabb, leghasználtabb vonala volt. Az Alföldről, Erdélyből, a Du­nántúlról ezen a vonalon menlek a kato­navonatok Keletgaliciába és Szerencs csak­úgy mint Csap, 'fogalommá lettek a hadi­forgalomban. Talán egyetlen vonalon nem volt olyan fontos a forgalom pontos, gyors lebonyolítása, mint ezen a kél vonalon, ahol 1914. augusztusában az Oroszország ellen felvonuló csapatok nagyrésze ezt a vonalat vette igénybe. Ezeknek a vona­laknak a szabadontartása, felülvizsgálata, állandó jókarban lartása, az óriási felelő­ség emberfeletti munkát követelt az osz­tálymérnökség minden egyes "tagjától, de különösen Nemes Sándortól, aki lelkiis­meretesen, nemes önfeláldozással teljesítet te feladatát és kötelességét, amelynek el­ismeréseképen most a király a koronás arany érdemkereszttel a vitézségi crems za­lagján tüntette ki Nemes Sándort. (F awwmssawsswwwmwswww*^^ fl höfer-jelentés Budapest, február 23. (Miniszterelni'kség sajtóosztálya.) A főhadiszállás jelenti: Keleti harctér-. Vadászkülönitménveink és roham­csapataink tevékenysége nevezetesen a Dornavatra és a Dnyeszter közötti területen tegnap ismét élénk volt. Osztagaink mindenütt sikeresen hajtották végre megbízá­sukat és csak nagyon csekély veszteségeik árán számos foglyot szállítottak be. Olasz harctér: Változatlan. Bélkeleti harctér : Vojusánál élénkebb csatározás. Tepelinitöl északnyugatra ellenséges bandákat szétvertünk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents