Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-18 / 31. szám

2 JSÍÍnKSTIDÉK 1917. február 18 A város februári közgyűlése Letárgyalták a költségvetést Nyíregyháza, február 17. (A Nyirvidék tudósítójától). Tegnap délután tartotta meg Nyíregy­háza város képviselőtestülete február ha­vi rendes közgyűlését, amelyen Balla Jenő polgármester elnökölt. Bár a közgyűlés tárgysorozatán több igen fontos ügy sze­repelt — köztük a város idei költségvetése —, mégis igen lanyha volt a városatyak ér­deklődése. Kevéssel három óra után nyitotta — meg a közgyűlést a polgármester, aki rend kivül meleg, szép szavakkal emlékezett — meg Palitz Gyula dr. ügyvéd haláláról. A képviselőtestületnek ez a fiatal, igen te­hetséges lagja ifjúkora dacára szép po­ziciót töltött be a közéletben, szerepe volt az ág. ev. egyháznál és mindenképen szép jövő várt reá. Már eddig is szép sikereket és eredményékét ért el és azt hiszi a pol­gármester, hogy az egész képviselőtestület hozzájárul ahhoz, liogy ennek a derek, fi­atal város atyának emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítsék meg. A városnak egy derék, öreg, hűséges szolgája halt meg: Hankóvszky András. Amikor a polgármester erről beszámolt a közgyűlésnek, rámutatott az elhunyt, öreg szolga 42 évi lelkiismeretes, példát­lan kötelességtudással teljesített szolgála­tára és — bár csak a szolgaszemélyzethez tartozott — hűségével, szorgalmával meg­érdemelte, hogy'emlékét a város jegyző­könyvében örökítsék meg. A polgármester mindkét indítványát elfogadta a közgyűlés. Takarékoskodjék a lakosság. Napirend előtt hosszan mutatott rá a polgármester az egyre nehezedő viszo­nyokra. A forgalmi nehézségek igen sok bajt hoztak városunkra^ a személyforga­lom szinte lehetetlenné vált, sem teheráru­ként nem lehet mást szállítani, mint tüze­lőanyagot és petróleumot, de ezek is igen kis mennyiségben érkeznek. A város tel­jesen trafik nélkül van, holott Debrecen­ben egy vasúti kocsi trafikkal megrakod­va várja a Nyíregyházára való továbbítá­sát, de nem indíthatják. A postaforgalom is rendkívül korlátozva van, amiből szin­tén sok baj származik. Sajnálattal jelenti a polgármester, — hogy nem tudják biztosítani sem a villa­mostelep, sem a kisvasutak üzemét, mert nincs elegendő szén ezek telepein. A bá­nyákban igen sok szén áll fölhalmozva, de nem lehet szállítani. Élelmi cikkekben is könnyen állhat be szükség éppen a szál­lítási nehézségek miatt. Ennél a pontnál az megnyugtató, hogy a Haditermény rész vénytársaság itteni kirendeltségének veze­tője valami kis készletet tudott biztosítani. Arra kéri a polgármester a városatyák ut­ján a lakosságot, hogy mindenki igyekez­zék takarékoskodni ^ meglevő készletével, nehogy ínségbe jusson a város népe. A költségvetés. A tárgysorozatra tértek át azután. Né­hány törvényhatósági leirat tudomásulvé­tele után a város házipénztárának és kö­vezetvámalapjának ez évi költségelőirány­zatát vették tárgyalás alá. Lapunkban már ismertettük a költségvetést, amelyet né­hány fölszólalás után általánosságban is, részleteiben is elfogadott a képviselőtes­tület. A költségvetés kapcsán a tanács és a szakosztályok javaslata alapján a hozott határozatok közül a következőket közöl­jük. Utasította a tanácsot, gondoskodjék arról, hogy a járványok elleni védekezésre kiadott összegekről pontos kimutatást ké­szítsen és azokat kellő időben terjesszék a belügyminiszter elé, hogy erre a célra ki­adott összegek fele részét az állam megté­rítse. Elhatározta a közgyűlés, hogy egy szakemberékből álló bizottságot küld ki a közős huszárlaktanya feiete bádogtetőze­tének megvizsgálására, és fölkéri a bizott­ságot arra nézve is, hogy esetleg a tetőzet fedélanyagának kicserélésre is tegyen Ja­vaslatot, mert a mostani fedélanyaggál a Karnaníartüs a városra igen Sok terhet ró. Változások a virilisek névjegyzékében. Az alispánnak a legtöbb adót fizető városi képviselőtestületi tagok névjegyzé­kének megállapítása dolgában hozott vég­határozatának figyelembevételével a köz­gyűlés tudomásul vette, hogy Kálláy Ru­dolf di". es Figeczky Lajos a névjegyzékbe fölvétettek, Viszont a máramarosszigeti ref. főiskola és özv. Guttmann Henrikné meg­bízottaikat a késedelmes bejelentés miatt törölték a névjegyzékből és az igy nyert megüresedett tagsági helyre Fiihrer Mi­hályt vették föl. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy Rappensberger Károlyt, Imre Jánost, Szalay Bélát, Király Sándort, Lázár Kál­mánt, Adorján Ferencet, Szalay Dánielt, dr. Springer Gézát, dr. Leffler Bélát, Nó­vák Zoltánt, dr. Hoffmann Móriczot és dr. Konthy Gyulát a személyes tagsági jog­gal nem biró legtöbb adót fizetők meg­bizottaiul elfogadták. Elrendelte a képviselőtestület, hogy a virilisek névjegyzékét ennek megfelelően kiigazítsák. Színház és mozi. Irtunk már arról, hogy Patek Béla dr. színigazgató az idei nyári szezonra a hely árak fölemelésének megengedését kérte, a­mit azonban a szinugyi bizottság nem vé­leményezett. A közgyűlés a kérelmet a szín ügyi bizottság véleménye alapján elutasí­totta és a színházi helyárak fölemelését — nem engedi meg, a lapunkban már közölt indokok álapján. A belügyminiszter a város mozgókép­házakrél alkotott szabályrendeletét avval küldte le, hogy azon a város néhány mó­dosítást tegyen. A képviselőtestület ma­gáévá tette a miniszter által kivánt vál­toztatásokat és ennek megfelelően módo­sította a szabályzatot. Bánszky János ügye. Bejelentette a polgármester, hog}' a hősi halált halt Bánszk}' János adótiszt ellen folyamatban volt fegyelmi ügyet be­szüntette. A közgyűlés tudomásul vette a bejelentést. Tárgyalás alá került azután Bánszky özvegyének kérelme aziránt, hogy elhunyt férjének a fegyelmi eljárás idejében visz­szatartott járandóságait .utalja ki a város Ebben az ügy rben a polgármester saját ha­táskörében elutasító határozatot hozott, a­melyet az pzvegy megfelebbezett az alis­pánhoz, aki kimondotta, hogy a kérvény fölött a képviselőtestület illetékes hatá­rozni. A tanács javaslatában nem osztja az alispán álláspontját, mégis javasolja, hogy menjen bele a közgyűlés az érdemleges tárgyalásba és ,utasítsa el a kérelmet, mint amelynek nincs meg a törvényes alakja. Erdős Bertalan dr. teljesitendőnek tartja a kérést, mert a fegyelmi ügyben ítélet nem volt és a harctéren elesett özvegyét és árváit nem szabad ettől az összegtől meg­fosztani. A képviselőtestület nem teljesiti a ké­relmet annál kevésbbé, mert az özvegy el­hunyt férje után nemcsak a várostól, de — mint főhadnagy özvegye — az államtól is kap nyugdijat. Kisebb ügyek. A közgyűlés az 5. honvéd huszárez­red rokkant alapjához 100, a 65. gyalog­ezred rokkant ^lapjához 300 koronával já­rul hozzá, mert az utóbbi ezredben sokkal több nyíregyházi szolgál. Bejelentette a tanács, hogy a közpon­ti szeszfőzde engedélyezése dolgában meg tartották a tárgyalásokat, és az eddigi ter­vek szerint Nyíregyházához fog tartozni Oros, Nyirpazoiy, Kótaj, továbbá a kis­vasutak vonalai mentén levő községek. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a Nyíregyházi Takarékpénztár a vál­tó- és folyószámla kölcsönök kamatait le­szállította és ezért köszönetet mond a Ta­karéknak. Kaszás György városi bádogos válla­lati szerződését az általa bemutatott egység árak alapján meghosszabbítottak. A város részére szükséges épületfaanyagök száli­tásával a közgyűlés Weinberger és Klein fakereskedő céget bizta meg. Illetőségi ügyek elintézése után a köz gyűlés fél ötkor véget ért. Szabolcsvármegyei Tanitd-Egyesület Köre. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesü­let' választmánya Orsovszky Gyula el­nöklete alatt folyó hó 15-én a központi ág. h. ev. elemi iskola helysiégében ütést tar­tott, melyen a vidéki tanítóság is képvi­selve volt. Ezen az ülésen terjesztette elő az elnök az 1916. évről szóló elnöki je­lentését, melyet a választmány jóváhagyó­lag tudomásul vett és a ( Nyirvidék»-ben, mint az egyesület hivatalos lapjában, kö­zölni rendelt, hogy arról az egyesület ösz­szes tagjai tudomást vegyenek. Kubacska István nyíregyházi já­rásköri elnök is részletesen beszámolt a nyíregyházi járáskör és a Eötvös alap he­lyi gyűjtő bizottságának 1916. évi működé­séről. Jelentette, hogy a háború miatt ezen évben közgyűlés nem volt tartható, igy az ügyek elnökileg intéztettek el. Az Erdélyből ide menekült tanítók segélyezésére 600 korona gyűjtetett. 1916. év julius hó 23-án a nyíregyhá­zi ág. h. ev. egyház képviselőtestülete Ruh maim Andor igazgató-tanítót — egyesü­letünknek is ű^ybuzgó választmányi tag­ját — s maga körében 40 éves tanítói mű­ködésének letöltése alkalmával ünneplés­ben részesítette, nevére 500 koronás alapít­ványt tett, hogy annak kamatát minden év­ben a IV. fiúosztályban a számtanban a leg jobb eredményt felmutatott tanuló kapja 1916. november hó 19-én a nyíregy­házi róm. kath. egyház iskolaszéke Or­sovszky Gyula igazgató-tanítót — egyesü­letünknek is érdemekben gazdag elnökét — szintén a maga körében, de a társada­lom bevonásával — abból alkalomból, — hogy a pápa őszentsége 40 éves tanítói működésének elismeréseül a «Pro Ecclesia et Pon'tifice; arany "érdemkereszttel tün­tette ki — ünneplésben részesítette. Az ünnepélyen járásköri elnök üdvözölte őket a tanítóság' nevében. A kemecsei réf. egyház szinte a maga körében ünnepélte igazgató-tanítóját: Dél­cegh Sándort, — egyesületünknek buzgó tagját — 42 éves tanítói működése alkál­mabőí. Délcegül Sándort a legmagasabb hélyrö'I is kitüntetés érte: a napokban küld te le részére őfelsége az arany keresztet. A háború miatt gyűlést nem tarthat­tunk, így nem volt alkalom eddig, hogy e három minta tanítót, egyesületünk oszlo­pos tagjait a tanítóság méltóan megünepel­hette volna: e választmány ezért ez alka­lommal jegyzőkönyvében fejezi ki elisme­rését érdemeik felett. Mindhárman a köte­lesség teljesítésben, a kartársaik iránti szol gálatkészségben, azók iránti szeretetben, egyesületünk Iránti folytonos érdeklődés-

Next

/
Thumbnails
Contents