Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-13 / 26. szám

2 JSÍYÍRVIDÉK. 1917. február 13 Hz Unió kormánya hajókat küldött a veszélyes zónára A Keuier-ügynökség jelenti Nrw-york bői: Az Uuio kormánya az Orleans és a RochefeM amerikai gőzösöket felfegyvere­aetlenül és anélkül, hogy azon hadidugáru lenne, — elindiíoita a tengeralattjárók ál­tal veszélyeztetett zónára. Amerika ezzel a lépéssel döntést akar provokálni a buvár­Budapest, fth-uúr 12. (A Nywdiiék tniióeitójátil.) hajóharcban, A hajó parancsnokok uíasi­sltást kaptak, hogy tengeralattjáró táma­dása esetén ne védekezzenek. Abban az e­setben, hogy ha akár egyik, akár másik ha­jói megtámadnák a németek, az Unío a hadüzenetre való provokálást íátná ebben a tényben. Kürthy báró védi a kereskedők érdekeit Nyíregyháza, február 12. (A Nyirvidék tudósítójától) A vármegyéhez és Nyíregyháza váro­sához ma rendelet érkezett Kürthy bá­rótól, az Országos Közélelmezési Hivatal elnökétől, aki ezúttal a kereskedők érde­keinek védelmére hívja fel a hatóságokat. Szükségesnek tartja Kürthy báró, hogy a közélelmezés lebonyolításában a kereske­dők szerephez jussanak és az élelmiszerek szétosztása általuk történjék. Nyíregyháza városa ezt az elvet már korábban megva­lósította. A rendelet igy szól: Több kereskedelmi és iparkamara panasszal fordult hozzám, hogy a cukor és egyáltalán a hatóságilag kezelt cikkek szétosztásába a kereskedők csak kis számban vonatnak be és igen sok, arra érdemes kereskedő kizáratik az árusí­tásból. A hatóságoknak ez az eljárása, •— azonkívül, hogy indokolatlanul kedvez egyes cégeknek és igy sérelmes a keres­kedelem többi részére nézve, nem he­lyes a fogyasztóknak könnyebb ellá-1 t'ása szempontjából sem. A törekvések- j nek oda kell irányulni, hogy a fogyasz- j tó minél könnyebben jusson hozzá az j áruláshoz, ne okozzon a beszerzés neki j sok időveszteséget, ami pedig csak ugy ' lehetséges, ha a szövetkezetek mellett a megbízható kereskedelemnek minél na gyobb része bizatik meg az áruk szét­osztásával. Ennélfogva felhívom alispán és pol gármester urat, intézkedjék az iránt, hogy legteljesebb hatósági ellenőrzés mellett, amire pedig ez irányban kiadott rendeleteim intézkedéseinek szem előtt tartásával a legmesszebbmenőleg meg van adva a mód, az illetékes hatóságok a cukor és egyéb hatóságilag kezelt cik­kek elosztásával a kereskedelem minél szélesebb rétegeit bizzák meg és mind­addig, mig különösebb nyomós ok nin­csen, az emiitett cikk, de egyéb hatósá­gilag kezelt cikk forgalomba hozatalától a békés idők megszokott kereskedelmét ne rekesszék ki. Természetszerűleg viszont minden oly esetben, amidőn valamely kereskedő részéről visszaélés történik, éljen a ha­tóság a vele szemben részemről kiadott felhatalmazás alapján a legszigorúbb el­járással vonja el tőle az áru kiárusítását és amennyiben csak a legkisebb ok is meg van, indítsa meg az illető ellen a kihágási eljárást is. Hogyan telefonáljunk? Aminek szint n vannak szabályai Nyíregyháza, február 12. (A Nyirvidék tudósítójától). Nem uj találmány már a telefon és városi ember előtt különösen nem ördön­gös mesterség, mindamellett vannak okok és körülmények, amik szükségessé teszik, hogy néhanapján eszébe juttassák az em­bereknek a telefonálás szabályait. Mert még mindig nem tudnak telefonálni az em­berek. Azt hiszik, hogy azzal, hogy beve­zettették a lakásukba, vagy az irodájukba, a telefont, már jogot nyertek arra, hogy gorombáskodjanak a központtal, vicceket csináljanak szerencsétlen előfizetőtársaik­kal és végül — idegbajt szerezzenek ma­guknak. Mert egyikre sincs szükség. A köz­ponttal például nem okvetlen szükséges gorombáskodni. Kérdezzék meg öreg, ta­pasztalt telefonálóktól, hogy kapnak meg gyorsabban egy interurbán számot, — ha szépen kérik-e, vagy ha gorombáskodnak. Nem okvetlen muszáj reggeli első beszél­téskor «Jó reggelt!», esti utolsó beszélge­téskor «Jó éjszakát! köszönni a központ nak, de higyje el bárki, ilyen apró figyel­messég nem árt. Ellenben, ha a központ nem jelentkezik az első csöngetésre, nem muszáj 1/4 óráig zörögni a szerkezetet letör ni a falról, mert például a csöngetést a köz­pont ugy sem hallja. A forgattyú első moz­dulatára éppúgy «leesik a szám» a köz­pontban, mintha egy negyedóráig rázzuk a forgattyut, a központ csengetést nem hall, de nem is hallhat, mert képzeljük csak el, mi lenne, ha a Nyíregyházán pél­dául a 371 előfizető közül csak 50 csen­getne egy percben. Olyan pokoli zaj lenne a központban, hogy akkor igazán nem ér­tenék az előfizető gyenge szavát. Tehát csengeüii nem kell és nem szabad akkor sem dühöngeni, ha a központ azt mondja, hogy a hívott szám foglalt, mert az csák­ugyan foglalt lehet. Ha aztán a szám mégis jelentkezik, nem ugy kell kezdeni a beszélgetést, hogy (-Hal­ló!» és belefogni a inonclókába, mintha a mindenki tudná, hogy na most Kiss János vagy Nagy József beszél, nem, hanem szé­pen bemondom, hogy itt X. Y. beszél és csak aztán kezdek bele a mondókába. — Nincs annál nagyobb bosszúság, minthogy ha fölliivja az embert valaki telefonon és sem szép szóért, sem semmiért nem akar­ja elárulni, hogy ki beszél. Az a legelső és legelemibb szabálya a telefonálásnak, hogy mondjuk be, ki beszél. Aztán még valami. Ordítani, kiabál­ni nem szabad a telefonba, mert minél jobban kiabálsz, annál kevésbbé hallja a másik. Beszélgetés közben nem kell lecsen­getni a másik fülébe, beszélgetés után a kagylót a horogra kell tenni stb. stb. Diogenes búcsúja Elmegyek. Meguntam az újságírást, a nyil­vánosságot, a közélet piszkos forgatagát El­megyek. Vissza, ahonnan jöttem, kis hordó­lakásomba, a csöndes, zavartalan magányos­ságba, ahova nem hallik a hiúság vásárának zajos zsibongása, a lüktető élet idegölő lár­mája, aho! csak a patak vizének csöndes cso­bogása, madárdal, szitakötőzümmögés, Iomb­susogás zavarja meg az örökös nyár méltósá­gos hallgatagságát. Szögre akasztom kis lám­pásomat, hü kísérőmet kalandos utairnon, cél­talan kóborlásaimon, amellyel olyan sokszor világítottam az emberi arcok titokzatos voná­saiba, szfinkszasszonyszemek zöldes tükrébe. Nyugodtan megyek, amilyen nyugodt lelkiisme­rettel jöttem, hiszen jól esik néha otthagyni öreg lakásomat, jól esik kissé szétnézni az em­berek között, hogy voltaképen hol tartanak az életben, az életfeladatok elvégzésében és azok­ban a dolgokban, amiket ők összevéve kultúrá­nak csúfolnak, s aztán ismét visszavonulok a csöndes magányba, hogy idők multával újra visszajöjjek. Mert nem véglegesen távozom, hi­szen nem tudom itthagyni örökre az embere­ket, bármilyen rosszak, gyűlöletesek is, nem tudom őket elfelejteni, érdekel engem az ő ki­csinyes ügyük, küzködésük. S ha otthon, dohos hordómban elgondolkodom azon, hogy miket láttam, miket tapasztaltam lassanként újra el­fog a vágyódás, hogy lássam őket, tanulmá­nyozzam az arcukat, szemüket, lelküket. A lel­kük érdekel főképen, az, amiről ők maguk sem tudják, hogy tulajdonképen van-e, vagy nincs, hogy örökkévaló-e, vagy velük pusztul, a lel­küket, amiről annyit beszélnek, annyit írnak, de amit nem fognak megismerni soha. Az emberi lélek titokzatos mélységei, szövevényes alaku­latai nagyon érdekelnek engem, s ha megúnom az egyedüllétet, jó szórakozást nyújt a tanul­mányozásuk. Nem rosszak alapjában véve ezek az emberek, csak egy kissé önzők, s főképen a pénz az, ami kiforgatja lelküket eredeti mi­voltából. A pénznek a bírása hatalmat jelent számukra embertársaik fölött, s ezért a hata­lomért, illetve magáért a pénzért, képesek min­den gonoszságra. Ezért nem birom én sokáig az emberek között való tartózkodást, ezért un­dorodom látásuktól, s ezért megyek vissza a csöndes természetbe, az örök nyárba. Majd, ha gondolom, hogy jobbak lesznek, ismét vissza­jövök majd közéjük. Diogenes. g jwewaaiiM* ^ Vasúti menetrend Nyíregyházáról indul : Szerencs-felé este 8^. Debrecen-felé d. u. 2 0 0. Csap-felé d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8* 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0, Polgár-felé este 522. Myíradony-felé este 7Ü. Nyíregyházára érkezik: Sserencs-felői d. u. 1 5 S. üebrecen-felől d. u. Csap-felől d. u. I 3®. Mátószalla-felől reggel 6« 5. Yásárosaamény-felől reggel 6 3®. Polgár-felől reggel 5«. Nyíradony-felől reggel 6 5 1. — Hadifénykép levelezőlapok. A Had segélyző Hivatal fényképkiállitásán kiál­lított legszebb képek lemezeiről készüli 150 féle felvétel a legkülönbözőbb harc­terekről és harcmozzanatokról. Eredeti — brómezüst képek. 10 darab ára 2 korona 50 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents