Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-02-13 / 26. szám
2 JSÍYÍRVIDÉK. 1917. február 13 Hz Unió kormánya hajókat küldött a veszélyes zónára A Keuier-ügynökség jelenti Nrw-york bői: Az Uuio kormánya az Orleans és a RochefeM amerikai gőzösöket felfegyvereaetlenül és anélkül, hogy azon hadidugáru lenne, — elindiíoita a tengeralattjárók által veszélyeztetett zónára. Amerika ezzel a lépéssel döntést akar provokálni a buvárBudapest, fth-uúr 12. (A Nywdiiék tniióeitójátil.) hajóharcban, A hajó parancsnokok uíasisltást kaptak, hogy tengeralattjáró támadása esetén ne védekezzenek. Abban az esetben, hogy ha akár egyik, akár másik hajói megtámadnák a németek, az Unío a hadüzenetre való provokálást íátná ebben a tényben. Kürthy báró védi a kereskedők érdekeit Nyíregyháza, február 12. (A Nyirvidék tudósítójától) A vármegyéhez és Nyíregyháza városához ma rendelet érkezett Kürthy bárótól, az Országos Közélelmezési Hivatal elnökétől, aki ezúttal a kereskedők érdekeinek védelmére hívja fel a hatóságokat. Szükségesnek tartja Kürthy báró, hogy a közélelmezés lebonyolításában a kereskedők szerephez jussanak és az élelmiszerek szétosztása általuk történjék. Nyíregyháza városa ezt az elvet már korábban megvalósította. A rendelet igy szól: Több kereskedelmi és iparkamara panasszal fordult hozzám, hogy a cukor és egyáltalán a hatóságilag kezelt cikkek szétosztásába a kereskedők csak kis számban vonatnak be és igen sok, arra érdemes kereskedő kizáratik az árusításból. A hatóságoknak ez az eljárása, •— azonkívül, hogy indokolatlanul kedvez egyes cégeknek és igy sérelmes a kereskedelem többi részére nézve, nem helyes a fogyasztóknak könnyebb ellá-1 t'ása szempontjából sem. A törekvések- j nek oda kell irányulni, hogy a fogyasz- j tó minél könnyebben jusson hozzá az j áruláshoz, ne okozzon a beszerzés neki j sok időveszteséget, ami pedig csak ugy ' lehetséges, ha a szövetkezetek mellett a megbízható kereskedelemnek minél na gyobb része bizatik meg az áruk szétosztásával. Ennélfogva felhívom alispán és pol gármester urat, intézkedjék az iránt, hogy legteljesebb hatósági ellenőrzés mellett, amire pedig ez irányban kiadott rendeleteim intézkedéseinek szem előtt tartásával a legmesszebbmenőleg meg van adva a mód, az illetékes hatóságok a cukor és egyéb hatóságilag kezelt cikkek elosztásával a kereskedelem minél szélesebb rétegeit bizzák meg és mindaddig, mig különösebb nyomós ok nincsen, az emiitett cikk, de egyéb hatóságilag kezelt cikk forgalomba hozatalától a békés idők megszokott kereskedelmét ne rekesszék ki. Természetszerűleg viszont minden oly esetben, amidőn valamely kereskedő részéről visszaélés történik, éljen a hatóság a vele szemben részemről kiadott felhatalmazás alapján a legszigorúbb eljárással vonja el tőle az áru kiárusítását és amennyiben csak a legkisebb ok is meg van, indítsa meg az illető ellen a kihágási eljárást is. Hogyan telefonáljunk? Aminek szint n vannak szabályai Nyíregyháza, február 12. (A Nyirvidék tudósítójától). Nem uj találmány már a telefon és városi ember előtt különösen nem ördöngös mesterség, mindamellett vannak okok és körülmények, amik szükségessé teszik, hogy néhanapján eszébe juttassák az embereknek a telefonálás szabályait. Mert még mindig nem tudnak telefonálni az emberek. Azt hiszik, hogy azzal, hogy bevezettették a lakásukba, vagy az irodájukba, a telefont, már jogot nyertek arra, hogy gorombáskodjanak a központtal, vicceket csináljanak szerencsétlen előfizetőtársaikkal és végül — idegbajt szerezzenek maguknak. Mert egyikre sincs szükség. A központtal például nem okvetlen szükséges gorombáskodni. Kérdezzék meg öreg, tapasztalt telefonálóktól, hogy kapnak meg gyorsabban egy interurbán számot, — ha szépen kérik-e, vagy ha gorombáskodnak. Nem okvetlen muszáj reggeli első beszéltéskor «Jó reggelt!», esti utolsó beszélgetéskor «Jó éjszakát! köszönni a központ nak, de higyje el bárki, ilyen apró figyelmesség nem árt. Ellenben, ha a központ nem jelentkezik az első csöngetésre, nem muszáj 1/4 óráig zörögni a szerkezetet letör ni a falról, mert például a csöngetést a központ ugy sem hallja. A forgattyú első mozdulatára éppúgy «leesik a szám» a központban, mintha egy negyedóráig rázzuk a forgattyut, a központ csengetést nem hall, de nem is hallhat, mert képzeljük csak el, mi lenne, ha a Nyíregyházán például a 371 előfizető közül csak 50 csengetne egy percben. Olyan pokoli zaj lenne a központban, hogy akkor igazán nem értenék az előfizető gyenge szavát. Tehát csengeüii nem kell és nem szabad akkor sem dühöngeni, ha a központ azt mondja, hogy a hívott szám foglalt, mert az csákugyan foglalt lehet. Ha aztán a szám mégis jelentkezik, nem ugy kell kezdeni a beszélgetést, hogy (-Halló!» és belefogni a inonclókába, mintha a mindenki tudná, hogy na most Kiss János vagy Nagy József beszél, nem, hanem szépen bemondom, hogy itt X. Y. beszél és csak aztán kezdek bele a mondókába. — Nincs annál nagyobb bosszúság, minthogy ha fölliivja az embert valaki telefonon és sem szép szóért, sem semmiért nem akarja elárulni, hogy ki beszél. Az a legelső és legelemibb szabálya a telefonálásnak, hogy mondjuk be, ki beszél. Aztán még valami. Ordítani, kiabálni nem szabad a telefonba, mert minél jobban kiabálsz, annál kevésbbé hallja a másik. Beszélgetés közben nem kell lecsengetni a másik fülébe, beszélgetés után a kagylót a horogra kell tenni stb. stb. Diogenes búcsúja Elmegyek. Meguntam az újságírást, a nyilvánosságot, a közélet piszkos forgatagát Elmegyek. Vissza, ahonnan jöttem, kis hordólakásomba, a csöndes, zavartalan magányosságba, ahova nem hallik a hiúság vásárának zajos zsibongása, a lüktető élet idegölő lármája, aho! csak a patak vizének csöndes csobogása, madárdal, szitakötőzümmögés, Iombsusogás zavarja meg az örökös nyár méltóságos hallgatagságát. Szögre akasztom kis lámpásomat, hü kísérőmet kalandos utairnon, céltalan kóborlásaimon, amellyel olyan sokszor világítottam az emberi arcok titokzatos vonásaiba, szfinkszasszonyszemek zöldes tükrébe. Nyugodtan megyek, amilyen nyugodt lelkiismerettel jöttem, hiszen jól esik néha otthagyni öreg lakásomat, jól esik kissé szétnézni az emberek között, hogy voltaképen hol tartanak az életben, az életfeladatok elvégzésében és azokban a dolgokban, amiket ők összevéve kultúrának csúfolnak, s aztán ismét visszavonulok a csöndes magányba, hogy idők multával újra visszajöjjek. Mert nem véglegesen távozom, hiszen nem tudom itthagyni örökre az embereket, bármilyen rosszak, gyűlöletesek is, nem tudom őket elfelejteni, érdekel engem az ő kicsinyes ügyük, küzködésük. S ha otthon, dohos hordómban elgondolkodom azon, hogy miket láttam, miket tapasztaltam lassanként újra elfog a vágyódás, hogy lássam őket, tanulmányozzam az arcukat, szemüket, lelküket. A lelkük érdekel főképen, az, amiről ők maguk sem tudják, hogy tulajdonképen van-e, vagy nincs, hogy örökkévaló-e, vagy velük pusztul, a lelküket, amiről annyit beszélnek, annyit írnak, de amit nem fognak megismerni soha. Az emberi lélek titokzatos mélységei, szövevényes alakulatai nagyon érdekelnek engem, s ha megúnom az egyedüllétet, jó szórakozást nyújt a tanulmányozásuk. Nem rosszak alapjában véve ezek az emberek, csak egy kissé önzők, s főképen a pénz az, ami kiforgatja lelküket eredeti mivoltából. A pénznek a bírása hatalmat jelent számukra embertársaik fölött, s ezért a hatalomért, illetve magáért a pénzért, képesek minden gonoszságra. Ezért nem birom én sokáig az emberek között való tartózkodást, ezért undorodom látásuktól, s ezért megyek vissza a csöndes természetbe, az örök nyárba. Majd, ha gondolom, hogy jobbak lesznek, ismét visszajövök majd közéjük. Diogenes. g jwewaaiiM* ^ Vasúti menetrend Nyíregyházáról indul : Szerencs-felé este 8^. Debrecen-felé d. u. 2 0 0. Csap-felé d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8* 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0, Polgár-felé este 522. Myíradony-felé este 7Ü. Nyíregyházára érkezik: Sserencs-felői d. u. 1 5 S. üebrecen-felől d. u. Csap-felől d. u. I 3®. Mátószalla-felől reggel 6« 5. Yásárosaamény-felől reggel 6 3®. Polgár-felől reggel 5«. Nyíradony-felől reggel 6 5 1. — Hadifénykép levelezőlapok. A Had segélyző Hivatal fényképkiállitásán kiállított legszebb képek lemezeiről készüli 150 féle felvétel a legkülönbözőbb harcterekről és harcmozzanatokról. Eredeti — brómezüst képek. 10 darab ára 2 korona 50 fillér.