Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-01-11 / 3. szám
Nyíregyháza, 1917. január 18. * Csütörtök XXXVIII. évfolyam * 11. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Eiőírzetfs: Egész évre 12 K, Félévre 8 K, Negyed3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal : SZÉCHENYI-ŰT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM ÍS9. l'OSTACHEQUE 29553. Kéziratokat nem adunk vissza. H4rtí*téso6 árrwifcás »í:eriat rzireitistnak. Leí«lcsóbb iiírdetc* 1 E. hiretaios hírttetesek »ors ti, 1. A STitttír soronként 80 f. Apró !:iráetés«lt H> szöíc 1 K, ralndan további szó 5 ftttér. VbíIhmj ke!üv«l íMdett kébweresen sx&nit. A béke akadályai. Mennél jobban múlott az idő, annál inkább meg kellett győződnünk arról, hogy békeajánlatunk nem fogja beváltani . a gyors sikerhez fűzött reményeinket. Nem azért, mintha benne volna a hiba, vagy a kivetni való, hanem azért, mert ellenségeinknek nem megfelelő időben léptünk föl vele s mert az ő vak követelőzésük nem érti meg szándékunk tisztaságát s föllépésünk jogosultságát. Első akadálya tehát a békének a mi el nem vitatható harctéri sikerünk, amit ők maguknak csak kivánni tudnak, de megszerezni képtelenek. Készen kell ezek után lennünk arra, hogy legalább még egy utólsó erőfeszítéssel próbálják magukra venni a jószerencse hajlandóságát. Erre fogadkoznak, erre készülődnek, erre számítanak, ami természetesen nem gátol meg minket abban, hogy tovább is diadalmasan forgassuk fegyverünket s előbbre és előbbre vigyük vitéz seregeinket. Nem kisebb akadály ennél a vakság, amely mint Isten átka nehezedik rájuk, hogy sikernek lássák a kudarcot, nyereségnek a veszteséget, fehérnek a feketét. Nem vitatjuk, hogy nehéz a beismerés, de nem szerezhetjük meg nekik azt az örömet, hogy igazuk legyen. A legnagyobb akadály pedig az, hogy még mindig megtorlásról, elégtételről és és kárpótlásról beszélnek, holott mi vagyunk azok, akiket halálra ítéltek, megfojtani igyekeznek és eltemetni szeretnének. Hiszen a háborút megelőző hivatalos akták is azt bizonyítják, hogy eléggé alig jellemezhető rosszhiszeműséggel keverték a mérget;, s (egyenesen rákészültek a számukra idő előtt bekövetkezett döntő pillanatra. Megérthető kétségbeesésük ugyahogy igazolja merev elzárkózásukat a békés kiegyenlítéstől, de nem oldja fel őket a mindenkori súlyos felelősség vádja alól s nem menti meg sorsukat a háború céltalan folytatásának következményeitől. Velünk az igazság, miénk a békés szándék, hozzánk csatlakozik az őszintén semleges államok józan belátása. Ha mindez nem győzi meg őket úgy, mint ahogy legyőzte minden felvonulásukat a mi erőnk, kitartásunk és szerencsénk: to r vább fog tartani a háború, amelynek minden "napja gyászt, minden fordulata csapást és minden mérge szégyent hoz az emberiségre. Pool. A jövő. Wels angol író, Az időgép cimü fantasztikus elbeszélésében, leirja az emberiség sorsát azon időben, midőn a kultura hosszú vonalán két úton haladva, — dolgozók és úgynevezett müveitek, — minő állapotra jutnak. Ez a Wels ur elég okosan okoskodik az élettan törvényei nyomán S ha kihámozzuk héjából az igazság magvát, ez a tápláló mag azon tudatot erősiti a gondolkodó lélekben, hogy emberi életünk egyénileg és társadalmilag, a munkára van alapozva. A növényvilágban a munka egyszerű életmozgás: az állatvilágban fajfentartási ösztön; az embernél öntudatos együttható erkölcsi fejlődés. Bárhogy képzeljük el az emberiség fejlődési útját, — a természetes kiválás, vagy héber és Krisztusi bibliánk alapján, — egy dolog bizonyos: a fejlődés hosszú és küzdelmekkel teljes. De reményünk van s ezt a reményi fel nem adhatjuk, mert akkor először is minden iskolát, minden művelődési intézményt le kellene rontanunk, amelyek ugy sem vihetnek előre az erkölcsi fejlődés utján. Azt hiszem, nincs olyan vad nyugotista, aki az erdőbe akarna visszatérni. Kétségkívül, ina még sok van bennünk az állat önfentartási ösztönéből, minden háborúság az állati ösztön véres bizonysága: a vadállat kicsiben, napi éhsége szerint; az emberállat, vagy állatember nagyban, vérszaglása nyomán, ösztönös vágy az életfentartási szükségletek megszerzése, munka nélkül, a nyerserő jogán. Kulturnyelven gazdasági szabadságnak nevezik. A róka is csinál ilyen műveletet, a tigris is, az oroszlán is, — még a pók is. Pompás vámrendszert csinálnak s diplomáciai furfanggal, de ha kell, alkalmas fegyverekkel is védik jogaikat s terjesztik hatalmukat. A megfigyelő természettudomány bámulatos eredményeket gyűjtött már össze az állatélet társadalmi berendezkedéséről. Bizony, 'nem hiába döngicséli Madách az Ember tragédiája:) elején: „Az ebnek is csupán eb a barátja S megtisztel, hogyha társául fogad." Bizony, némely kultur-kétlábúra igazán megtiszteltetés volna, ha egy jóravaló eb társul fogadná! Szó á mi szó: öntudatos emberiségünk olt kezdődik, amidőn a kölcsönösség nagy erkölcsi törvényét beismerjük s ez a törvény szabja meg egész lényünk mozgását. Ennek a nagy élettörvénynek engedelmesíkedve, lehet a kis állatemberből nagy istenember, a minden élőlények koronája, testben-lélekben öszhangzatos alkotóerő. Nem übermencs, akinek utja érzéki örjöngésbe fúl, hanem közjóra alkotó, teremtő erő. Kétségkívül, emberi társadalmunk, mint közjóra alkotó, teremtő erő, még mindig a jövő zenéje, de e zenének némely bűvös akkordja már próbálkozik, még á nagy vérözön hullámverései között is, mutatva, hogy van alapja egy jobb jövőben való reménykedésünknek. Ez az alap pedig nem más, mint az alkotó munkáserők kifejtése, testi-, lelki- és erkölcsi téren. Nem fog könnyen menni, azt én jól tudom. Azt is jól tudom, hogy csak egy utja van: bele nevelni az embert kicsiny gyermekkorától kezdve. Hogy ne szégyelje a munkát, hanem szeresse. Csakis azt szeresse, azt becsülje s emberi mivoltát és tisztességét csak abban lássa. S azért áldozzon mindent, hogy ilyen emberré fejlődhessék. 'fis becsülje főként azokat, kik emberré nevelik. Mert igazán saját emberi mivoltunk szégyene és gyalázata az, hogy nevelésügyünk költségvetése nem a legelső helyen áll. örcapiritó szégyen az, hogy kultur-növények, kultur-állatok előbb állanak, mint maga az ember. Meg is látszik a növényen is, az állaton is, az emberen is, a megfelelő kultur-hatás. Jövőre ezen változtatni kell, másként nem lesz jövője hazánk népének. De nevelésügyünkön is gyökeresen változtatni kell. A'betütudásbóf ki kell emelkednünk — élni tudássá. Egy célt kelt szemelőtt tartani, csupán egyetlenegyet, aa iskolának: — hogy az ember emberé legyen. Amint Arany zengi, «A' béke kongreszus körül): „Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember. Méltó képmása Istennek S polgára a hazának, Válassza ott, válassza itt A jobbik részt magának." Andrássy Kálmán. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerenes-felé reg. 7 1 0,* d. u. 4 0 8. Debrecen-felé reggel 5Í2, d. u. 2 0 0. Csap-felé d. u. 3 5 5.***** Mátészalka-felé este 8*5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 5^. Nylradony-felé este 712. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. í 2 2, e. 8E**** Debrecen-felől reg. ö 3 5, d. u. a 3 5. Csap-felől d. u. I 3 0. Mátészalia-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. PolgáT-felől reggel 5 4 6. Nyíradony-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. "" Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás; Budapestről indul d. u. 2 órakor. Csatlakozással Ungvár felé.
