Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-17 / 13. szám

2 13-ik szám. JífimmtK 1916 február 17 ját a vidékek bekapcsolására irányozván, közreműködtem a tekintetben, hogy a siker Szabolcsvármegye területén is megfeleljen a hozzája fűzött vállalkozásnak — Jelenthetem, hogy a vármegye területén lévő Vörös Kereszt egyleti fiókok az utób bi időben számszerűleg is megszaporodva és saját kebeleikben megizmosodva, —részint fiók kórházak fenntartása,' részint pénzbeli és szeretet adományok nyújtása által. — munkájukat a háború követelte áldozatokból derekasan veszik ki s e te kint etben csak elismerés illeti mindazokat, akik önzetlen hazafiságból, a háború gyógyító, sokszor terhes munkájától vissza nem riadnak. A magyar királyi honvédelmi miniszter ur 16507—915. eln. számú rendeletével ujabb, immár harmadik lóosztályozástren deli el. — Az előmunkálatok befejezte után a kiküldött katonai képviselőkkel az utazási és működési terveket megállapítottam — Ehez képest a vármegye területén két bizotság fog működni. — A munkácsi lónyilvántartási területhez a tiszai, kisvárdai, nyirbogdányi, dadai felső, dadai alsó járások és Nyíregyháza rt. város tartozik, ahol is március 10-től, április 13-ig fog az osztályozás tartani, mig a szatmárnémeti lónyilvántartási területhez tartozó 4 járásban március 8 és 19-ike között fog a lóosztátyozás eszközöltetni. A közélelmezés tekintetében az elmúlt hónapban lényeges változás nem volt észlelhető. Mult havi jelentésem óta közélelmezésünket érintő két igen fontos kormányrendelet jelent meg. Ezek közül a 371—916. M. E. számú rendelet a gabona és lisztkészleteknek ujabb bejelentését és forgalombahozatalukat szabályozza és a malom ipari vállalatok, gabona és lisztkereskedők összes gabona- és liszt készleteiket az 1914. L'i t. c. 3 szakasza értelmében közszükségleti célokra igénybevettnek jelenti ki, miért is ezeket a kereskedelemügyi miniszternek a belügyi és földmivelésügyi miniszterrel egyetértve kiadott ren delkezései szerint csak a Hadi Termény részvénytársaság által hozhatja forgalomba. — E rendelet 5. szakasza alapján a malomvállalatok által harmadik személyek részére, illetve kötés utján biztosított készletei is igény bevétetvén, a malomvállalatoknak e készletekre vonatkozólag kötött összes szállításai és őrlési szerződései hatályukat vesztik, miért is a vármegyének a hatósági őrletést vállalt malmokkal kötött szerződései is, folyó hó 1-én a rendelet életbe léptének jnapján hatályukat vesztették. E rendelet megjelenéskor azonnal távirati felterjesztést intéztem a magyar királyi belügyminiszter úrhoz, hogy az átmeneti idő alatt is a hatósági malmokból a liszt kiutalása akadálytalanul eszközölhető legyen, nehogy közélelmezésünkben zavarok álljanak elő. — A lisztés kenyérfogyasztásnak szabályozásáról szóló 4586—915. M. E. rendelet alapján a kenyér- és lisztfogyasztási igazolványok Nyíregyháza város területére mult hó 10én életbelépett, mig a vármegye területén az egész évi ellátásnak biztosítására szükséges mennyiség megállapítására az összes készleteknek és ebből folyólag a hiánynak megállapítása végett az egyénenkénti öszszeirást rendeltem el, mely mult hó végén befejezést nyert. — Összeiratott a vármegye területén 141.322 mm. 24 kgr. készlet, evvel szemben a szükséglet 166.034 mm. 59 kgr., tehát a hiány folyó évi augusztus 16-ig 24702 mm. 35 kgr. lisztben átszámítva. — A vármegye területén Nyíregyháza városát kivéve 63,476 egyén nincs liszttel ellátva, ezek részére a szükséglet 48,629 mm. 14 kgr. liszt. — Erre egyesek háztartásában igénybevehető felesleg van lisztben átszámítva 14,333 mm. 79 kgr., a hatósági őrlésre szerződött malomvállalatok birtokában van szintén lisztre átszámítva 9592 mm. 60 kgr; vagyis a szükségletre avn 23,926 mm. 79 kgr. fedezet és ennek levő násával a hiány 24,702 mm. 35 kgr. Ezen adatokat ugy a belügyi, mint a kereskedelemügyi miniszter urakhoz a hiány sürgős biztosítása végett bejelentettem, egyben előterjesztést tettem, hogy a Hadi Termény részvénytársaság utján is a további lisztellátás a vármegyével szerződésben állott malomvállalatok utján bonyolittassék le, liogy az eddigi beosztás megtartása folytán az ellátás megkönynyittessék. — A kenyér és liszt igazolványi rendszer behozatalára Kisvárda, Nyírbátor, Nagykálló, Ujfehértó, Tiszalök és Polgár községekre tettem javaslatot. — Tekintve, hogy ezek azon népesebb községeink, hol több háztartás a péknél süti, vagy íszerzi be a kenyerét. — Megjelent a magyar királyi pénzügyminiszter urnák is 1109—916. számú körrendelete a termény és lisztkészletek felkutatása, zár alá vétele és lefoglalása iránt. — E rendeletet a községek elöljáróságainak azon felhívással adtam ki, hogy e munkájokban a pénzügyőröket és az esetleg kiküldeiidő államrendőrség tagjait a legodaadóbban támogassák. Másik a közélelmezést közelről érintő rendelet a tengeri készletek forgalomba hozatalának ujabb szabályozásáról adatott ki és ennek értelmében folyó évi január hó 23-tól tengerit csak a Hadi Termény Részvénytársaság bizományosai vásárolhatnak. — E rendelet megjelenése után azonnal táviratilag előterjesztést tettem, hogy Nyir egyháza városában és a vármegye nagyobb községeiben a tengerinek kicsinyben való piaci árusítása engedtessék meg, a baromfitartás szempontjából, azonban e felterjesztésem eredménnyel nem járt és ma még kicsinyben sem szabad tengerit árulni és venni, ami egyes, különösen városi háztartásnak súlyos gondot okoz. Tudomásával annak, hogy a folyó évi kézi- és munkaerő hiány a mezőgazdaságban erősen észlelhető lesz, már most intézkedtem, hogy az aratási munkálatokra számbavehető munkaerő összeirattassék és ,a gazdák hivassanak fel, hogy a szükséges kézierő pótolhatására a hadifoglyok iránti kérelmeiket nyújtsák be. Különösen figyelmeztettem a főszolgabirákat, hogy a szükséglet megállapításánál igen nagy figyelem fordíttassák a kisgazdák kézi erő hiányára is és ezek részére a község kérje a szükséges számú foglyok engedélyezését, mivel 10-nél kisebb csoportokban a foglyok nem engedélyeztetnek. — Felhívtam a főszolgabirákat, a járási gazdasági intéző bizottságok sürgős összehívása iránt, hogy azokkal a gazdasági munkálatok biztosítása végett szükséges intézkedések megbeszéltessenek, és elrendeltessenek, miért is a főszolgabiráknak a személyes szolgálatok elrendelésére, ott, a hol szükséges, a felhatalmazást már is megadtam, hogy vetetlen terület vármegyénkben ne maradjon. — Erre nézve különben a főszolgabirákat arra is felhívtam, hogy ott, ahol szükséges, a tavaszi gazdasági munkálatok biztosítása végett a legerősebb rendszabályok alkalmazásától se riadjanak vissza, mert a jövő évi közélelmezésünk biztosítása ma a hadjárat érdekében mindennél előbbre való. A vármegyei gazdák részére szükséges vetőmagmennyiséget az érkezett bejelentés szerint a vetőmagellenőrző bizottság, tavaszbuzából 1832, árpából 3865, zabból 3 ezer 196, tengeriből 2834, babból 10, kölesből 24 métermázsában állapította meg. — E mennyiség a Magyar Mezőgazdáktól meg rendeltetett, az ára a Nyíregyházi Takarékpénztártól előlegezve beküldetett. — A vetőmagvak készpénz fizetés ellenében fognak a minisztérium által megállapított árakon kiosztatni. — A kiosztása a vármegyében lekötött 7 vaggon tavaszbuzának, a tiszai, a dadai alsó és felső járásokban már folyamatban vannak. — Azért részesültek e járások elsősorban a vármegyében lekötött mennyiségből, mivel e járásokban maradt legnagyobb terület őszszel vetetlenül és igy ezek pótlására kellett sürgősen gondoskodni. — Súlyosan érinti azonban mezőgazdaságunkat, hogy a homoktalajokra szükséges tavaszrozs vetőmag biztosítható készlet hiányában nem volt. — Miért is a Hadi Termény részvénytársaságot megkerestem, hogy amennyiben az igénybevett készletek között tavasz rozs vetőmag is lenne, azt a vármegye gazdái részére vetési célra bocsássa sürgősen a vetőmagellenőrző bizottság rendelkezésére Különben a gazdasági munkálatok biz tositása ügyében szükséges egyöntetű rendelkezések végett folyó hó 9-én Budapesten országos értekezlet tartatott, áthatva e kérdés fontosságától, azon a törvényhatóság nevében a magyar királyi gazdasági felügyelővel magam is részt vettem és az ott hozott határozatok alapján a még szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele iránt a vármegye területén is intézkedni Jogok. — A hozott határozatokról jövő havi jelentésemben számolok be. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter urnák mult évi 5366. számú körrendelete alapján minden oly kanca, mely már a megalakult, avagy megalakuló tájfajta tenyésztés törzskönyveiben fel vannak véve, avagy felvételre kerül, mint tenyészkanca biráltatik el és a kiemelés alól mentesítve van. — E cél, de meg az ily tájfajta létesítéséből lótenyésztésünkre háramló előnyök végett célszerűnek láttám a főispán ur őméltósága által Nyíregyháza város lótenyésztése érdekében megindított akciót a méntelep parancsnokság és a gazdasági felügyelő javaslata alapján az egész vármegyére kiterjeszteni. — Miért is e tárgyban a szabólcsvármegyei angol .tájfajta lótenyésztés megalakítása végett az értekezletet folyó hó 6-ikára egybehívtam. — Az értekezlet a vármegyei lótenyésztő gazdák rendkívüli élénk részvétele mellett meg is tartatott és a szabolcsvármegyei angolfajta, tájfajta lótenyésztés megalakítása kimondatott. — A szabályrendelet felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. földmivelésügyi miniszter urlioz felterjesztettem és annak megtörténte után sürgősen el fogom rendelni a kancák elővezettetését törzskönyvelés céljából. A magyar királyi belügyminiszter ur körrendeletében értesített a felől, hogy ugy a nyíregyházi Erzsébet®, mint a kisvárdai közkórház napi ápolási dijait 2 korona 70 fillérben állapította meg, mely összeg talán a legnagyobb takarékosság mellett fogja csak fedezhetni — a jelen rendkívüli drágasággal kapcsolatos, az előbbiekhez vi szonyitott magas — tényleges kiadásokat. Folyó év január hó 18-án a nyíregyházi < Erzsébet® közkórház bizottsága gyűlést tartott, amelyben átvizsgálta a számvevőségnek a kórház időszaki rovancsolására vonatkozó jelentését s azt jóváhagyólag tudomásul vette, úgyszintén az államépitészeti hivatalnak a kórháznál teljesített kőműves és tetőjavitó munkálatainak felülvizsgálatára vonatkozó jelentését is. Január hó 18-án a központi tisztviselők, a főszolgabírók, Nyíregyháza rendezett tanácsú város polgármestere és rendőrkapitányának bevonásával tiszti-értekezletet tartottam, abból a célból, hogy a rendkívüli nagy tömegű háborús rendeletek gyakorlati alkalmazásánál a vezető tisztviselők eszméiket kicserélhessék és bizonyos egyöntetű megállapodásokat létesíthessenek. A nagy érdeklődés mellett megtartott és sok gyakorlati kérdést tisztázó értekezlet főleg az élelmiszer uzsora meggátlása, a hadsegélyezés és a rokkant kérdés körül felmerült ellentétes felfogásokat tisztázta.