Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-13 / 12. szám

12-ik szám. J#ÍR¥IDÉK. 1916. február 13. 5 gyobb jelentőségű köztevékenységnek tart. — Terjeszteni igyekszik a béke eszméjét és azt a meggyőződést, hogy ha meg kellett érnünk a mai világkatasztrófát, annak okvetlenül az utolsó háborúnak kell lennie. — Művésziesen szép előadása egyaránt meggyőző hatást gyakorolt Budapest, Szeged és Arad közönségére. De külföldön is nagy elismerést aratott, midőn az április végén Hágában tartott nemzetközi nő kongresszus egyik nyilvános előadásán a magyar résztvevők nevében felszólalt. Feszült várakozással tekint Kaposvár művelt közönsége Groák Ödönné vasárnapi előadása elé. — Közgyűlés. A «Nyiregyházi első polgári temetkezési egylet» folyó év február hó 13-án, ma, vasárnap délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes évi közgyűlését tartja. Tárgysorozat: 1. Az 1915. évi számadások jóváhagyása. 2. Hátrányos működő tagok kizárása. 3. Elhalt hátrányban maradt nyugalmazott tagok illetékének 240 koronáról 220 koronára való leszállítása. 4. Pénztáros és pénzbeszedő helyettesítése hadbavonulásuk esetén. 5. Tisztújítás. 6. Azon indítványok tárgyalása, amelyek az elnökhöz a gyűlés előtt 43 órával írásban ^eadatnak. Nyíregyházán, 1916. január hó 31-én. Kubacska István, elnök. Vietórisz Dániel jegyző. Prekopa József pénztáros. — A hadiadó kivetése érdekében pénz intézeteknek és más javadalmat adó vállalatoknak ki kell mutatni járandóságát e hó 15-éig azoknak, akiknek nézetük szerint jövedelmük több a 20,000 koronánál. Az adókötelesek március l-ig tartoznak adni javadalmukról vallomást. — Mennyi lisztet lehet megtartani. A hatósági felhívás elkobzás és szigorú bírságolás terhe alatt szólít fel mindenkit felesleges liszt- és terményének bejelentésére. Tájékozásul közöljük, hogy február hó 12-iki állapot szerint az értelmiségnek személyenkint 44 és fél kiló, a napszámosoknak 55 és fél kiló, az őstermelőknek pedig 74 kiló lisztet szabad augusztus 15-ig terjedő időre visszatartani. Egy métermázsa termény 80 kiló lisztnek számit. — Köszönetnyilvánítás. Egyletünk cél jaira Jakobovics Adolf szives volt 50 K-t gyűjteni és Weisz Lipótné 10 K-t küldött be. — Gyermekkonyhánk fenntartásához Hartstein Ernőné, Üngár Lajos 20—20 K. Dr. Bartos Sándorné Schvartz Izidorné 10—10 K. Deutsch Árminné 2 K. Mandel Emil 5 mázsa szénnel, Weisz Lipótné árpa dara, paszuly és sóval járultak. Jótékonyságukat hálásan köszönöm szegényeink ne vében. Dr. Flegmann Jenőné, izr. nőegyleti elnök. — Szintén József. Nem történelmi név, mert akkor mindenüvé elszárnyalt volna a hiobhir s megtörtént volna a temetésre szóló harangozás, egyszerű, szürke név, mint viselője, ki szürszabó volt. Hogy a munkásoknak az elhunyt fölött való fájdalmában mégis résztvevő szívvel osztozik minden demokratikusan érző szív, ezt nem az idők könnyes szentimentalizmusa szüli, hanem a munkás élet megbecsülésére irányuló törekvés, a munkásügy előbrevitele. a jótékonyan ható kölcsönös megértés. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdij-egyletének kezdeményezője, kitartóan lelkes harcosa volt Szintén József. Már 1870 táján hirdette a munkások és iparosok közt a rokkantsegélyző ós nyugdij-egylet megalakításának szükségességét. A megalkuvást nem tűrő apostoli lelkesedést a kicsinye-kedő kritika, meghurcoltatás nem oltotta el, az akaraterejét nem zsibbsztotta, hanem haladt előre a mások érdekében. Eszméjét, mert nem volt tekintély a hirdetője, sem értékesnek sem érdekesnek nem tartották, sőt az ellenszenvnek szavakban és tettekben adtak kifejezést: szialmazták, bántalmazták, a gyűlés helyiségéből — magyarán mondva — kidobták. Amit a nehézkes tömeglélek alantas szárnycsapkodással és lármával fogadott, azt örömmel fogadták s emelték magasba a zajtalanul repülni tudó lelkek s az eszme testet öltött az 1892-iki alakuló gyűlésen. Nevének, érdemének megörökitésére minden emlékjelnél szebben beszél eszméinek győzelme, mely emlékezetének örökcsarnokot nyit. Minden síremléknél, melyre gyűjtést indított az egylet hivatalos közlönye, s minden lapidaris sírfeliratnál tömörebb s beszédesebbek e számok: a fiókpénztár száma: 548, a vagyon 17 millió K. a rendes fizető tagok száma: 202 ezer, az egylet 1903 március óta a rokkantak, árvák és özvegyek segítésére 6 millió 680 ezer koronát fizetett ki. Ezek fogják képezni sírjának mindaddig emlékét, mig a magyar földön munkásnak özvegye s árvája lesz. Kit Szintén Józsel megváltott a nyomortóll szenvedéstől, elzüléstől. A csendes szelidségig meghúzódó szegénységnek a legnagyobb iróniája a síremlék. Csak jótettekben élhet neve annak, ki életében ezt gyakorolta. Nem az idő megemésztésére szánt síremlék lesz hivatva Szintén József emlékezetét halhatatlanitani, hanem a háborúban elesett magyar munkások és iparosok özvegyei és árvái javára fordítandó alap létesítése. — Gyorsaság a postán. A vármegye alispáni hivatalához a helybeli megfigyelő állomás gazdasági hivatala az ottani 3. sz. posta hivatal által február 1. keletbélyegzővel ellátott sürgős természetű hivatalos beadványt küldött. A kérdéses levél 9 napi hosszas vándorlás után a helybeli 1. számú főpostahivatal február hó 9-iki bélyegzővel keltezve végre február hó 10-én szerencsésen megérkezett az alispáni hivatalhoz. — Csökkennek az amerikai átutalások. Kereskedelmi Bank. Hitelbank, Leseámitolóbank és a Postatakarékpénztár utján jelentékeny mérvű amerikai átutalások történtek a háború során is Magyarországban Az utóbbi hetek során az átutalások mérve jelentékenyen csökkent, ugy hogy ez a visszaesés állandónak mutatkozik. Ezzel szemben egyre emelkedik a foglyok részére küldött pénzek összege, ugy hogy a bankok átutaló osztályai teljes erővel dolgoznak. — Kevés a gép. A tavaszi vásár közeledtével egyre negyobb kereslet mutatkozik mezőgazdasági gépekben és ezzel a nagy kereslettel szemben meglehetős nagy a hiány. A helyzet tudniillik az, hogy a magyar gyárak a hadsereg szolgálatában állanak és igy a bélföldi fogyasztást nem tudják kielégíteni, a külföldi, leginkább amerikai gyártmányok behozatalát pedig igen megnehezíti a valuta-diszparitás és a nagy szálitási költség Sajnos, a magyar gépgyárak sem a háború kitörése előtt, sem a háború első évében • nem emelték annyira a maguk produktivitását, hogy most ki tudná elégíteni a rendkívüli keresletet. A külföldi gyártmányok rendkívül megdrágultak és 50—80 százalékkal emelkedett. Bizonyos, hogy német gyártmányokban nagyobb kereslet fog mutatkozni és a német gépgyárak igen jó üzletet csinálnak, ha idejekorán gondoskodnak arról, hogy Magyarországon megfelelő összeköttetéseket szerezzenek. — összedőlt ház. Tirpák Mihály. Damjanich-utcai háza összedőlt. A lakóknak semmi bajok sem történt, mert idejében észrevették a közelgő veszedelmet. — A szakolyi pósta-ügynökség újból megkezdte működését. — A lisztjegyrendszer Kisvárdán is életbe lépett. — Főnyeremény sorsjegy nélkül. A háború fogékonyabbá tette az emberi sziveket s ezért van az, hogy a kérő szó ma ritkán hangzik el eredmény nélkül. Van aztán egy csoport, amely ezt kihasználja és a vagy a lapok utján, vagy házról-házra járva inditja meg a segélyezés lavináját. Aki élelmes valósággal főnyereményt csinálhat, ma még pedig sorsjegy vétele nélkül. Kine ismerné azt az öreg töpörödött anyókát, akit a gyermekek százával kisértek, mert átkozódva ellenkedett velők ? Ez aunyira szegénynek tünt fel, amikor papírokat szedegetett az utcán tüzelőül, hogy mindenki vetett neki egy pár krajcárt. A rendőrség végre megunta az utcai botrányt és annak okozóját előállította. Csekély 103 korona koldult pénzt találtak nála és most illetőségi helyét kutatják, hogy a gyermeksereg nagy szomorúságára haza toloncolhassák. Egyenlőtlen mértékkel mér az országos hadsegélyző bizottság, amidőn az állami dijnokoknak 30 korona segélyt ad, a városi dijnokoknak pedig mindössze 10 koronát juttat. Tudni kell ugyanis azt, hogy a kormány a városokat kötelezte, hogy a dijnokokat az állami napidijasokkal egyenlően fizesse s igy a segélyre szorulás mindkét csoportnál egyenlő. — A hentesáruk forgalomba hozásánál még mindig tart a zavar, azonban megelégedéssel tapasztalhatja közönségünk, hogy a hentesek nem akarták és ma sem akarnak sztrájkot. A sertések megszerzése ma ugyanis igen nehéz, másrészről a kész áru eladása bizonytalan s igy a fokozatosan csökkentett maximális hus és zsirárak mellett a hentesek készleteket felhalmozni nem akarnak, mert az egyenesen veszteséggel járna. Azt is megállapíthatjuk azonban, hogy egyre több helyen lehet hust és zsírt kapni, mert több hentes társul egy sertés levágására, amivel azt érik el, hogy napról-napra eladják készleteiket, ugy hogy a maximális ár fokozott csökkentése nem talál náluk halmozott árut. Mi kell a népnek? A becsületes magyar népet nem egyszer elrágalmazzák, hogy, ami nívós, ízléses és igazán szép, az magas neki és nem szívesen vásárolja. Ezt a rágalmat egyszeriben agyonütötte Az Érdekes Újság gyors hódítása Ez a három évi fennállása óta országhóditónak bizonyult képes hetilap művészi képeivel ízléses beállításával s olvasmányainak irodalmi hangjával egyaránt meg tudta hódítani az úgynevezett intellektueleket s a nagy. közönséget. Az Érdekes Újság a kunyhótól a palotákig mindenüvé eljutott ezt a nagy; népszerűséget még fokozni fogják azok a harctéri, irodalmi, művészi és szociális pályázatok, melyeket a gyönyörű hetilap most tűzött ki 7500 korona értékben. — A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyuiídljegyletének 150. számú fiókpénztára f. hó 6-án tartotta választmányi ülését, melyen Moesz Béla alelnök elnökölt. Az elnök üdvözlő és megnyitó beszéde után a multi ülés jegyzőkönyve lett felolvasva és hitelesítve. A január hónapról szóló pénztári jelentés szerint a bevétel 873-36 K s a különalap a januári 156"07 K. bevételével 73927 K-ra emelkedett. Az oroszdulta kárpáti falvak körül egy-kettőben építendő magyar iskola és ovoda céljaira a tiz gyüjtöiven 126*90 K gyűlt egybe. A Nyíregyházi Kölcsönös Segélyző-egyesület a fiókpénztár különalapja javára 20 K-át adott, mely nemes cselekedeteért hálás köszönetét fejezte ki a választmány. A választmány elhatározta, hogy a közgyűlés március 12-én lesz megtartva s a küldöttségi közgyűlésre Pisszer János elnököt ajánlja kiküldetésbe. A választmány fájdalommal vette tudomásul, hogy az egylet megalakításának oszlopos tagja, kezdeményezője s mindhalálig agilis embere, Szintén József, továbbá Pethö Sándor központi titkár s Görömbey Sándor a fiókpénztár választmánya egykori tagja meghalt. Nevöket és érdemüket a választmány jegyzőkönyvben örökítette meg. Kállói-utca 23. szám alatt egy udvari lakás május l-re kiadó. Értekezhetni lehet ugyanott. Egy pár uj tiszti csizma eladó. Cim a kiadóhivatalban.