Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-12-28 / 103. szám
1916. december 28. J^fímmm, 103-ik szám. 3 hogy (annak kell koronázni, aki a képviser lőház többségéi vezeti; az ellenzéken pedig sokan azt a nézetet vallják, hogy azt illeti a koronázás joga, aki a nemzetnek osztatlan bizalmával rendelkezik, hogy nem a többségnek, hanem az országgyűlésnek kellene koronázni, oly férfit keresve, aki nem áll a parlamenti harcok gyújtópontjában. Amikor Deák Ferenc hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha a jövőben is összekapcsolná a miniszterelnökséget a nádorsággal a koronázási teendők intézése az a gondolat vezette, hdgy a koronázásnál a nemzetnek hozzájárulása ne egy, ipso jure királyi kinevezéstől függő állásban, levő egyén által történjék meg, hanem az országgyűlés szabad választásából megjelölt egyén ténye fejezze ki azt.» Apponyi Albert a következőkben nyilvánította véleményét. Bizonyára vitán felül áll, hogy a nódorhelyettes funkciója a koronázásnál — nem kormányzati funkció, melyet feltétlenül a miniszterelnöknek kell gyakorolnia, hanem kombinációja ez a cselekvés a párl kötelékeken felül álló közjogi és érzelmi momentumoknak, ugy, hogy ebben a tekintetben a lehetőség szerint egyhangúságra kell törekedni. Épen azért a koronázó funkcionárius kiválasztásában akár többségi, akár kisebbségi politikai vezérférfiak jóformán teljesen ki vannak zárva. Közjogi szempontból az a gondolat, hogy a miniszterelnök legyen a nádor holyettese, teljes meghamisítása az intézménynek. A nádor, vagy helyettese ugyanis, mint a nemzet, illetve az országgyűlés választottja szerepel a koronázásnál, jelképezvén a királyi hatalomnak nemzeti átruházáshói való leszármazását. Ha ezt a szerepet a miniszterelnöki álláshoz, mint olyanhoz kötjük, akkor az nem a nemzet kiválasztottjára — hanem a király kinevezett közegére bizatik, tényleg nem szabad választásból, hanem kinevezéstől tétetik függővé, ami homlokegyenest ellenkezik a szerepkör alapgondolatával. A miniszterelnök is megválasztható, de az a gondolat, mintha a miniszterelnöki állás adna arra igényt, meghamisítja az egész intézményt Batthyány Tivadar véleményét a következőkben foglaljuk össze: «A kath. egyház feje és a magyar nemzett választolt megbízottja, a magyar nemzet nevében teszik fel a király fejére Szent István koronáját. A nemzet ezen megbízottjáról a 67-diki koronázás alkalmával maga Deák Ferenc mondotta, hogy ezen megbízott hivatalból a miniszterelnök nem lehet. A miniszterelnök ebben a minőségben nem formálhat jogot Deák és az akkori politikai élet összes vezérei szerint a nádorhelyettes funkciójára. Andrássy Gyulát kimondottan, mint köztiszteletben álló férfiul választották meg, nem is mint képviselőt. Kívánatos, s egyedül lehetséges megoldás, hogy oly férfiút válasszunk meg, akiban az egész magyar nemzet tisztelete, bizalma összpontosul. Ha van valami, a mit nem lehet többségi szavazattal eldönteni, a nádorhelyettes funkciója az. v Tisza is nyilatkozott e kérdésről s többek között a következőket mondotta: »egész életemben önzetlenül szolgáltam ha zámat és nemzetemet és nem kerestem a fényt, az udvari pompát; nem hajszoltam a kegyeket. Rászolgáltam, hogy most vindikáljam magamnak a mostani tisztséget. Ha valaki hivatott arra, hogy a nemzetet képviselje e nagy aktusnál, akkor az leginkább hivatott, aki a többség és a korona bizalmát birja: a magyar miniszterelnök. A többség fogalmát különbözőképen határozzák meg. Általában ugy tartjuk, hogy a nemzet képviselője a parlament, illetőleg az ottani többség. Igy a mindenkori miniszterelnök a nemzet többségének a reprezentánsa. Miután a jelen esetben Tisza István lesz a nádorhelyettes a parlamenti választás folytán, joggal hivatkozhatik arra, — hogy a parlamenti többség, tehát a nemzet többsége jelölte ki öl e fontos tisztségre. Ennélfogva szó sem lehet arról, hogy mint miniszterelnök végzi e funkciót, hanem mint a nemzet többsége által e célra megválasztott férfiú. Egyik napi lapunk, minapi vezércikkében nagyon objektív és nemzeti alapon oldja meg e kérdést, midőn a következőket mondja: Vannak sokan, akik azt mondják: a koronázás egyházi aktus; templomban történik; a hercegprímás, a kalocsai érsek nagy szerepet visznek benne. A közjogászok pedig azt mondják: a koronázás politikai aktus. A nádor helyettesét is a nemzet jelöli ki képviselői és főrendéi utján. Apponyi azt mondta: A koronázás egyházi és nemzeti aktus egyszerre. Ha ez így van, akkor nekünk csak az lfchet a kívánságunk, hogy a katholikus templomban, az egyház szertartásai között a nemzet szerepe minél erősebben, minél hatalmasabban domborodjék ki. Az nem valószínű, hogy az országgyűlés a nádor helyetteséül egyházi férfiút jelöljön ki. De ha világi embert, politikai méltóságot választanak, akkor bizonyos, hogy a kálvinista Gróf Tiszáról mindannyiunknak az lenne az érzésünk: a koronázó katholikus templomban, a hercegprímás, a kalocsai érsek mellett 'ez a férfiú — a magyarországi református egyház egyik főembere ebben a környezetben elég plasztikusan képviselné azt az elvet, hogy a koronázáshoz az egyház melleit a nemzetnek is van szava. Ha a hercegprímás mellett ott látjuk a koronázáskor Tiszát is; ha a katholikus templomban egy kálvinista teszi a király fejére a koronát, akkor erősen és mélyen azt érezzük: nemcsak az egyház koronáz, hanem a nemzet is!; Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul : Szerencs-felé reg. 7 1 0,* d. u. 4 0 8. Debrecen-felé reggel este 92?, CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5.***** Mátészalka-felé este 8* 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Nyíradony-felé nem közlekedik. Nyíregyházára érkezik : Szerencs-felől d. u. l™, e. 832.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E ííátészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-feiői reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíraűony-felől nem közlekedik. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. **" Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás ; Budapestről, indul d. u. 2 órakor. ***** Csatlakozással Ungvár felé. — A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni kiadóhivatalunkkal. Telefon 139. Egyenletes elosztás. A lemondás és az önkénylelen takarékoskodás idejét éljük ma. Ha ezzel az önkény tel en takarékoskodással csak önmagunkon uralkodni, vagy szenvedélyeinket korlátozni kellene, azt még érdemnek lehetne minősíteni, de mert ez időszerinti lemondást és önkénytelén takarékosságot a nélkülözésig kell fokozni, e miatt elismerést és hálát érdemel a nélkülözők részéről az Országos Közélelmemezési Hivatal» akaraterős elnöke, aki. a készletek összeírását és lefoglalását az egyenletes elosztás indokánál fogva rendelte el. Milliók és milliók keserűséggel telve, milliók meg milliók örömmel fogadják ezt az igazságnak megfelelő intézkedést, mert míg a nagyobb készletek birtokosai minden eshetőségre felkészülve, gondtalanul élték a világháborúnak immár a harmadik évét, addig a nélkülözőket a gond, a kétségbeesés fokáig gyötörte, mivel a mindennapi szükségletet előállítani nem voltak képesek. Kellemetlen vendég a nélkülözés bármikor és bárhol, éppen azért, közérdék és fa haza iránti kötelesség, hogy az ilyen közös munka idején, mint aminőt hazánk lakossága ezidőszerjnt a magyarság létéért vív, minden eszköz igénybevételével a nyomor enyhítését és megszűnését szolgáljuk. . * Ma nagyobb szüksége van az országnak minden egyes munkás kézre mint valaha, és mit kell tapasztalni? Azt, hogy a meglevő munkáskezet megkötötte és munkájában megakadályozta a tisztességtelen meggazdagodási vágy és a meggazdagodási vágyból kinőtt spekuláció, mivel a rövid nappalok beálltával a világító anyagot kell nélkülöznie s ennek következtében szünetel kisközségekben a hasznothozó munkálkodás. Hogy példával illusztráljam a fentebbi állításaimat, a tiszamelléki kisközségeket hozom fel, a hol a füzvessző bőséges termést ad, és amelynek feldolgozása ugy a köznek, valamint a lakosságnak hasznot hoz. Az ilyen vidék lakossága, ahol a veszsző beszerzés nem igényel nagy fáradságot, nagy jövedelmet huz a kosárfonásból. Az ügyesebbek a szekérkasokat, az öregebbek és a uagyobb gyermekek a gazdasági kosarakat állítják elő és pedig oly ügyesen, hogy naponként este foglalkozva 23 db kosarat könnyen előlehet állítani, ami napjainkban 10 15 K keresményhez juttatja az illetőt. Ma hiányzik a jó munkaerő, de mégis akad olyan ember a liszai járásban, aki a krumpli szedés szezonja alatt 500 koronát vett be egyedül kosarak eladásából. Napjainkban szünetel ez a hasznothozó foglalkozás és pedig az emberi kapzsiság szülte meggazdagodási vágy miatt, mivel hetek óta világító anvaghoz jutni nem lehet. A természetes világosságot adó nap leáldozásával egy-egy ilyen kisközség élettelenné lesz. Henyél és lustálkodni kénv telen. — Egy-egy olajos mécs pislogása, avagy a pattogó tüz lobogó lángjának világa mellett, babonás rémmeséket hallgat s ugy várja a lefekvési időt a család. A könnyen idomítható füzvessző pedig eredménytelenül várja a munkás kezeket, mig majd eljő a Tisza tavaszi áradása, a mikor is a rohanó ár kérlelhetetlenül letiporja az ellenállani képtelen vesszői és iszapjával a pusztulásra kárhoztatjai * Hogy mit szenved és mennyit tür a tiszamenti kisközségek lakossága azt csak az képes kellően átérezni, aki az őszi időszakban meglátogatja azt. Egyik házsortól j másikig 30, 40 és 50 cm mély sárteti-
