Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-12-17 / 100. szám
Nyíregyháza, 1916. december 17. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 100 szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyeí Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed»v.-e 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZAM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 28556. Kéziratokat nem adunk vissza. I 1 Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hiraítét 1 K. Hivatalos hirdetések sora W f. A nyilttér soronként 80 I. Apró hirdetések 1U szóig 1 K. minden további ím 5 fiiiér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Békeajániatunk. őszinte helyesléssel, ünnepi hangulattal és boldog reménykedéssel fogadta a magyar közvélemény a részünkről leghelyesebb időben lett békeajánlatot. Ugy érezzük, hogy ez a komoly lépés becsületére válik minden gondolatunknak és törekvésünknek. Arról lesz ugyanis bizonyságot, hogy előnyünk tudatában sem fog cl bennünket a hódítás vágya, mert a béke biztosítását mindennél nagyobb érdeknek tartjuk. Jóhiszemüleg még a legnagyobb ellenségünk sem tagadhatja, hogy ajánlatunk elfogadható alapot nyújt a tárgyalások megkezdésére. Annyira meggyőződésünk ez, hogy az ő részükről ugyanilyen értelmű ajánlatot mindenesetre elfogadhatónak tartanánk. Ennek a megfontolását várjuk mindenkitől, aki megelégelte a már eddig is pótolhatatlan veszteségeket s el akarja kerülni a további oktalan és céltalan vérontást. Az érdektelenek részéről, ha ugyan beszélhetünk érdektelenekről a nagy világfelfordulásban. nem lehet nehéz ez a megfontolás, mert az eredményekből állapithalják meg az erők viszonyát. Az eredinéuy azt mutatja, hogy mi a legsúlyosabb viszonyok között is meg tudtuk védelmezni magunkat és biztosítani tudtuk érdekeinket. Viszont ellenségeinknek arról kelletll meggyőződniök, hogy se el nem tiporhatnak, se ki nem éheztethetnek bennünket. Ez a teljes sikertelenség azonban, nem tagadjuk, rendkiviil megnehezíti a józan belátási és tárgyilagos mérlegelést. Mennél tehetetlenebb, annál keservesebb azok helyzete, akiket a teljes felelősség terhel s akik rettegve gondolhatnak a végleges leszámolás pillanatára. Bizonyára minden erejükkel arra fognak igyekezni ezek az elvakult s igy mindenre képes kétségbeesettek, hogy az esetleg később bekövetkezhető siker csaló képeivel hitegessék félrevezetett nemzetüket, s ha már kedvezővé nem lehetik, legalább elodázzák a nagy számadást. Biztosan számitanunk ezek alapján ajánlatunk elfogadására s azonnal való tárgyalására alig lehet; hiszen az első hírekből már is azt olvashatjuk ki, hogy ajánlatunkat csel vetésnek, gyöngeségünk beismerésének és időnyerésre számilónak tartják. De épen ezzel a felfogásukkal leplezik le magukat teljesen, mert világosan elárulják, hogy világhatalmi féltékenység és területhóditási vágy, nem pedig az állandó béke megteremtése volt a ki nem mondott céljuk. A háború "tovább folytatásának kérdése azonban most már nem e rosszhiszemű vezetők konok makacsságán fog megfordulni. A népek és nemzetek békevágya annál nagyobb, mennél károsabb volt az a végtelen nagy rombolás, amelyet győz'. ^uek és legyőzöttnek egyaránt éreznie kell. Lovagias békeajánlatunk ezt a kiolthatatlan vágyat még jobban megerősíti és táplálja, s a további felelősséget azokra hárítja, akik tetszelegnek maguknak abban a szerepükben, hogy komoly érvekkel meg nem győzlietők. Ha föltevésünkben mégis csalódnunk kellene, ez a csalódás nem kisebbítheti, sőt inkább fokozhatja készségünket a háború tovább folytatására. Bizonyára ú jból nagy áldozatot fog követelni tőlünk ez a kényszerűség; de a legnagyobb áldozatot is megéri az a biztos reményünk, hogy küzdelmünket továbbra is sikeresen fogjuk megvívni, s ellenségeinket előbbutóbb a tisztességes és végleges béke elfogadására fogjuk kénvszerileni. V. J. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság e hó 14-én d. e. tartotta rendes havi ülését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás körében előfordult nevezetesebb eseményeiről szóló jelenlését Mikecz István főjegyző a következőkben adta elő: Ez év november hónapja még az egymásra halmozódó világtörténelmi események forgatagában is feltűnő nagy eseményekkel lette magát örökké emlékezetessé. Ő csász. és apostoli királyi Felsége 1. Ferenc József hosszú, eredményekben gazdag uralkodás után november hó 21-én megtért pihenni őseihez. E szomorú esemény hallattára komor gvász színeibe öltöztek a vármegye székvárossá és községei egyaránt és sorra megnyilvánullak a testületek — élükön a vármegyével — s fájdalmas szívvel emlékeztek meg a veszteségről, mely épen a legválságosabb idők közepette érte a magyar nemzetet. Vármegyénk november hó 27-ikén fariolt rendkívüli közgyűlésében hozzá méltóan gyászolta meg elhunyt királyát. Geduly Henrik biz. tag, gyönyörű emlékbeszédben méltatta ősz királyunkat. A" törvényhalóság pedig részvét feliratot intézett a királyi család uj fejéhez, 60 napi gyászI rendelt el s a megdicsőült emlékére felállítandó emlékmű költségeire — 5000 koronát ajánlott fel s elhatározta, hogy a háború rokkantjai, özvegyei és árvái felsegélyezésére alapítványi íélesit. A november 30-án megtartott temetésen a betegsége miatt távol levő főispánunk akadályoztatása folytán a törvényhatóságot Mikecz Dezső alispán és Szalánczv Bertalan biz. tag képviselték s a ravatalra a vármegye szineil viselő koszorú helyeztetett el.' A gyász sötét hangulata mellett érintette vármegyénk népének érzelmeit az a véle kapcsolatos másik történeti esemény, hogy a magyar Irónra uj király lépett, s készül rövidesen fejére tétetni Szent István ősi koronáját. A fiatal, tetterős uj királyt, ki máielső intézkedésével is egyekezett kifejezési adni alkotmányos érzékének és a magyar nemzet iránti szeretetének bizalommal és hódoló ragaszkodással fogadiák a trónon népei s vármegyénk ily irányú érzelmeit hódoló feliraton juttatta el IV. Károly Királyi Felségéhez. Mindezen nagy usemények lefolyása alatl szünet nélkül zakatolt tovább a világtörténelem kereke, nem szünetelt egy percre sem az öldöklő küzdelem;, s a harctereken küzdő katonáink lépésről-lépésre nyomulnak előre a hitszegő Románia területén s repeső örömünk között lüzlék ki Bukarest falain szövetséges csapataink diadalról-diadalra haladó zászlóikai. Pár heti küzdelem után tehát köményedén és véresen verték ki a szövetséges haderők hazánk szent földjéről az orvvul besiklott rabló oláh hordákat, s foglalták el országuk legtermékenyebb és legfontosabb kereskedelmi városait. Hadikölcsön. A nemzeti létünkért folyó, ezen dicsőséges harcunkkal kapcsolatosan hazafias kötelességteljesítés ujabb megnyilatkozása kívántatik tollúnk. A háborúval járó további költségek fedezésére a kormány állal az ötödik hadikölcsönre kibocsátott felhívás megérkezett, melynek vétele után a járási főszolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét az ez irányban teendő egyöntetű eljárás megállapítása általában a kölcsön sikerének biztosítása céljából teendő intézkedések megbeszélést végett értekezletre egybehívtam. Magam a bizottsági tagokhoz s általában a társadalom vezető embereihez megkeresést intéztem s kértem, hogy karolják fel ugy, mint eddig már négy ízben — most ötödször is a hadikölcsön jegyzés nagy fontosságú hazafias kérdését s nélkülözhető tőkéikkel s jövedelmeik erre szánt feleslegével siessenek a siker teljes reményével élet-halál harcot küzdő magyar Haza segítségére. Szerzett értesüléseim szerint a jegy,zés elég szép sikerrel folyik. Természetesen az eredményről csak a jövő havi jelentésemben lesz módom beszámolhatni. Menekültek. Az erdélyrészi vármegyékből hozzánk menekültek haza szállítása kezdetét vette. A szórványosan engedélyezett hazautazóktól eltekintve. - kiknek száma azonban legalább is l(XM)-re tehető - ez ideig 2 menekülőkkel telt vonat indíttatott útnak. Az egyik november hó :50-ik napján indíttatott útnak Nyíregyházáról s elszállított 953 menekültei, a másik pedig a Nyíregyházavidéki kisvasutak mentén fekvő községekből vitt el december hó 4-ik napján 1197 menekültet. A tiszai, í'agykállói és kisvárdai járásokban elhelyezettek közül ezerhétszáz embernek a hazaszállítása már két ízben engedélyeztetett., azonban a rendelkezésünkre bocsátott külön vonalok elindítása elháríthatatlan közlekedési akadályok következtében beszün tettetett. A kormány által rendelkezésemre bocsájtolt, valamint a vármegye közönsége állal adományozott mintegy 100.000 koronán a menekülteket a legszükségesebb téli ruházattal elláttam. Hivatali helyelte-