Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-12-14 / 99. szám

4 99-ik szám — 'Ágoston Péter előadása a nőknek. A Feministák egyesületének meghívására dr. Ágoston Péter, a jeles szociológus, f. hó 21-én csütörtökön délután fél 6 óra­kor a főgimnázium dsztermében előadást tart : «A szépről, a jóról». — Be­lépődíj 50 fillér. Az egész jövedelmet az anya- és gyermekvédelem céljaira fordítja az elnökség. — Az evangelikus egyház hadikölcsön jegyzése. A nyíregyházi evangelikus egy­ház az ötödik hadikölcsönre 20,000 ko­rona jegyzését határozta el. Ezzel a jegy­zéssel az egyház hadikölcsönjegyzései im­már 145,00(5 koronára emelkedtek. — Tízezer koronás alapítvány az árva ház javára. Dr. Hoffmann Emil Városi or­vos és neje az 1912-ik évben elhunyt Irén­ke leányuk emlékére 10,0ü0 koronás ala­pitványt tettek a Nőegylet által fenntar­tott árvaház javára, melynek dr. Hoffman Emil immár huszonöt év óta orvosa. Az alapítvány kezelését az alapitványozók a nyiregyházi evangelikus egyházra bízták, mely azt a vasárnap tartott közgyűlésen készséggel elfogadta. Az alapítvány ka­matai az árvaházban tartó tl árvák felru­házására fordítandó. A gyönyörű és meg­ható alapítvány tőkéjét az alapitványozók hadikölcsönkötvényben helyezték el. — Szabad Líceum. F. hó 20-án, szer­dán délután fél 6 órakor a főgimnázium dísztermében, dr. Ágoston Péter nagyvá­radi jogakadémiai tanár előadást tart Kö­zépeurópáról. Belépődíj 50 fillér. — Nyugdíjba vonuló vármegyei iroda liszt. Hook Pál, vármegyei irodatiszt, ár­vaszéki kiadó, 20 évi lelkiismeretes szolgá­lat ulán 1917. január 1-től leendő nyugdí­jaztatása iránti kérelmét benyújtotta a vármegye alispánjához. — A december 24. és 31-ére eső vasár­napi munkaszünet felfüggesztése. A ke­reskedelemügyi miniszter a hadi állapot folytán érezhető nyomasztó gazdasági helyzet s üzleti pangás enyhítése érdeké­hen kivételesen megengedte, hogy a folyó évi december hó 24-ére és 31-ére eső va­sárnapokon az ipari és kereskedelmi áru­sítás és házhoz szállítás esti 6 óráig vé­gezhető legyen. — Az uj lisztjegyek kiosztása decem­ber 16-tól 1917 január 15-ig terjedő időre kezdetét vette. Az nj lisztjegyek már a le­szállított fejadag szerint osztatnak ki. Az adagok, mint már közöltük is, 200, 250 és 300 grammosok, a mi havi 8, 10 és 12 kg. terménynek, lletve 6, 7.5 és 9 kilogramm, lisztnek felel meg. Őstermelők gyermekei ha mezőgazdasági munkát végeznek, 5— 15 éves korig havi 6 kg., 5 éven alóli gyer­mekek kivétel nélkül 3 kg. 60 deka lisztet kapnak. — Városi dalegylet a következő soro­kat kapta: Kubacska István urnák, városi dal egylet elnöke. Fogadja a tek. városi dalegylet a gyászoló Temesváry család minden egyes tagjának hálás köszönetét, hogy a család fejének, néhai Temesváry Jánosnak temetésén közreműködni szíves volt. Kérem ezt a dalegylet minden egyes tagjának tudomására adni. A család ne­vében, hálás tisztelettel: Kausay Tibor. — A iegujabb ierményrekvirálásra vo nalkozó mai számunkban megjelent váro­si közleményre ez uton is felhívjuk olva­sóink figyelmét. — Szerencsétlenség vadászat közben. Sulyos szerencsétlenség érte Mezőssy László kemecsei főszolgabírót vasárnap délután. Oroson volt vadászaton, ahol töl­lött brovning fegyvere elsült a kezében, és a lövés a bal bokáját teljesen keresztül járta. A súlyosan sebesült főszolgabírói MYiRTOÉiC­_____ _ -5 — —————— azonnal beszállították Nyíregyházára és itt orvosi kezelésben részesítették. Most a Nyirviz palota egyik vendégszobájában fekszik. — Fölemelik a lisztadagokat. Az Or­szágos Közélelmezési Hivatal értesítette a törvényhatóságokat, hogy a lisztadagok redukálása még nem a végleges megálla­podás alapján történt. Most tárják fel or­szágszerte a készleteket és mihelyt a ren­delkezésre álló mennyiséget pontosan meg állapítják, intézkedni fognak a lisztadagok felemelése iránt. — Az árvák karácsonyfájára. Geduly Henrik 20, dr. Meskó László 10, özvegy Bleuer Sámuelné 20, dr. Wilt Györgyné 10, Oláh Sárika 10 K 20 f, Bleuer Béláné 10, N.. N. 20, Barzó Mihályné 10, Szom­jas László 10 koronát volt szíves adomá­nyozni. Fogadják érte az árvák nevében is hálás köszönetemet. Özv. 'Básthy Bar­náné, n. e elnök.. — Fölemelik a hadisegélyl. Az illeté­kes körök — mint értesülünk — behatóan foglalkoznak a jelenlegi hadisegélyek fel­emelésének kérdésével, sőt ugy hírlik, — hogy a hadisegélyek újbóli megállapítása már rövid idő alatt megtörténik. Az ille­tékes köröknek ezt a méltán népszerű ter­vét nagy apparátussal támogatja az «Esti Ujság», amelynek uj korszakával foglalko­zunk. Az Esti Újság ciksorozatban tárja fel adatait arra nézve, hogy a hadsegélyezés mai mérve és rendszere milyen vonatko­zásokban nem elégíti ki a tényleges szük­ségletet és rámutat arra, hogy a hadisegé­lyek megszabásánál figyelembe kell venni a megélhetési eszközök megszerzésének minden téren három év alatt előállott óri­ási drágulást. Az «Esti Ujság» szerkesztő­sége kéri a közönséget, hogy a hadisegé­lyezés terén szerzett eddigi tapasztalatai­ról számoljon be neki, javaslataival, pa­naszait, tanácsait irja meg, hogy ezzel az illetékes körök figyelme olyan szempon­tokra is ráterelődjék, és olyan sérelmekre is felhivassék, amelyekre a hadisegélyezés első megállapításánál gondolni sem lehe­tett. A hadisegélyezés ügyében irt levele­ket az «Esti Ujság» szerkesztőségének cí­mére kell küldeni. Budapest, V. Kálmán­utca 15. szám'. — A kereskedő katonák karácsonyi szabadsága tárgyában a kereskedelmi és iparkamarák közbe jártak. Értesülésünk szerint általános szabadságolás nem lesz, de utasítást kaptak az egyes keretparancs­nokságok, hogy konkrét esetekben keres­kedők karácsonyi szabadságolása iránti kérvényeket a legmesszebbmenő méltá­nyossággal és jóakarattal intézzék el. — Ajánlatos az ilyen kérvényeket akár köz­vetlenül a keretparancsnoksághoz, akár az illetékes kereskedelmi és iparkamarák utján minnél előbb benyújtani, hogy az idejekorán való elintézés iehetséges le­gyen. — Nordisk esték. A közbejött esemé­nyek által megszákitott «Nordisk» ciklust az Appöló szinház a mai nappál ismét folytatja és most már rendszeresen, — miníleu szerdán és csütörtökön meg Tesz­nek tartva a Nordisk esték, amelyeken a művészi filmgyártás gyöngyszemei kerül­nek bemutatásra. A mai és holnapi elő­adások kimagasló eseménye a «Beszélő szemek» cimü rendkívül érdekes krimi­nál tanulmány, a legjobb dán művészek előadásában. — Az aprópénz hiányról. A király ha­lálának egy nem várt gazdasági hatása volt. A sok millió ezüst pénz kikerült a a parasztság szalmazsákjából a világfor­galomba. Kisgazdáink körében királyunk halála napján az a hiedelem kelt szárnyra, hogy a király meghalt és igy az ércképé­1916. december 14. vei ellátott ezüstpénzek nem lesznek for­galomképesek. A kisgazdák, különösen a hadbavonultak feleségei erre sietve hozták forgalomba a közelben lévő takarékpénz­tárak utján ezüsttömegeiket. Több millió­ra becsülik az igy ismét a forgalomnak visszaadott elrejtett pénzek értékét. — Összeégett gyermek. Nyirmártonfal varol jelentik, Andrikó Júlia 3 éves gyer­mek a tűzhely körül játszadozott. Egy kipattant szikrától a kisleány ruhája tü­zet fogott s mire a bajt észrevették, a kish gyermek annyira összeégeti* hogy sebeibe rövid kínlódás után belehalt. — A mezőgazdasági felmenteitek téli behívása. Mivel a mezőgazdasági munkák a téli hónapokban nagyobbrészt szünetel­nek, a Külügy-Hadügy jelentése szerint azokat, akiknek kisebb terjedelmű birto­kuk és csekély számú állatállományuk/van szórványos téli gazdasági munkáikat pedig hozzátartozóik is elvégezhetik, ka­tonai kiképzésre 1917. január és február hónapra lényleges katonai, illetve népföl­kelési szogállatra behívják. A tavaszi gaz­dasági munkák elvégzésére azonban ezek 1917. évi március 1-től 31-ig minden ké­relem nélkül hivatalból újra felmentést kapnak. Ilyen katonai kiképzésre főleg az 1889—1898. évi születésüeket vonultatják be. — Szélhámoskodás nagyban. Megír­tuk legutóbbi számunkban, hogy egy 22 éves jól táplált fekete szemű, kerek arcú asszony, több ezer koronára rugó összeget vett fel terményekre és jószágok előpén­zeül. A rendőrség fáradtságos kutatás,után megállapította, hogy Sajben Juliánnának hívják az illetőt és most országosan kö­rözi. — A háborús uzsora — hazaárulás, Ezt mondta ki egy német biróság egy, ár­drágitó elitélésekor. A háborús uzsora — úgymond — aljas gondolkodásra való, kü­lönösen sulyos bűncselekmény. Aki részt vesz benne, árulást követ el népe és hazá­zája ellen. Az életföntartáshoz szükséges dolgok meg nem engedett drágítása — gyöngíti népünk szellemi és testi erejét, megingatja a közbizalmat s a társadalom belső békéjét is. Fájdalom, az ország tele van ilyen lelketlen, aljas árdrágítókkal s uzsorásokkal; kik ellen meg lehet állapíta­ni azon szomorú tényt, hogy az őket ma­raszí aló iléletek nem vezettek kivánt e­redményre, meri a bűnös üzérkedők — kik ezreket, sől milliókat nyernek üzle­teiken, a már zsebrevágott, de a jövőben várt nagy air tai haszon reményében is szívesen fizetik a reájuk mért büntetés;­pénzeket s tovább folytatják bűnös üzel­meiket. El kell ismerni ugyan, hogy fel­merült szomorú panaszok esetén a rend­őrség és kir. bíróságok dicséretes buzga­lommal igyekeznek ezen háborús bajokat orvosolni, s az uzsorások, árdrágítók és csalók különféle fajának visszaéléseit pre ventiv, illetve csekély büntető intézkedé­sekkkei megtorolni, de valamint a rend­őrségnek, ugy nemkülönben a bíróságnak elismerésreméltó ezen beavatkozása is csupán felmerült egyes esetekben nyújt megfelelő orvoslást, de magát a háborús uzsorát csirájában elfojtani csakis ugy le­hetne, ha az árdrágító uzsorástól az ipar­engedély egyszer s mindenkorra megvo­natnék, s minden bármilyen természetű és jellegű üzérkedéstől örökre eltiltatnék, a nála talált, nyerészkedő keresetéhez tarto­zó összes cikkek s vagyona elkoboztatván, azok hazaárulás cimén hazai jótékony cél­ra értékesíttetnének, mihez csak erély és igazság volna szükséges. Nehéz küzdel­münkben. melyet egy népnek valaha is vívnia kellett, az élelmiszeruzsora veszé­lyezleli a kitartást s aláássa az állam a­lapját.

Next

/
Thumbnails
Contents