Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-12-07 / 97. szám

1916. december 7. JSfnRlTIDBF, 97-ik szám 3 József főherceg harvonala: Mialatt az oroszok a Capulon, Dornavatrától észak­nyugatra, a Putna—Trotosulon és az Uz­völgyben minden eredmény nélkül intéz­lek támadásokat, német és osztrák-ma­gyar csapatok rohammal visszavettek elő­ző napokban el vesztei 1 fontos magaslati állásokban. Ezekben, a részben nagyon el­keseredett harcokban a Werehn. Debryn ii Tatár szorostól délre több mint 100 fogoly és 5 gépfegyver, a Mont Nemi rán — az Ojtozi völgytől északra — 350 fogoly és 8 gépfegyver maradt a kezün­kön. Lipót bajor herceg harcvonala: A Tar nopol-—Kraszne vasulvonaltól délre Au gusztovonál orosz osztagok eredménytele nül előretörést kísérellek egyik tőlük leg­utóbb elragadott árokrész ellen. A macedóniai arcvonalon: Macedóniai arcvonal: A Csernától ke­letre uj harcok fejlődtek. Bakovonál és Montén a Moglena-arcvonalon meghiúsul­lak a szerbek előretörései. első Ludendorf, főszállásmesler Nagy karácsonyi bazár. Emiitettük már mult számunkban is, hogy dr. Ujfalussy Dezsőnével az élén nagy mozgalom indult meg, hogy kará­csonyra a fronton lévő katonáinknak sze­retetadományokat küldhessünk. A rendezőség lázasan dolgozik és a kö. vetkezőket hozza a közönség tudomására: A rendezőség két napra tervezi a ka­rácsonyi gyűjtést és pedig a jövő hét szom hatjára és vasárnapjára, azaz december 16. és 17-re. Ezeken a napokon nagy kará­csonyi bazárt rendez a Koronában, még pedig egész napon keresztül, reggeltől ké­ső estig. A közönség szórakoztatásáról is gon­doskodni kiván a rendezőség és ezérl a karácsonyi bazár első napján, december 16-án délután 5 órakor nagy koncertet tar­tanak, amelyre 2 koronás belépő jegy szol gál, mig a bazár megtekintésére husz fil­léres belépő dij szolgál. A bazár második napján, 17-én, ugyan csak délután öt órakor nagy sétahang­veerseny lesz a bazár területén, tombolá­val egybekötve egy koronás belépő jegy mellett lehel résztvenni. — Enni és inni való bőven lesz, reggelizni, villásreggeliz­ni, uzsonnázni egyaránt olcsó pénzen le­hel a bazárban, a Korona termeiben, ahol amellett, hogy mindenki kellemesen tölt­het el pár órát, a jótékonyságnak, és meg­hozhatja a maga áldozatát. Az egész akció élén dr. Ujfalussy De­zsőné, mint a vöröskereszt fiókegylet nő­elnöke áll, mig a rendezőség maga két csoportba oszlott.. Bazár osztály: Vezetője: dr. Kovách Elekné; társai: Balla Jenőné, Báslhy Ber­ta, dr. Berend Lászlóné, Bossánnyi Ru­dolfné, Burger Pálné, dr. Dohnál József­né, Doktor ÁrminPé, dr. Flegmáim Jenő­né, dr. Flegmáim Sándorné, Gróák Ödön­né, dr. Járossy Sándorné, Kaussav Tibor­né, Klár Leóné, Klár Sándorné, dr. Ko­rányi Endréné, Mikecz Lászlóné, dr. Mi­kecz IVIiklósné, Molnár Gusztávné, Osgyán Józsefné, Péchy Sándorné, Beök Istvánné, Rosenthal Ferencné, Stein Aladárné, Sza­kolczay Lajosné, Szitha Jenőné, Szunyogh Ferencné, dr. Vietórisz Józsefné. Már most kéri a rendezőség a közön­séget, hogy az ezen osztálynak szánt, ba­zár vagy tombolatárgyakat dr. Kovách Eleknéhez juttassák el. Buffel osztály: Vezetője: Geduly Hen­rikné, társai Bodor Zsigmondné, Burger Istvánné, Fekete Sándorné, Füzesséry E­lekné, Kardos Istvánné, Kiss Sándorné, Kricsfalussy Jenőné, Liptay Jenőné, Mi­kecz Dezsőné, dr. Murányi Lászlóné, Oko­licsányi Lajosné, Rónay Jenőné, Rosjen­lhal Gyuláné, báró Splényi Viktorné, Sza­lánczv Ferencné, dr. Szeszlay Zoltánné, Szomjas Gusztávné, Torockay Gyuláné. Ennek az osztálynak a vezetője szin­tén kéri, hogy mielőbb jelentsék be nála a buffetnak szánl adományokat. A ba­zár vigalmi részét Garay Kálmán dr. ren­dezi. A pénzbeli adományokat Erdőhegyi Lajos dr., főispáni titkárhoz kéri küldeni a rendezőség. Gondolkodás. Az embert az élet, s az életküzdelmei gondolkodásra késztetik. A véges lét tartamának szebbé, bohlo gabbá tételéért való tülekedés során, minduntalan akadályok, gátak, torny.osúl nak az egyén elé. Gondolathalmazok bon­colgatása során: megállapítások formálód­nak, melyek igazolják, hogy a bajok kút forrásai megdönthetetlennek látszó rend­szerekben, szabályokban gyökereznek. A megállapítások tudatokká alakúinak, ame­lyek ujabbgondolalokal szülnek, s ezek­ből értelem és érzelem fejlődik. S e kettős erő, rákényszeríti a gondolkodót új ösvé­nyek keresésére, melyen a gontlolalok szabadon állhatnak, melyen nincsenek gá­lát, akadályokat emelő rendszerek, szabá­lyok hanem az emberiesség érvényesü­lésének szabad tere áll. Gondolkodni nem egyszerű dolog. Aki nem tanúit az nem is tud. S aki lanúll az nem is tud. S aki tanúit, hogy tudjon: annak a képességét fejleszteni kell. Éppen ezérl az ember a gondolkodás terén kii­lömböző typusokat képvisel. Vannak, akik lusták a gondolkodásra; vannak, akik erre nem képesek; vannak akik helytelenül, — és végül, akik helye­sen gondolkoznak. A lusták, társadalmi helyzetüknél fog­va: szükségtelennek tartják, hogy törőd­jenek holmi olyan dolgokkal, melyek ré­szükre mit sem jelenlenek. Nem bántja őket semmi probléma, nem izgatja őket a tudomány labirinthusa, nem a politika cselszövénye. Egyszerűen veszik a dolgo­kal olyanoknak, amilyenek. Jobbat, újab­bal nem keresnek, holmi haszontalan fej­töréssel nem fárasztják magukat, megvan­nak elégedve mindennel, s rendszerint ­mint mondani szokás — polgári jólét az osztályrészük. A gondolkodásra képtelenek, rendsze­rint a társadalom legalsóbb rétegéből ke­rülnek elő. Természetes, hogy gondolko­dásra képtelen voltuk nem az ő bűnük. Megelégesznek mindennel am ivan, bár érzik, hogy nem jó. De gondolataikkal nem tudnak maguknak helyzetükből ki­utat találni, tehát tűrnek megadással, szenvedéssel. Sorsukat és osztálytársaik sorsát örök kálváriának látva, fásúltan, egykedvűséggel járják az élet ama útját, melyre a kor juttatta őket. A helytelenül gondolkodók régi tanok megcsontosodott csökevényeihez ragasz­kodnak. Avúlt rendszerek által elébük a­dolt gondolatformákhoz kötve magukat, nem tudnak szabadúlni azoktól. Miként a természet törvényei szerint állandó a változás, ép úgy minden, ami helyes, nem lehet örökké egyforma,* mert minden helyest, a fejlődés magasabb fo­kkán: helyesebb kővel. Évszázadokkal visszamenő bölcseleti filozófia, államelmélet, stb. alacsonyabb fejlődési fokon kiindúló pontja lehetett egy ma "Korszerű filozófiának, melyet a­mannak alapján, a fejlődés egy magasabb fokán tovább fejlesztettek, s egy még ma­gasabb fokon |ezt is egy újabb követi majd. Ez csak a természetes fejlődés és semmi más. > Madách szavai Az igazság rettentő, halálos, Ha a nép közé megy a mai világ­ban... , Majd jő idő, óh! hát ilt lenne már, Midőn utcákon fogják azt beszélni..» •«Az orthodoxot, akit bámulánk — Komé­diásnak az utókor...» — fényesen igazol­ják, bog}- minden uj tannak osztályrésze először a száműzetés, később a népszerű­ség, s majdan az elévülés; — mely fokon a hozzáragaszkodók a lanokkal egyetem­ben nevetségesnek tűnnek fel ha a valódi nagyság lép helyébe: Az egyszerű és ter­mészetes, Mely ott ugrat csupán, ahol gö­dör van, Oltan vág utat, ahol nyílt a tér ..» Ezl teszik a helyesen gondolkodók, kik a fejlődés törvényszerűségének alap­ján állanak. Felfogva a régi lanok, régi eszmék jelentőségét, s megértve a kor to­vábbfejlődésre hajlásúnak kellő stádium­való érkezését, új, jobb lanok, eszmék tanításával állnak,a porondon, jreámulatva a gondolkodás segélyével felismert ama utakra, melyeket a haladás, a fejlődés tör­vényszerűsége a boldogabban élni és nem örökké csak szenvedni akaró ember szá­mára — kijelöl. Misztikus, homály, babona, egyszerű természetes dolgok természet feletti mó­don való magyarázásából fakadó helyle­len értelmezések fekete fátyla ül a lelke­ken. Nehéz az úttörés. Miként a hosszú bebörlönözés után szabaddá lévő rab — úgy tántorodnak meg az emberek az előt­tük hihetetlen világosságtól, melyeket az új gondolkodók szórnak szél körükben. Nem tudják megérteni azokat. Félre ma­gyarázzák. Innen a sok ferdeség, a sok fattyú hajtás. Meg kell tanítani gondolkodni a né­pei; hadd tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Tudatokat kell hinteni a né]) lelkébe, hogy abból gondolatok, ezekből értelmek és érzelmek fakadjanak. A köllő azt mondja: Jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtmény én ...» De talán a jogtalanságnál is rútabb, ha a teremtés koronája: az ember, az őt meg­illető magasabb gondolkodási képesség tudása nélkül éli le életét. K. K. Katonák karácsonya. Mikecz Dezső alispán a fronton küzdő katonák karácso­nyi megajándékozása érdekéjben a követ­kező felhívási bocsátotta ki: Közeleg immár a harmadik kará­csony, amelyet vitézül küzdő lestvéreink, és fiaink idegen ellenséges földön tölte­nek. A régi ünnepek megelégedeti családi köre helyett az életükre törő ellenség ál­lal körülvéve — a családi tűzhely nyá­jas melege helyett hófedte hegyek fagyá­ban nyirkos lövészárkok mélyén érettünk a mi tűzhelyeink nyugalmáért küzdő hő­sök harmadszor ünnenlik fegyverrel ke­zükben a szerctel ünnepét. Mindnyájunk­nak kötelessége, hogy, ha eSak szerény méretekben is, kifejezésre juttassuk ve­ük szemben a mi végtelen hálánkat és jellemesebbé tegyük nekik az idegenben I töltött ünnepet. Ezen eszme szolgálatára rendezi a Vö •öskereszt egylet és a Hadsegélyző hivatal varácsonyi gyűjtését, amely gyűjtésnek e­reclmenyéből szereteladományokkal l'og­ík megajándékozni, a karácsonyt a harc­téren eltöltő katonáinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents