Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-11-30 / 95. szám

95-ik szám. kénytelen az ember mosdatlan tollát pi­szokba mártani. Az árdrágítókkal szemben, akik azok­nak megélhetését csaknem lehetetlenné teszik, akik a háború előtti akkor is cse­kély fix jövedelemből több tagú család­jukkal csak tengődve jöhettek ki, most pe­dig már csaknem az éhenhalásnak küszö­bén állanak, nem legyezgető fenyegetés­sel, hanem statarialiter kellene eljárni. Ha rajtam állana, a nélkülözhetetlen élet­szükségleteknek árát nem akkor és any­nyira maximálnám, amikor és amennyire azt az uzsorások már felhajtották. Mit ér az, ha az elsőfokú hatóság va­lakit 10ÜÜ korona bírságra ítél és a fel­lebbvaló fórum hetek múlva ezt 2000 ko­ronára emeli fel, ha ezen időközben — 100,000 korona jancsibankót vághatott — zsebre. Fiatalabb koromban sokai operáltam, tehát sok vért is ontottam. Most már eb­ből a mesterségből kivénültem, de szíve­sen beállanék Bali Mihálynak, hogy meg­fojthassam azokat, akik segítenek éhen­halásra hajlani azon százezreket, talán milliókat, akik előtt a termelés ki van zárva. Nagyapám beszélte apámnak, hogy, a XVlII-ik században a hannoveri király sokallotta az évi költségelőirányzatnak azon részéi, mely az országutaknak fenn­tartására vonatkozott, és azt határozta, hogy az utakat gyümölcsfákkal kell sze­gélyezni és ezeknek terméséből kell az utakat jókarban tartani. A miniszterek ezt kivihetetlen intéz­kedésnek mondották, mert hiszen a fákat megrongálják, a gyümölcsöt pedig ellop­ják, amit pedig" minálunk még Besenyő­dön sem lennének meg. A király ferre azt mondotta, hogy min­denkinek szabad lesz a lehullott gyü­mölcsből jóllakni, de halálbüntetés ter­he alatt abból valamit elvinni, a fát meg­rázni, vagy csak egy galyat is letörni nem szabad. Erre a kegyetlen határozatra az ud­varonezok elszörnyüködtek, a király pe­dig azt mondotta, hogy kisebb érdekek miatt is viseltek már háborút. Három-négy legénykedőt felakaszta­tott és azóta az utat szegélyző gyümölcs­fáknak jövedelméből tartják fel a legpom­pásabb utakat, melyeken magam is jár­tam. Nem kell reám haragudni, mert hi­szen csak csörgő sipka alól beszélek most; nem sokára csontjaim fognak csörögni. Csörögjünk hát tovább. A háború által felidézett szűkölködés üdvös tanulságot is hozott, ami az orvosi tudományt, vagy mondjuk diktaruját is érinti. Ugyan én Istenem! hogy élhetne meg Karlsbadban kétszáznál is több orvos, ha fontoskodva, ünnepélyesen pislogva, mély gondolkozásra valló vontatott szótagolás­sal meg nem szabná azt, hogy mit, mikor és "mennyit szabad, sőt kell enni; hány pálinkás pohár kell nyakalni a Mühlbrun, Sparrdel meg Isten tud ja melyik forrásból, a melyekniek vegyi összetétele azonban teljesen egy és ugyanaz, csupán igen cse­kély hőmérsékküíönbözet van közöttük. A jól ledugaszolt karlsbadi viz Nyíregy­házán is az marad. Ha ottan inkább gyó­gyulunk, az csak azért van, mert itthon hagytuk azt az ösmeretlen okol, mely gyó­gyulni nem engedett: Csak a napokban olvastam, bog}- egy londoni angol most hunyta le örökre sze­meit, aki hashajtó labdacsait évenkint sok millió font sterlinggel oly sikeresen tudta kürtölni, hogy az ekként szerzett óriási vagyonával Londonnak tetemes ré­szét volt képes össze vásárolni. Mindenki azt hiszi, hogv neki van i­gaza, tehát ,én is azok közzé tartozom. JNÍYÍRYíDBR. A fürdőkről és a diétáról vannak o­lyan nézeteim, amelyek a mai kaptafára nem illenek; tehát erről a themáról most nem fecsegek, csak azt emlitem meg, hogy ezen borzalmas háború alkalmas a diétá­ra vonatkozó eddig vallott nézeteket tete­mesen módosítani. Eddig azt hittük, hogy pecsenye nél­kül felfordulunk. Nézzünk csak széjjel. Az európai étlapokban főképen aliiu­féle ételek szerepelnek. A budhista japá­nok, akik csak mintegy 50 év előtt adop­tálták az európai úgynevezett, (barbariz­musnak vedlett) czivilizációt, húsfélét nem esznek, tehenet is alig tartanak, ha­nem szója babból készüli szurrogátumot használnak tej helyett; tehát csupán nö­vényi táplálékkal élnek, rövid idő alatt a henczegő európaiakat már csaknem min­den tekintetben túlszárnyalták. Tudvalevő dolog, hogy Kelet Indiá­nak mintegy kétszáz millió lakosa állatot nem öl. Állati tápláléka csupán tejre és tojásra szorítkozik; pedig a műveltség in­nen származott át Assyriába, Egyiptom­ba, közvetve Görögországba és Rómába jis. Az eszkimók, lappok, szamojedek csak ál­lati táplálékkal élnek, de azért szellemi tekintetben nem magaslanak ki. Németországban jártamban bámulva észleltem, hogy különösen Karlsruhéban több a vegetáriánus vendéglő, mint akár nálunk is. Már pedig ott sem állanak a műveltségnek alacsonyabb fokán, mint nálunk; sől ugyancsak élelmesek, mert például az idén tavasszal virágmagokkal együtt különleges hagymamagot is rendel­dellcm Leipczigból. A virágmagokat meg­kaptam; hagymamagot azonban nem, mert az kiviteli tilalom alatt áll, mi pedig özönével küldjük nekik az élelmi szereket. Ez nem recziproczitás, csak aféle priczi­proczi. Nem folytatom tovább, meri elkese­redésemben nem tintába, hanem piszokba mártanám tollamat. Dühös vagyok, ha [ne­kem valaki jó étvágyat kiván, kívánjon inkább jó ebédet, ha ugyan az árdrágítók ezt megengednék. Persze majd ha fagy! Nyíregyháza, 1916. nov. 9. Dr. Jósa András. i iii ri rijK m-ii—r~ Ti Tm-n—"" y-——r- — A háború. (A «Nyírvidék» eredeti távirata.) Budapest, nov. 28. (Hivatalos.) Keleti harctér: József főherceg vezérezredes harcvonala: Tegnap átkeltünk az Olt-lolyón. Az Argesu­völgyben elfoglaltuk Curtea de Argest. Az Erdélyrészi keleti arcvonalon tábori őrseink erős orosz földerítő osztagokat vissza­vertek. Lipót bajor herceg harcvonala: Lényeges esemény nem történt. Olasz és délkeleti harctér: A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.) Berlin, nov. 28. — A nagyföhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Nagyobb harci esemény nem volt. Keleti harctér: Lipót bajor herceg harcvonala : Dünaburg­tól délnyugatra időnként megerősödött az orosz tüzérség tüzelése. Egyébként a tenger és a Dnjeszter között lényeges esemény nem történt. József főherceg arcvonala: Az erdélyrészi 1916. november 30. 5 keleti harcvonalon helyenként élénkebb tüzelés. Orosz földerítő osztagokat több izben vissza­vertünk, Az Olt-folyót átléptük. A további had­müveleteket megindítottuk és azok ránk nézve kedvező harci eredménnyel kezdődtek meg. Curtea de Arges birtokunkban van. Balkán hadszíntér: Mackensen harcvonala: A Dobrudzsában csekély volt a harci tevékenység. A dunai hadsereg tért nyert Giurgiut tegnap elfoglaltuk. A macedóniai arcvonalon: A Presba-tó és a Cserna közt tegnap heves tüzelés vezette be azokat az erős tá­madásokat, melyek Trnova (Monasztirtól észak­nyugatra) és Makovo közt (a Cserna könyök­ben), valamint Granistenél oroszok, olaszok, franciák és szerbek intéztek a német-bolgár vonalak ellen. Az ántánt csapatok nagy közös támadása teljesen meghiúsult. Az ellenség tüzérségi és gyalogsági tüzünk megsemmisítő hatása alatt, súlyos, véres veszteséget szen­vedett, anélkül, hogy a legcsekélyebb ered­ményt érte volna el. Ludendorf, első főszállásmester. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.) A második fecske! Tagadhatatlanul a második, a nyár közeledtének reménye Léhát növekedhe­tik. Az elsőt: «lakbér rendelet»-nek hív­ják; ennek a másodiknak «szappan» a ve­zeték-, «rendelet» a keresztneve. Hivatva' van: erélyes kézzel megszüntetni azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek a szap­panárusitás terén szépen kifejlődtek. E hivatását remélhetőleg, be is töltheti, a kijátszásnak energikus korlátot állítván. Valóságos mese az kérem, ahogyan a szappanüzlet» fejlődött. Ma már nyolc­tízszeresének mondják az árát annak, a­minővel a békében bírt. Már csak elég jó üzlet volt ez is'?! Ezután azonban már nem érdemes ebben utazni. Nagyon le­megy az "ár! Pedig, — tudja Isten, — elég nagy a kereslet,... és mégis, mégis. — Kérem szépen: 4 azaz négy korona és 16 azaz tizenhat fillér, összesen tehát 4 koro­na és 16 fillér lesz az ára, hát mit lehet ezen keresni? És ez nem dekánkénti ár, hanem kilónkénti; és nem nagyban, — en gross, — hanem kicsiben, — detail-ban van megszabva. A mosópor is letört. És be kell jelenteni. És ha áruhalmozásra a­karna valaki játszani, azt feljelenthetik és akkor az eldugott portéka ötödrésze a feljelentőnek jut ingyen! Az eldugott por­tékát pedig elkobozzák, a feljelentőnek ajándékozott és a költségek levonása u­tán felmaradt részt pedig a rokkant ka­tonák segélyalapja javára fordítják. Ez már igazán nem üzlet! Másban kell! utazni! Igazán örülnie kell a fogyasztó közön­ségnek, hogy végre már lemennek az árak. Hadiszappan felírást nyernek ezután a szappan darabok. Ez annyit jelent, hogy, legalább 30 és legfeljebb 36 százalék el­szappanositott zsírsavat tartalmazó szap­pant kapunk, fél, negyed, vagy nyolcad kilogrammos darabokban és 2.08 K, 1.04 K vagy —.54 K árakon. Eddig, ki tudja, hogy milyen százalékos szappanos homo­kot kaptunk? Mégis bukott mindenki egy kis szappan után. Akinek 60 százalékos és ennél nagyobb zsirsavtartalommal bi­ró szappana van eladásra, annak sietni kell az eladással, mert ezt csak ez végéig szabad árusítania és addig is, kilónkénti 7 korona áron. Még igazságtalanság (sincs az egész do­logban. Arról van csak szó, hogy ami ed­dig felment, az most lemegy. Ha felment mondjuk 12-őt, most meg lemegy 10-etj

Next

/
Thumbnails
Contents