Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-10-22 / 84. szám

1916. október 22. J&immtR. 84-ik szám. 3 A gyermek környezete. Ki foglalkozik, a családban a gyermekkel? E kérdést tegyük föl s erre az egyetlen kérdésre sem kapunk már a legtöbb szülő részéről kielégítő cs megnyugtató választ. Az iskolába lépő .gyermek környezelének és képzettartalmának megismerése a tanitó legelső, elengedhetetlen kötelessége. A gyermek környezetének megismerését célzó kérdésekre adott feleletek azonban azt mutatják, hogy ma már az intelligens szülők sem foglalkozhatnak együltesen a gyermekkel, sőt külön-külön sem fordíthatnak annyi időt és olyan gondot, mint a béke idejében, még akkor sem, ha a családfő itthon van. Legtöbb esetben az anya, a sok gyermekkel megáldott családban a nagyobb gyermekek foglalkoznak a kisebbekkel. A leglöbb szülőnél a nyomor miatt csak a gyermektenyésztésr'ői és nem nevelésről lehet szó. Az ilven szülőknél a nagyobb gyermkeek lanitják testvérüket járni, sokszor idő előli; etetik azzal, amit ők is megesznek; itatják abból az edényből s azzal az itallal, mit a nagyok használnak; ringatják kábulásig. altatják szabadulásig; majd pedig szoktatják a maguk szokása és példája szerint a rosszal könnyebben utánozva a kicsik és nagyok örömére. Minden erőt meggyengített a háború, dc a családi nevelés erejét nemcsak gyöngilette, de megsemmisítette. Családi nevelésről szó sem lehel. Mert a nevelés csendes, békés nyugalmat kiván a jó példához és követhetéséhez. E helyett látja, tapasztalja közvetve, vagy közvetlen mindenki, hogy a mult alkotásai lerombolva, az élők letaposva, a szebb jövő csirájában megfojtva várja a pokoli munka végét, s a megfeszített és eltemetett, de a démoni iróniával még most is hirdetet szeretet feltámadását. Minden figyelem, gondolat és érzés az emberiség nagy fájdalma körül központosul, mely a szeretetre nem, csak a gyűlöletre való nevelésre alkalmas. Az emberiség szomorú sorsa, hogy a szeretetet hirdeti s a gyűlöletet gyakorolja, a leremtés koronájához méltó példát adni és hagyni a jövőnek nem tud: nem tanult és nem felejtett. Az iskolába lépő gyermek környezetének tapasztalata oly háborús tapasztalat, mely nemcsak a jelen megdöbbentő képét tár'ja föl, de a jövő ködös fátyolán át is bepillantást enged s a szebb jövő lemondására késztet. Mert hiszen a "jövő: a gyermek; gyermeké a jövő. Vájjon lesz-e bóídog jövő a most elhagyott, boldogtalan gyermekek által? Lesz-e a jövőnek tartalma, ha már most megfosztjuk a gyermeket, tehát a jövőt minden erkölcsi tartalomtól? Kit kövessen a gyermek, ha a nemesről elszoklatva, az erkölcsi példáktól megfoszloltan, a gondviselés óvó karjaitól számüzötten, ember által, emberi lénynek nem ismerve, kitagadva él? A háború legszánalmasabb mártírja a gyermek, ki lelkének egyensúlyát vesztve, — csak testét viszi át épségben a jövőnek. Ezek a gyermekek, kik most élnek, a háború lelki rokkantjai. Minden adóságot igyekszik az ember leróni, ha mindjárt túlvilági vTiltókkal is — csak a gyermek iránti adósságot nem ismeri el, a jelennek 'élő, jövőről nem gondoskodó ember. A vagy, mint a lények nagv száma mutatja, csakugyan hívatlan vendég a gyermek, kinek otthonára fölfelé mutatunk: in coelo domus esi? Meg kell változtatni a gyérmek háborús környezetét, szellemét, erkölcsét meg kell tölteni nemes tartalommal s megváltoztattuk a gyermeket és biztosítottuk érlékéi a jövő számára. Megmenthető a gyer mek a kétes erkölcsű környezettől mindaddig. mig a hatalom felismeri a már nagy hullámgyürüket vert bajt s kényszerili az illetékes tényezőket a megmentésre, midőn már késő lesz; mert egy elpusztult generációnak pusztulnia kell, — nogy Kánaánt lássa. A megmentésre irányuló intézkedés, a preventív sokkal kényelmesebb, olcsóbb és eredményesebb, mini a repressiv, a megtorló intézkedés, mely inkább bosszút szül a társadalmi rend ellen, de nyugalmát s az egyének noidogságát nem biztosítja. A háború megzavarta társadalmi rend helyreállítása megköveteli az államtól, hogy a nevelési tényezőkét jól felfogott érdekében pótolja s uc csak az elhagyottá nyilvánított gyermekkel éreztes hagyottá nyilvánítóit gyermekkel éreztesse a palronázst, hanem terjessze ki áldást hozó atyai pártfogását a jókra, gonoszáéra egyaránt: tekintse a nevelésügyet államügynek, miként á Ralio Educátionis a tanügyet tekintette politikumnak; mert az áll am támasza és talpköve a jó nevelésből táplálkozó erkölcs. Ne csak a lelencek. cz állami gyerekek és tápszülőik részesüljenek állami figyelem és gondviselésben, a telepvezetőnő közvetítése állal, hanem ugy a hadifogságban levők, mint a háború nyomora állal sújtottak gyermekei családi nevelést pótló nevelésben részesüljenek az e célra kinevezendő nevelőnők által. E nevelőnők nemcsak az anyáknak szolgálnának vigasz és támaszul a nagy elhagyóttságban, hanem megadnák a kellő útbaigazítást a gyermek testi, erkölcsi nevelésére, megadnák a gyermeknek a positiv és negatív nevelés legprimitívebb életszükségleteit, hogy tudja a gyermek mit tegyen a családi' körbén vagyoni, testi, erkölcsi károsodás nélkül, "hogy a nemesen foglalkozás elvonja a tétlenség gonosz párnáitól. Az iskolai gyámkodás pedig ne csak a gyermek iskolamulasztásainak kimutatásában merüljön ki, hanem nyilvánuljon a tanitói palronázsban, mely tevékenységet a v. és k. miniszter 40,000—912. sz. a. k. rendelete irányítja. E kutató munka a gyermek környezetének és jellemének ismeréséhez vezetne, a fegyelmezésnél irányításul szolgálná, szükség esetén a társadalmi patronázsnak cselekvő impulzust adna. Az éleit mestere, a történelem mutatja, hogy nem a népesedés, a tömeg menynyiség, hanem a nevelés által való nemesítés, a minőség dönti el a nemzelek sorsorsát, mint ezt a Kalokagathia szolgálatában állt, a szép és jó nevelésben részesült Hellas régi népe mutatta, mely erejét is, ha a végzet úgy hozta, Marathonnál bebizonvitotta. (»•) A menekültekért. A román betörés folytán Szabolcsvármegye területére menekült erdélyrészi véreink felsegélésére ujabban a' következő adományok érkeztek a vármegye alispánjához: 254-K 70 f: Ófehértó község, gyüjtőiven. 200 K: Burger Pál Nyíregyháza, Eszenyi Jenő Tornyospálca, Liptay Jenő Nyíregyháza, Fülöp Mór Nyírkarász. 164 K 40 f: Tiszaladány község, gyüjtőiven. 158 K 56 f: Ör község, gyüjtőiven. 153 K 55 f: Döge község, gyüjtőiven. 100 K: Máthé Lajos Vásárosnamény, Rosenbaum Mózes Nyírbogdány, Gödény Ferenc Hajdusámson, Vay Ábrahám gróf Berkesz, Bleuer Lajos Nyíregyháza, Hunyady István Nyírmada, Szomjas Gusztáv Tiszalök, Szabolcsvármegyei közgazdasági Takarékpénztár r. t , gróf Szirmay Ottó Tokaj, Takarékpénztár Nyírmada. 83 K 10 f: Újkenéz község, gyüjtőivén. 80 K 60 f: Kellner Lajos, Kállósemjén, gyüjtőiven. 74 K: Tiszatardos község, gyűjtőiven 60 K: Szabó István ret. lelkész, Eszcny. Beikovíts Miksa, Pap. 50 K: Ref egyház Tiszabercel, Goldstein Aladár Nyírbéltek, Rochlitz Henrik Mándok, Perlstein Géza Gyulaháza, Hitelszövetkezet, Gáva, Csengery Kálmán Nyíregyháza, Mosolygó Antal Nyírgyulaj, .dr. Róth Izsó Nyírbátor, Takarékpénztár Balkány, dr. Járossy Sándor Nyíregyháza, Geduly Henrik Nyíregyháza, Fried Béni Nyírmada, Ehrenreich Adolf Demecser, Váralljay Ferenc Nyiregyháza, Szabolcsvármegyei Jegyzők és Gazdák Bankja. 40 K 80 f: Geszteréd község, gyüjtőiven. . 40 K : dr. Lőrinczy Zoltán Nyírbátor. 36 K 80 f: Ibrány község, gyüjtőiven. 36 K 34 f: Kopócsapáti község, gyüjtőiven. 34 K: Levelek község, gyüjtőiven. 30 K: Balázsy János Demecser, Nánássy István Uj fehértó 27 K 50 /': Bévaranyos község, gyüjtőiven. 25 E : Tomory Dezső ref. lelkész Szabolcs, Mórik Károly Nyiracsád, Hitelszövetkezet Tiszaeszlár. 24 K 90 f: Községi elöljáróság, Komoró. 20 K: László Imréné Ujf'ehértó, Krasznay Péter Kemecse, Tompos Endre Mándok, Banezay József Nagykálló, Tóth József Gyüre, dr. Siklóssy Béla Mándok, Ligetaljai Takarékpénztár Nyiracsád, Bagdy Imre Tiszalök, dr. Harsányi Károly Tiszalök, Dobozy Endre Nyiracsád, Hunyor Béla Polgár, Nyirmadai Népbank, Lichtmann Meyer Balkány, Máriapócs és Vidéke Hitelszövetkezet, Glück Antal Nyirbogdány, Bépászky István Mándok. 18 K: Ibrány község, gyüjtőiven. 15 K: Guthy József Tornyospálca, Magy község, gyüjtőiven. 10 K: Takács Károly Anarcs, Irinyi Csaba Pócspetri, Teremy József Demecser, dr. Konthy Gyula Nyiregyháza, Szentmiklóssy László Szakoly, dr. Baranyai József Pócspetri, Péczely Sándor Kisléta, Hajdú Miklós Nyírbogát, Béni József Tiszalök, Hitelszövetkezet Kemecse, Nagy László Érpatak, TiszaágteLek község, Glausz Miklós Nyírtass. 8 K 48 /: Ref. egyház Szabolcs. 5 K: Szakács József ref. lelkész Kisléta. Ref egyház Büdszentmihály, Hitelszövetkezet Levelek. 4 K: Komáromy Miklós Nyirvaja. Ez ideig begyült összesen 31619 K 71 fill. •• '.'••»»v » •^•."tatezr-x fi^fttpmmts — Vadgesztenye gyűjtése. A VörösKereszt Egyesület azzal a felhívással fordult a magyar társadalomhoz, hogy a vadgesztenyéket gyűjtse össze és adja át a Vörös-Kereszt egylet helybeli fiókjainak, illetve választmányainak. Az egyesület ezt a felhívását most megismétli és nagyon kéri a magyar társadalom minden rétegéi, hogy ezt a kérését teljesítse is, mert ez a kicsinynek látszó dolog, valójában nagy. fontosságú. A vadgesztenye főgyüjtőhelye megtalálta a módját annak, hogy a vadgesztenyékből a káros anyagokat kivonja s ezáltal legalább részben elejét vegye a mindjobban mutatkozó állateleség hiánynak A mai háború sikeres megvívása nagyon sokban attól is függ, hogy tudjuk a küzdelem gazdasági részét lefolytatni. A földre lehullt és ott elpusztuló vadgesztenye tömegek a mai viszonyok között pótolhatatlan gazdasági veszteséget jelentenek reánk nézve. Különösen kéri a VörösIvereszl egyesület a hazafias magyar tanítóságot arra, hogy egy-egy délutánon vonuljon ki összes növendékeivel olyan helyekre, a hol a vadgesztenye fák vannak, gyűjtse össze a már lehullt anyagot és azt szolgáltassa be az ottani Vörös-Kereszt egyleti fióknak. Ezt a kérelmet természetesen mi a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk az illetékesek figyelmébe.