Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-09-14 / 73. szám

10 73-ik szám. JSfyÍRfflDÉK 1916. szeptember 7. mondták: «Járt a golyó a községben, az ntcán le is teritett egy csendőri. A mieink is lőttek és robbantottak. Futva indultunk. Szászrégenig 50 kilométert kellet gyalogolni. Csuda Tamás orosz fogoly, a przemysli-i hős védők sorában küzdött. Sántha "szalárd-telepi fűrészgyári alkalmazott, felesége és egy kis leánykája van. Dolgozni szeretne. Nők munkát keresnek. Ugyancsak itt laknak: Székely Erzsike ki varrónői-, Hackl Rózsika, ki szücsmunkásnői-, Zobál Jánosné, Keresztessy Netti, kik kereskedelmi alkalmazotti állást keresnek. Rajtuk kivül Csudáné is ajánlkozik jobbházhoz egy főzőnői esetleg házvezetőnői állás elnyerésére. Még folytathatnám. De ez is sok. Elég csak bele pillantani a küzdelmek e szörnyű tengerébe. Elég egy pillanatra kinyitni szemünket és örökké látjuk a képet, melyet a menekülők otthontalan otthona nyújt a maga rendezett rendetlenségében. Elég egy percre átadni magunkat a kinokat fakasztó szenvedések átérzésének s örökké érezni tudjuk azt. S ]ha ezt érezzük, akkor magyar voltunk, emberi kötelességünk parancsolja, hogy íi rendes életmódot, az otthon nyújtotta kényelmek sok apróságait nélkülöző, egyszerű helyen élő véreink kinos napjait tőllünk telhetőleg: meleg lélekkel, érző szívvel, tettekkel, cselekedetekkel megédesítsük. Kötelessége e város polgárságának: tőlle telhetőleg mindent elkövetni, hogy a szűkebb hazájukból ide szakadt erdélyiek nálunk otthont leljenek. Kötelessége e város polgárságának, hogy apák, anyák homlok barázdáit, az aggodalom, a kétségeskedés redőit jóttevő kezekkel elsimítsa, gyermekek könnyeit felszárítsa a kicsi szemekből. Tegyük meg kötelességünket. És kérjük a magyarok Istenét, hogy az erdélyieket otthonukból menekülésre kényszerítő rút, oláh fajzatot mélyen megalázva sújtsa mielőbb lábaink elé — le a porba, s hogy a dolgos székely-magyar kezek a most pusztuló vidéken: «szép Erdély-ország»-ban új életet kezdhessenek a romok felett. K. K. Felhívás az ide menekülő erdélyiek érdekében. Az álnok románok betörése következtében egyre szaporodik az ide menekülő erdélyiek száma. Nincs olyan nap, hogy kisebb, nagyobb csoportokban ne jönnének hozzánk. A hosszú utazástól meggyötrődve élelem után ,vágyódva szállnak le apró gyermekeikkel kis hatyujokon kivül mást se hozva magukkal. A társadalom áldozatkészségére tehát mindjárt, ide jövetelöknek első percében szükség van. Ezért fordulok én- Nyiregyháza város hazafias és mindenkor jó érzésű polgáraihoz, hogy a menekülők számára szánt eleségüket a vasúti állomásra kivinni s' iazt a Veres-kereszt egylet betegnyugvó szobájában Megyery Celeszta úrnőnek átadni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1916. szeptember hó 11. Balla Jenő polgármester. A háború. (A «Nyírvidék» eredeti távirata.) Keleti harctér: Románia elleni harcvonal: A helyzet változatlan. Károly főherceg harcvonala: A Kárpátokban a harcok tovább folynak. — Az Aranyos-Reszterce völgytől északra és a Felső-Ceremosz völgyben levő állásaink ellen intézett ellenséges támadások mind eredménytelenek voltak. Kelet-Galíciában nincs esemény. Lipót bajor herceg harcvonala: — A Stochod alsó folyásánál az ellenség sürü tömegekben megkísérelte vonalaink áttörését, azonban igen súlyos vesztesége mellet visszavertük. A harcvonal többi szakaszán mérsékelt tüzérségi tüz. Olasz harctér: Az Etsch- és az Astach-völgy közötti arcvonalon az olaszok mogismételték a Monté Spile—Monté Maio szakasz elleni támadásaikat, azonban érzékeny veszteségük mellett mindenütt visszavertük őket. A tengermelléken a tüzérségi tevékenység a Karszt-fensik szakaszán fokozódott. Délkeleti harctér: A császári és királyi csapatoknál — nincs iváltozás. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Események a tengeren: A szeptember 11-ikéről 12-ikére virradó éjszaka egy tengeri repülőrajunk támadást intézett a jesii léghajócsarnok,— falconarai vasúti telepek és anconai védőütegek ellen. A csarnokot több találat érte. A védőütegek lőtték a repülőgépeket, azonban valamennyi sértetlenül visszatért. A tengerészeti vezérkar főnöke. Berlin, szeptember 12. Nagy főhadiszállás jelenti, nyugati harctér" Ruprecht bajor trónörökös vezértábornagy arcvonala a Somme mindkét oldalán ellenség támadási kísérleteit általában zárótüzünkkel meghiúsítottuk a Fouraeux és Leuse erdőben az angolok hasztalanul kísérelték meg, hogy kézi gránát harcban tért nyerjenek. Giuchi falu tegnap reggel az ellenség kezére került, a tüzérségi harc hevesen tovább folyik. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala a Stara Cerwyctól északra egy nagytömegekkel intézett orosz támadás akadályaink előtt oroszok súlyos veszteségei mellett összeomlott. Károly főherceg lovassági tábornok arcvonala a Kárpátokban a Rabaludova vidékén ellentámadással 170 foglyot ejtettünk. Balkán harctér: A Mackensen vezértábornok főparancsnoksága alatt álló német—bolgár erők előnyomulásukat Dobruzsában folytatják a macedóniai arcvonalon a Vardar területen élénk tüzérségi harcok voltak, a Struma mentén pedig bolgár csapatok sikeres ütközeteket vívtak. Ludendorf, első főszállásmester. Az erdélyi gazdák uzsorásai. Az Erdélyből menekültek állatainak átvételére és értékesítésére a kormány külön bizottságott alakított, mely a földmivelésügyi minisztérium irányítása mellett működik s egyes ] megyei kirendeltségei utján már érintkezésbe 1 is lépett a menekülőkkel. A bízottság legjobb . igyekezete ellenére is előfordult, hogy a mell nekülők csaknem teljesen ingyen vesztegették el állatjaikat, melyeket az idő rövidsége és a közlekedési eszközök hiánya miatt nem tudtak elhozni. Igen sokan visszaéltek a menekülők e szorult helyzetével. Ilyenformán a dus erdélyi állatállománynak nagy része uzsorások kezére jutott. De nemcsak az állatokkal jártak igy, hanem sok helyen a másfajta ingókat, különösen a gazdasági fölszereléseket is olcsón elkótyavetyélték a menekülők a spekulánsoknak, akik még arra is vetemedtek, hogy a hadüzenet megtörténte előtt a kisgazdák földjeire előleget adtak. Az állatátvevő és értékesítő bizottság figyelme most ezekre a visszaélésekre is kiterjed és igyekszik kikutatni az üzéreket, akik ellen szigorú eljárást indítanak. Megtörtént, hogy Marostorda megyében a bizottság közhirré tette, hogy a menekülő kisgazdák állataikat a mai piaci árak mellett hajlandó megvenni. Jelentkezett is egy csomó ember, aki tehenet, birkát, sertést és baromfit kínáltak megvételre, de csakhamar kiderült, hogy ezek alkalmi spekulánsok, akik összevásárolták a környék állatállományát. A Magyar Gazdaszövetség most fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, melyben azt kéri, hogy az állatok megvétele helyett a kormány inkább arra törekedjék, hogy a menekült kisgazdák értékes állatjaik birtokában maradjanak. Ezt ugy lehetne elérni, hogy az országban a nagyobb gazdák magukhoz vennék a kisgazdákat, szekérrel, lóval és egyéb gazdasági fölszerelésekkel együtt. Az igaerőt a gazda megfelelő árban szállítaná úgyszintén az elszegődött menekült kisgazda munkaerejét is megfizetné a mai napszámárak szerint. Sok erdélyi kisgazda elhozta egy-két tehenét is. Ezeket bármely tejgazdaságban szívesen fogadnák és gondoskodnának a tehén eltartásáról. E jó példákkal a kormánynak kellene előljárnia és elsősorban az állami birtokokon kellene megkezdeni a menekült gazdák állatállományának nevelését. A gazdák fölterjesztése szerint a menekülők állatjainak ez a biztosítása azért is szükséges mert régi tapasztalat, hogy a kisgazda egyszer eladott állatját nem tudja többé azon az áron pótolni és már csak azért is, mert az eladás folytán elesik a tenyésztés lehetőségétől is. Felhivás. Románia árulása folytán Erdélyben hajléktalanná vált székely színmagyar — gyermekeknek elhelyezése az állami gyermekmenhelyek feladatává vált. Ugy a gyermekek, mint az anyák eltartásáért napi 1 koronát fizetnek s ezenkívül a liszt szükségletről is gondoskodik. Akik a hajléktalanná vált gyermekek és anyák ellátására ily feltételek mellett hajlandók, a városi katonaügyosztálynál jelentkezzenek. Nyiregyháza, 1916. szeptember 11-én. Balla Jenő polgármester. művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek Felvételi üzleti Nyireyyliázai Széchenyi-út h Műhely! Kis-tér 2. (Apollóval szemben.) BANYAY ES PAPP