Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-09-10 / 72. szám

10 5-ik szám. JSfyÍRfflDÉK 1916. szeptember 7. Tejfel » 180—200 Vaj klgr. 750—800 Vaj liter 700—750 VI. Vadak : Áru Fillér Fácán — Fogoly darab 120—140 Nyul » 600-700 Őz klgr. 150 — 200 Vadkacsa darab — VII. Vegyesek : Aru Fillér Uj burgonya klgr. 18—20 Burgonya uj mércével 5 liter 50—60 Burgonya, uj, nagyban mm. 1600 Káposzta, fejes, 1 klgr.-ig darab 15-20 Káposzta, fejes, 2 klgr.-ig » 20-30 Káposzta, fejes, 2 klgr.-on felül „ 30-40 Kenyér, búzalisztből klgr. 50 Kenyér, fehér búzalisztből klg. 68 Kenyér, rozslisztből J» 54 Liszt, búzaliszt 9 50 Liszt, főzőliszt * 68 Finom tésztaliszt 9 104 Liszt, rozsliszt liter 54 Mák * 240 Mák klgr 360 Méz, csurgatott klgr. 300—320 Cukor süveg, nagy I-a kgr. 124 Cukor süveg, 5 és 3 kgr. , 125 Cukor kocka, kimérve , 132 Cukor kocka, 5 kgr. dobozban btto , 127 Cukor, kristály , 124 Petroleum klgr. 58 Petroleum liter 48 Só kgr. 30 Tojás darab 18—20 Vili. Zöldség félék Áru Fillér Fokhagyma darab 6—8 Karalábé drb. 4-6 Paprika, zöld kisebb > 3—4 Paprika, zöld, nagyobb » 4-6 Paradicsom, idei klgr. 30—40 Petrezselyem kisebb csomó 5-6 Petrezselyem nagyobb » 8—10 Retek kicsiny darab 3-4 Retek nagy a 5—6 Sárgarépa kisebb csomó 5-6 Sárgarépa nagyobb » 8-10 Ugorka, kisebb darab 2—3 Ugorka, nagyobb » 3-4 Vöröshagyma, kisebb csomó 6-8 Vöröshagyma, nagyobb » 10—12 „ szár nélkül klgr. 50 IX. Kenyérsütési dijak: 5 kg.-ig 24 5—8 kg.-ig 36 IX. Kenyérsütési dijak: bizonyítékát is szolgáltatták. A hazai ro­mán polgári társadalom sok tagja, vala­mint a hadseregben szolgáló román tisz­tek egynémelyike elhatározta, hogy külső­leg is dokumentálni fogja azt a nagy igaz­ságot, melyet csak nemrég legfőb papjuk ugy fejezett ki, hogy mipden románnak éreznie kell e pillanatban az összmagyar­sággal való együttérzést. Ez a külsőségek­ben megnyilatkozó szolidaritás a nevek megváltoztatásában áll. A hazai románság e tagjai kérvényt adtak be a belügyminisz­terhez, hogy hevüket magyaros névre vál­toztathassák. — Henuy Portén Vigjfttékesték. A mozi­járó közönség legrokonszenvesebb filmművész­nője fog az Apolló szombat, vasárnap és hétfői műsorában szerepelni, Henny Portén a német szőke szépség. A „Szerelmi baleset!" c. kitűnő vígjátékban fog először e zsánerben bemutat­kozni Nyíregyházán, melynek derűs jelene­tein bizonnyal sokat fog kacagni a közönség. E film értékét emeli még az, hogy a felvételek az Alpesek legszebb festői tájain készültek. A műsort betölti még egy eredeti amerikai Cowboy történet és a legújabb harctéri riportok. — Négyszázhatvanmillió ötszázkilenc­venhatezer háromszáznegyven példányban jelent meg az Est 1910. április 15-ikétől, 1916. december 31-ig. Valóban példátlan ez a siker. Hogy milyen amerikai arány­ban nőtt ennek az újságnak a népszerű­sége, azt ezek a számok igazolják: 1910. áprilisában az Est megindulásának hó­napjában a napi átlagos példányszám — 32.329, mig 1915. decemberében már: 317.380. A fejlődést pedig legélénkebben illusztrálják az alábbi adatok: Az Ast egy évi példányszáma: 1910-ben (csonka év) 1911-ben — — 1912-ben 1913-ban 1914-ben 1915-ben 8.760.500 18,947.240 35,185.050 45,838.200 78,095.600 213,769.750 És ez igy megy tovább.... Az Est füg­getlen hírszolgálata és nem befolyásolha­tó bátor szókimondása biztosítja minden­korra ezt a példátlan nagy népszerűséget. Tanulmányok és Karcolatok. Ez alatt az összefoglaló cim alatt jelent megBer­zeviczy István könyve Ungváron, Székely -és Illés cég kiadásában. A könyvet Deák Gyula és Fülöp Árpád, az ungvári Gyön­gyösy irodalmi társaság tagjai rendezték sajtó alá. A könyv különböző, az iroda­lom, művészet és társadalom köréből vett tárgyú, tanulmányok összefoglalása, — továbbá Ung vármegye múltjából vett igaz történeteknek a feldolgozása, amely iro­dalmi művek megalkotásuk idején mind­össze arravalók voltak, hogy a Gyöngyösy. irodalmi társaság által rendezett hang­versenyek és irodalmi esték műsorát gaz­dagítsák, igy könyvibe gyűjtve azonban élénk bizonyságot tesznek szerzőjük irás­ratermettségéről, irodalmi hajlamairól és műveltségéről. Megérdemlik ezek az Írás­művek, hogy elolvassuk őket egyrészt azért, mert kellemes és nivós élvezetet okoznak, másrészt pedig egy sajátos egyéni lélekbe, egy tipikusan magyar gon­dolatvilágba engednek tágas betekintést. A 160 oldalas könyvnek 3 korona az ára. — Takarékoskodjunk az abrakkal. A földmivelésügyi miniszter utasította a vá­sárlási igazolvány kiállítására illetékes hatóságokat, hogy az állatállomány szük­ségletének megállapításánál a fent idé­zett miniszteri rendeletnek szellemében a legtakarékosabban járjanak el. Ez okból tehát az egész esztendő tartamára szóló adagszámitások kerülendők, s azok csak a legritkább esetekben és csak ott enge­délyezhetők, ahol az elmúlt évben is tény­leg etettek erőtakarmányt, egy lóra azon­ban még ebben az esetben sem engedélyez hető öt métermázsánál magasabb évi a­dagmennyiség, szarvasmarha ellátására abraktakarmányt csak különösen indo­kolt, kivételes esetekben lehet engedé­lyezni, juh és kecske állomány részére egyáltalában abraktakarmány nem- enge­délyezhető. — Rézgálicgyár Főnikszhulán. Sá­rosvármegye egy hatalmas, nagyjövőjü, a nemzetgazdaság szempontjából rendkívül fontos gyáralapitással gazdagodott. Egy évszázadot meghaladó idő előtt Főniksz­hután és a szomszédos telepeken rezet kezdtek bányászni. Tekintettel azonban arra, hogy a vidéken rézben szegény ér­cet bányásztak, a vállalat nem mutatko­zott rentábilisnek. Most, hogy a réznek háborús célra való fordítása kizárólagos, a mezőgazdasági életben annyira fontos rézgálic termelése kormányunknak a leg­nagyobb gondot okozta. Ezen a rézgálic­hiányon segíteni van hivatva a most ala­pított főnikszhutai rézgálicgyár, a mely minden valószínűség szerint még az év végén megfogja kezdeni munkáját. — A gyár napi hozama körülbelül egy vag­gon rézgálic, ugy, hogy az 1917. évben mezőgazdaságunk rézgálicszükségletét jó részben az uj, főnikszhutai gyár fogja már fedezhetni. A részvénytársaság irodá­ja az Eperjesi Bankegylet helyisége. Városi közlemények. * Hatóságilag megállapított piaci árak 1916. szeptember 1-től. Áru Csirke Kacsa Kappan Liba (idei) Pulyka Tyúk I. Baromfi: Klgr. » a II. Főzelékek: Aru Bab (zöld) Bab (száraz) Bab (száraz) Borsó (száraz) Kelkáposzta Köleskása Köleskása Lencse Tengerikása Tengerikása Tők, főzeléknek klgr. klgr. liter klgr. klgr. » liter klgr. • liter drb. 111. Gyümölcs. Áru Alma (közönséges) rétesnek való klgr. Alma (válogatott) , Alma, fajalma, asztali „ Citrom darab Dió klgr. Narancs darab IV. Halak: Áru Csuka, apró klgr. Csuka, nagyobb , Harcsa . „ Kárász „ Kecsege „ Ponty Süllő V. Tej- és tejtermékek: Áru Gőmőlye klgr. Juhturó klgr. Tehéntúró liter Tej Tej (házhoz szállítva) , Fillér 340-360 320—340 400—420 300-320 Fillér 28—30 60-66 50—56 70—76 20 180—200 150-160 70—76 60—70 50—56 20-40 Fillér 40-50 60-80 100—120 Fillér 240—260 360—400 400—450 240-260 500 400 500 Fillér 380-400 340-360 80—100 40-42 44—46 5 kilogrammig 5-8 24 36 Jegyzet: A csomóban legalább 5 drbnak kell lenni Ezeknél az áraknál magasabb árakat sem kívánni, sem adni nem szabad. E tilalom meg­szegése esetén ugy az eladót, mint a vevőt 2 hónapig terjedhető elzárás és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés éri. Ezek az árak az 1916. évi augusztus hó 5-től további intézkedésig maradnak érvényben és úgy a napi' és hetipiacokon, mint a város egész területén és határában egyaránt érvé­nyesek. Aki ezen árak túllépéséről tudomást sze­rez, jelentse fel a rendőrkapitányi hivatalnál. Nyíregyházán, 1916. augusztus 3. Balla Jenő, polgármester. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents