Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-27 / 7. szám

4 7-ik szárú. Nieuportban a templarius tornyot és a székesegyházat, amelyek jó megfigyelő állásokul szolgáltak az ellenségnek, ledöntöttük. Neuvilletől keletre csapataink sikeres aknarobbantásokkal kapcsolatban, a legelői levő francia lövészárkok egyes részeit megtámadták, három gépfegyvert zsákmányoltak és több mint 100 embert elfogtak. Az ellenség ismételt ellentámadásai, amelyeket az általunk elfoglalt állások ellen intézett, nem jutottak tul a siralmas kezdeten. Csak néhány elszánt ember hagyta el az árkot. Ezeket lelőttük. Német repülőgéprajok megtámadták a nancyi katona itelepeket és az ottani repülőteret, valamint a baccarati gyárakat. Egy francia kétfedelű St. Benőit mellett — Miaucourttól északnyugatra — utasaival sértetlenül a kezünkre került. Keleti hadszíntér: Különböző pontokon könnyen visszautasítottunk orosz előretöréseket. Balkáni hadszíntér: Ujabb esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. Szabolcsvármegyei Tanító-egyesület köre. Választmányi ülés. Orsovszky Gyula, .szabolcsvármegyei általános tanitóegyesületi elnök a következő felhivás kíséretében hivta egybe a választmányi tagokat a folyó hó 22-én d. u. 2 órára jelzett választmányi ülésre: Igen tisztelt Kartársak! Március hóban már egy éve lesz, hogy egyesületünk választmányi ülést tartott. Idestova tehát egy év telt el a semmittevésben. Ily hosszú tétlenség után majdnem hihetetlen, hogy a helybeli választmányi tag közül előbbeni felhívásomra csak egy rendes és egy póttag mutatott érdeklődést. Még egyszer felkérem címzett Kartársakat, hogy kitűzött ügyeink letárgyalására megjelenni szíveskedjenek. Igazoljuk az ország képviselői részéről legközelebb elhangzott ama feltevést, hogy. a tanítók itthon ugy, mint a harctéren emberül megállják helyüket. A meghívott választmányi tagok közül jelen voltak: Kubacska István nyíregyházi járásköri elnök, Buhmann Andor, Ozvald József, Varga György, Szabó Pál rendes tagok, Stoll Ernő póttag. Orsovszky Gyula elnök megnyitó beszédében, midőn" rámutatott a megnehezült idők szülte rendkívüli helyzetre, méltányolja, figyelembe veszi a rendkivüliségek kiváltotta hatásokat, mégis a közügyek iránti közönyt, avagy személyében található akadályt vél feltalálni az egyesületi élet kerékkötője gyanánt, ö, ki életében sohasem mulasztotta el a tanítóság közügyeinek intézésében való munkásrészvétet, mindig módját tudta keresni és megtalálta ezt a magánérdekek alárendelésében, a tanítói közügyek előtérbe állításával. Ha személyében talál akadályt a tanítóság, ugy. akkor is helyt áll a halaszthatatlan ügyek érdekében az idők és a helyzet parancsszavának engedve. Kéri, hogy a háború lezajlásáig ajándékozzák meg bizalmukkal a jól felfogott ügy hasonlóképen mérlegelt érdekében. Az elnöki bejelentések kapcsán a választmány. tudomására lett adva, hogy a szövetségi 120 K tagdíj 1915. évre beküldetett. Okolicsányi Géza ur alapítványi összegét befizette, mely nemes tettéért ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja a választmány. Szabolcsmegye földrajzának 1915—1916. tanévre eső 250 K jövedelme az egyesület pénztárába befizettetett. Bévai: Lexikon 12. és 13. kötete,a Nyirvidék lés a Tanitó 1912. és 1913. évfolyamai, valamint Bicinger: A közmondások és példabeszédek cimü müve az egyesület könyvjSfYÍRVIDÉ

7 tárába lett helyezve. Az 1915—1916. tanévre az egyesület ajánlata folytán a Ferenc József Tanítók Házában III. diifokozat (300 K évi dij) mellett Buhmann Andor tagtárs Kornél, III. éves orvostanhallgató fia, a szobaalapitványi helyre Ozvald Jófcsef tagtárs Fábry Gábor II. éves orvostanhallgató fia lett fölvéve. A Péterffy Sándor emlékének megörökítésére, a Péterffy leányotthon létesítésére begyült 23 K 50 K-ra lett kiegészítve. A személyi ügyekre vonatkozólag sajnálattal és fájdalommal hozta az egyesületi elnök a választmány tudomására, hogy az egyesület két régi és szorgalmas tagja", Nánássy Gyula és Dömötör Ferenc súlyos betegek, miért és az adott viszonyok és körülmények közt megfogyatkozott választmányi taglétszám kiegészítéséül, László Zoltán és Stoll Ernő póttagok rendes tagok soraiba vétetnek s berendeltetnek. A szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelőség 1124—1915. sz. megkeresésének felolvasása és tudomásvétele után az 1915. év december 15-én kiküldött vizsgáló bizottság pénztárvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv olvastatott fel, mely szerint a pénztár állapota 1915. év december 31-én a következő volt: bevétel: készpénz maradvány 51 K 28 f, tagdíjból 7 K 50 f, 3 darab takarékpénztári könyvecskén 1273 K 75 f, adományokból 435 K, kamat 20 K 96 f, öszszesen 1788 K 49 f. Kiadás: 3 darab takarékpénztári könyvön 1454 K 71 f, tagdíj a szövetség pénztárába 125 K, állami tanítók napi és fuvardija 50 K 36 f. irodai szükséglet 30 K, összesen 1660 K 07 f, Készpénz maradvány 128 K 42 f. Vagyon: 32058. sz. Nyíregyházi TakarékpénztárEgyesület könyvén alapítványi tőkék 240 K, 28089. sz. könyvén 709 K 92 f, 35637. sz. könyvén a Tanítók Háza alap 504 K 79. f. Készpénz 1915. december 31-én 128 K 42 f. 3 darab Eötvös-alap részes-jegy 150 K. Tagdíjhátralék a nyíregyházi járáskörben 2331 K, a kisvárdai járáskörben 1017 K 50 f, összes vagyon 5111 K 63 f. A bizottság azon ajánlatát, hogy. a 3 darab Eötvös-alap részes-jegyet, mint az egyesületre nézve értéktelent, a vagyonkimutatásból törölje, a választmány elfogadta, valamint azt is, hogy Okolicsányi Géza ur 60 K alapítványi dija a tőkéhez csatoltassék. Miután 115 K. a szabolcsvármegyei Tanítók Otthona tulajdona, igy az egyesület vagyona 4896 K 63 f. Ezek után megemlékezett az egyesületi elnök azon viszás állapotról, hogy. mióta az Országos Szövetség megalakult, mindég több tag után fizetik az 50 f-t, mint amennyi a fizető tagok száma. Ez abnormális állapotok megszüntetése végett a nem fizetőket a tagok sorából törülni s külön nyilvántartani, a követelést nagyobb utánnézéssel behajtani javasolja. Az egyesületi tagok nyilvántartásából 35 tagot óhajt törölni, kik részint eltávoztak fizetési kötelezettségük elejét tevése előtt, részint nyugdíjba mentek. 55-en vannak olyanok, kik több évről hátrányban vannak s nem katonák, tehát mindenkoron eleget tehetnek vállalt kötelezettségüknek, anynyival is inkább, mert nemcsak jogokat gyakoroltak, hanem többen jótéteményben is részesültek az egyesület révén. Az elnök mindenekelőtt megállapítani óhajtotta azt az időt, melynek határvonala mellett megszűnik a tagság. Szabó Pál hátrányosnak tartja a tagság ily megszorítását, midőn a cél a tömörítés és a tömörülés. Kubacska István szerint nem közönyös tömegre, de kötelességtudó egyedekre van szükség. Ozvald József gyakorlatból szól s gyakorlati utasításokat nyújt a pénz beszedésére, az Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottság és az Önsegélyző Egylet bevált módszerére utal. Hasonlóképpen nyilatkozott Varga György is, ki egyúttal a Tanítók Otthona kezdet nehézségeit említve bizonyos érdek összeütközésekre mutatott, 16. január 27. melyek elhárítására Szabó Pál bízatott meg. A Tanítók Házában létesítendő második szobaalapitvány utolsó részletének befizetési módozataira nézve a választmány akként határozott, hogy az egyesület pénztárából 1000 K-át, az Eötvös-alap nyíregyházi helyi gyüjtőbizottság elnöke 280 K-át s 20 K-át legalább a kisvárdai ád, mig 700 K-át az Önsegélyző pénztárból vesznek föl a szokásos kamat és évi 200 K tőketörlesztés mellett. Az 1916. évi költségelőirányzat tervezete a következőkben lett bemutatva: bevétel: Szabolcsvármegye földrajza után 250 K, alapítványi tőkék kamatai 15 K, a tagsági dijakból a nyíregyházi járáskörben 200, a kisvárdaiban 100, adományokból 100 K, összesen 665 R. Kiadás: 150 tag után szö vetségi tagdíj 75 K, Tanitó előfizetési ára 10 K, Nyirvidék előfizetési ára 10 K, irodai szükséglet 60 K, Szövetségi képviselő 100 K, nyomtatványokra 40 K, tanítók árváinak 20 K, alapítvány kölcsön kamata 30 K, segélyezésekre 25 K, Péterffy Sándor leány-otthonra 50 K, alapítványi kölcsön törlesztés 200 IC, összesen 620 K. Kubacska István javasolja, hogy az egyesület juttasson a szövetségi képviselői dijból a háború okozta sebek bármelyikének is enyhítésére. Az elnök kijelenti, hogy ez csak tervezqt s e szerint is csak 45 K áll, az egyesület rendelkezésére," az esetben, ha a tagok e kötelességnek nem szívesen gyakorolt részét legalább minimális módon teljesitik, egyébként azonban hasznot haitóbbnak tartja a gyűjtés megindítását. Buhmann Andor a jelzett öszszeget sem a cél nemességéhez, sem az egyesület tekintélyéhez méltónak nem tartja, legalább is 100 K-át ajánlana e célra, mit a tagok a tagsági dij pontos befizetése által tehetnek lehetővé. Az indítványok során Orsovszky Gyula elnök két rendbeli indítványa lett elfogadva, illetve hozatott határozat. 1. Szabolcsvármegye földrajzának uj kiadása tárgyában bizassék meg az elnökség a szerzőkkel uj szerződés kötésére s kérettessenek föl a helybeli iskolák III. osztályának tanítói, észrevételeik megtételére. 2. Mivel az elnökség, illetve tisztikar és választmány megbízatása mult év november 13-án lejárt, a közgyűlés megtarthatásáig a választmány intézkedése kikérendő ebben a tekintetben ideiglenesen milyen eljárást kövessen az egyesületi ügyek vezetésében a tisztikar? A választmány egyhangúlag hozott határozata odairányuít, hogy. a többi egyesületek példájára és a gyakorlatban hasznosítható módozatok sze rint a választmány, teljes bizalmával működjék továbbra is a kipróbált tisztikar. Tekintve az egyesületi életre vonatkozó fontos adatokat, kérjük az egyesületi tagok erre irányuló szíves figyelmét s e becses lapok megőrzését. (s.) — Auguszta naptár a legjobb magyar irók almanachja. Jövedelme a Nemzet Háza rokkant-otthoné. Szépirodalmi részét írták: Bálint Lajos, Bede Jób, Bíró Lajos, Drasche-Lázár Alfréd, Faragó Jenő, Hajdú Miklós, Hajó Sándor, Hevesi József, Hervay Frigyes, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Krúdy. Gyula, Lakatos László, Lázár Miklós, Márkus Miksa, Molnár Ferenc, Nádas Sándor, Pékár Gyula, Porzsolt Kálmán, Bévész Béla, Sebők ZsigZmond, Színi Gyula, Tormay. Cecil, Vajda Ernő. Az Auguszta naptár ára 1 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában, vagy az Auguszta-Alap központi irodájában, (Budapest, Károly-kőrut 3.) Portóköltségül 20 fillér, ajánlott küldés esetén 45 fillér melléklendő. Mindenkinek szüksége van naptárra. A legjobb naptár az Auguszta-naptár. Mindenki vegye meg, mert ezzel rokkant hőseinken segit.