Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-08-06 / 62. szám

2 62-ik szám. JSÍYÍKITIDÉK 1916. augusztus 6. befektetésekre előnyös, amelyeken veszteség nem érheti a kommunitásokat. Olyan befektetésekre történő kölcsönügyletek, amely befektetések a későbbi jövőt hivatottak szolgálni, csak abban az esetben (és csak bizonyos ideig) birnak előnnyel, ha a befektetések, nem a háború alatti magas árak mellett végrehajtandó létesítményekre használtatnak fel. Előnyösek volnának tehát a hosszú lejáratú kölcsönök, ha azokat is alacsony kamatlábbal lehetne megkötni Hosszú lejáratú kölcsönöknek megkötése tehát, előnyös feltételek mellett, vagyis alacsony kamatláb számításával, ma sem mondható föltétlenül meggondolatlan cselekedetnek, ha annak a városnak, amely ilyen ügyletet megköt, van a jövőre kiterjedő élet eleven programmja ! A városfejlesztő programmnak végrehajtásánál azonban a megfelelő időt előre kellene látni. Sajnos, e tekintetben semminő positiv támaszpont ma még nincsen. Feltevésekre van utalva egész gazdasági életünk. E feltevésekben azonban a valószínűség csak egy irányban jelentkezik, igy azokra mégis lehet hozzávetőlegesen építeni. A valószínűség pedig az, hogy ugy az anyagáraknak, mint általában minden árnak alább kell szállania. Ez persze a békekötés utáni állapotokra vonatkozik. A közelmúltban hangzott el az Országcs Iparegyesület-ben. az ott folytatott tanácskozás során az a felszólalás, amely szerint pl. olyan olajfajtáért, amelyet nálunk „mm-ként" 2400 koronával fizetnek, Londonban tonnánként számítanak 42 fontot. Állítólag a londoni ár. soha nem hallott alacsony méttékü. Ugyanaz a felszólaló ugy tudja, hogy az egyes központok ugy nálunk, mint Ausztriában és Németországban, kötéseket létesítettek behozatali cikkekben ; e cikkek, a háború utánig származási helyükön beraktároztatnak. A beraktározás egyelőre természetesen papiroson történik a romlandó áruknál. A külkereskedelem ez árukat ha magasabban is számítja, mint a régi békeárak voltak, mégsem számithatja a nálunk divatos többszáz százalékkal magasabb árakon, mert hiszen akkor nem volna észszerű ma már kötéseket létesíteni. A fenn emiitett valószínűség tehát az, hogy az összes árak kénytelenek lesznek derekukat beadni. Ha pedig ezt sikerülne megfelelő intézkedésekkel oda fejleszteni, hogy a békekötéssel kb. egyidőben lennének a normálishoz közelállók, ugy a fenti feltevésnek már inkább elfogadható alapot találhatnánk. Ez esetben a most felkínált olcsóbb kölcsönösszegek gyümölcsözőleg volnának elhelyezhetők. Igaz, hogy kisebb jövedelemmel, mint az érettük fizetendő kamatok költsége. De ez a néhány százalék differencia, elosztva a hoszszu lejáratú kölcsön egész idejére, valószínűleg nem tenné olyan drágává a kölcsönt, mint ha azt a békében vettük volna, avagy a bekövetkező békében vennők fel. Számítás dolga az egész, természetesen a vonatkozó ajánlatok milyensége alapján végrehajtva. Ha valamelyik városnak van olyan eleven fejlesztési programmja, amelynek végrehajtását kölcsön nélkül nem bonyolíthatja le, ugy annak mégsem volna helyes mereven elzárkózni a kölcsön felvételétől, csak azért, mert most a beruházások borzasztó drágák. E kölcsönösszegek épen arra volnának felveendők, hogy a későbbi időkben biztos tartalékként álljanak rendelkezésre. Nem osztható mindenben az idézett vélemény, mert hiszen épen most kellene megfelelő városi pénzügyi politikával módot keresni és találni a városok későbbi fejlődhetésére. A betétkamatláb most oly alacsony, hogy talán még magánosok is hajlandók volnának megfelelő kölcsönök nyújtására. Ezen az uton a régi drágább kölcsönök is visszafizethetők volnának. Ha tehát a városok a kölcsönök igénybevételére hajlandóságot mutatva komolyan is foglalkoznak a kölcsönajánlatokkal, akkor talán mégsem lehetne azt mondani: „S Magyarországon a városok, élükön a fővárossal, kötélnek állanak." Mert valószínűleg, nem minden város „Pali* ám? Pisszer János. Egyházmegyei közgyűlés f. hó 3- és 4-én tartatott meg az ág. h. ev. templomban. A gyűlés előtt istentisztelet volt. Kiss István szép orgonajátéka után az egybegyűltek zsolozsmát énekeltek: ,,0h Isten, mily szörnyű förgeteg fordul s közeleg felénk . . .", melynek elhangzása után Duszik Lajos a véres napok súlyos fájdalmait visszhangzó, mély gondolatokban gazdag imáját mondotta el nagy hatást keltve. A közgyűlésen jelen voltak: Geduly Henrik püspök, dr. Meskó László és Materny Lajos esp. elnökök, Balla Jenő polgármester, dr. Vietórisz József fögimn. igazgató, Morauszky Ferenc főgimn. tanár, az egyházmegye lelkészei s a kiküldöttek. Meskó László esp. vil. elnök hatalmas lendületű beszédében rámutatott a most dúló világháborúra, mely küzdelmet egy újabb belső küzdelem, a szellemi erők mérkőzése, összecsapása fogja felváltani. Az ellentétek kiélesedtek : az idealizmus a realizmussal, a keresztényi eszmék az atheizmussal állnak szembe. Az idealizmus megelégszik a becsülettel, a realizmus előnyösebb életet óhajt, pozitív követelményekkel áll elő. Az ateizmus a keresztény dogmákat és keresztény erkölcsöket tiporja, tönkreteszi. Az idealizmus dúsan csörgedező forrásért szomjúhozik, mely a bibliában lefektetett eszmék talajában nyeri alapját. Nem kell azonban — mint monda a szónok — megfeledkeznünk az eszményiséggel összeegyeztethető realizmusról sem; a való élettől nem szabad elszakadnunk, miként a középkorban, kell, hogy a szociális problémákat felöleljük, bekapcsoljuk. Az ev. szellem alapjai: ker. idealizmus egészséges realizmussal egybekapcsolva, mely elkísér az élet minden viszonya között A túlhajtott realizmus megfertőzte a ker. erkölcsöket, a legszebb értékeket tette tönkre, mint ezl a háború mutatja. A ker. erkölcsökhöz való visszatérés az egyedüli út a boldogsághoz. Nitsche filozófiáját kalózkodáshoz hasonlítja, mely a túlsó partra igyekvőket a hit, remény és boldogság értékeitől megfosztja a metafizika óceánján és hit, a remény és boldogság nélkülieket a kétségbeesés örvényébe taszítja. Az ev. tanitását nem pótolja a tudomány, törvény, közigazgatás, de ez pótol mindent. Az egyházi tevékenységet az ev. tanai becsepegtetésében keresi, hogy ezek állandó otthont nyerjenek az emberi lelkekben s ezt befolyásolván, átalakítsák, hogy az ev. szellem legyen a világító fáklya, az ev. fenséges tanai legyenek az üdvös útmutatók . . . Miatyánk, jöjjön el a — szeretet! . . . A változott célokkal szemben változott eszmék kellenek, jó útra, jó eszközre van szükség, miért is az Úr szőlőjének munkásairól kíván elsősorban is kellőképen gondoskodni. Majd a nőnevelés homloktérbe nyomuló fontosságát hangoztatta a vallásoktatás hathatósabbá tétele mellett, a családot kívánván a vallásos nevelés melegágyává tenni, hogy ez nyomon kísérje a gyermeket meglett koráig. Paulik János örömének ad kifejezést a régi bizalom megújhodásán, hogy a már érdemeket szerzettek szakértelemmel, kötelességtudással, lobogó lelkesedéssel viszik az esperesség ügyeit egyetértéssel, együttérzéssel, előre! Meskó László megköszönve a bizalmat, a jelent jellemezte, melyből a jövő feladatát szőtte, s ama kívánságának adott kifejezést, hogy a betlehemi csillag fénye ragyogja be az összes keresztények szívét. Materny főesperes megköszönve szintén az elnökké választását, hangsúlyozza, hogy az emberiség letért az erény írtjáról: megváltozott érzésben, gondolkozásban, más fundamentumot épít, más oltárt állít, más Istent imád. E vészterhes időket e változás szülte, mely a népek lába alól a fundamentumot elveszi. Az igazi fundamentum: Jézus Krisztus. Népek, nemzetek térjenek vissza a régi útra, a régi fundamentumra. A tudomány csak külső máz, mely lekopik, a hit örökéletű. Kész elfogadni a reá nehezedő tisztséget, kötelességének ismeri a lelkészek buzdítását, irányelve: Krisztus. Midőn társai jóakaró támogatását kéri, újabb fogadalmat tesz a közérdek előtérbe állításával, a tagok ügyeinek felkarolásával. E szavakra Geduly Henrik püspök hitének és vallásos érzésének mélységéből merített értékes gondolatokkal mutatott az igazi alapra, Jézus Krisztusra, az emberi szeretet nagyságának megtestesítőjére, mely alapon kezdődik s végződik az emberiesebb emberi élet. Indítványozza, hogy a főesperes beszéde jegyzőkönyvileg megörökíttessé <. A főesperes jelentésében az egyházmegye életének hű tükrét adta, mely után a felfüggesztett közgyűlés szünete alatt Morauszky Ferenc. Bányai Béla és dr. Palic mint újonnan megválasztott esp. tisztviselők tették le az esküt. Az egyházkerületi közgyűlésre tanitóképviselőül Kubacska István jelöltetett. Miután a zsinattartási idő ez év dec havában lejár anékül, hogy eredményes lett volna, a viszonyok teljes kialakulásáig kérelmezik a meghosszabbítást. Komjáthy számvevőszéki elnök jelentései után Materny főesperes bemutatta a különféle alapok kamataira, mint segélyre benyújtott kérvényeket, melynek kapcsán elfogadták Balla Jenő életrevaló indítványát a kiosztás módozataira vonatkozólag. Egy óráig a tárgysorozat 17 pontja lett letárgyalva. Délután ismét istentisztelet előzte meg a közgyűlést, melyen Bédei Károly lelkész mond tt rendkívül nagy hatást keltett beszédet. A zsúfolásig megtelt templom ncközönségének zokogása kísérte a kiváló hitszónok érzelemtől átkarolt, az egyenetlenkedéstől és az erkölcsi élet mételyeitől óvó szavait A síró világ figyelmét az egyház leányára, a gyámintézetre, a szeretet angyalára terelte, mely a szellem megújhodás t eszközli az egymás terheinek hordozásában, Krisztus törvényének, a szeretetnek betöltése által. A népiskola dísztermében folytatott gyűlés Bortnyik alesperes tanügyi jelentésével kezdődött. Zsedényi-alap kamataira Fazekas János, Pataky Lajos és Gabrienyi Sámuel tanitók lettek ajánlva. A tanitótésület képviselőjéül Fazekas János küldetett ki. A nyiregyházai főgimnázium éléről dr. Vietórisz József főgimr. igazgató tette meg röviden, nagy vonásokkal jelentését. Materny Imre, Varga Márton a missziókról referáltak, Duszik Lajos pedig a lelkészegyesület tevékenységéről számolt be, felovasván ennek a hadiárvák erkölcsi ellátására, a rokkantak lelki gondozására, az alkohol-tilalomra vonatkozó nagyszabású és nagyhorderejű határozatait Ez utóbbi határozat értelmében a templomok egész nap nyitva, a korcsmák vasárnap és ünnepnap zárva lennének s alkoholos italok csak alkohol-jegy ellenében lennének kiadhatók. A közgyűlés a 39 pontból álló tárgysorozatban foglalkozott még a tankönyvekkel, a reformátió 400-as évfordulójánakmegünneplésével, a tankönyvtárak létesítésével, melyhez értékes hozzászólók voltak Duszik, Paulik, Krieger, Materny Imre lelkészek. Duszik Lajosnak az erdélyi szász egyházzal való kapcsolatra s egy déli egyházkerület tár gyában tett indítványa hosszabb eszmecserét váltott ki s a lelkész-egyesülethez utasíttatott. Dr. Vietórisz József a gyűlés végeztével a tőle megszokott ékesszólással tolmácsolta a jelenlevők érzelmeit s köszönetét fejezte ki az elnökség előtt a kitartó vezetésért, úgyszintén hálával adózott az előadók fáradozásaiért és a mélyen, a jövőbe néző indítványozóknak, kiknek indítványukban egybeforr a hazafias érzés a vallásos érzéssel. Materny Imre főesperes a nyíregyházi egyház vezetőségének köszönetet mondva azért a vallásos érzés istápolásáért, melynek élénk bizonyítéka volt a gyámintézeti istentisztelet, mely impozáns voltánál egyedül álló példa, áldását adva a nemes munkára, imával fejezte be a két napig tartó közgyűlést. ásatta va&ewíei r i -^m MMMV A hadba vonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósitó irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráisr.