Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-27 / 59. szám

Nyíregyháza, 1916. julius 13. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 59. szám. VIDÉK. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. A kenyér. Áldott mindennapi kenyér, amiből élünk és amiért imádkozunk: mily kevésbe veszünk, mikor bőviben vagy, s mily sokra becsülünk, amikor hiányzol! Irigyeljük azt, akinek több van, lenézzük azt, akinek kevesebb jutott belőled. Te vagy a legnagyobb érték, te vagy a leghívebb mérték. Értékesebb mindennél, mert pótolhatatlan vagy, mértéke mindennek, mert csalhatatlan vagy. Minden harc gyermekjáték, amelynek oka és célja a puszta hatalom ; de életrehalálra szóló küzdelemmé válik, ha mozgató lelke a kenyér. Amig engem bántanak, tűrhetem vagy semmibe vehetem; de ha az enyémet bántják, azt bizony nem engedem. Azért pedig, hogy hozzájussak ahhoz, ami nélkül meg nem élhetek, kevés minden áldozat, kicsiny minden tekintet, jelentéktelen minden akadály. A réginek végén s az újnak kezdetén mindenkép időszerű a kenyérrel való ellátás kérdése. Bizonyos, hogy ha minden egyébbel, ezzel különösen takarékoskodnunk kell, és pedig annyival inkább, mert ellenségeink ezen a ponton akarják ránk mérni a legsúlyosabb csapást. Hiábavaló a fegyverek dicsősége, ha el nem kerüljük a gazdasági válságot. Mindnyájunknak elsőrendű kötelessége tehát, hogy bölcs mérséklettel állapítsuk meg szükségleteinket s körültekintő óvatossággal elégítsük ki igényeinket. A jómóduakat nem kell féltenünk: gondoskodnak ők magukról; annál inkább kell törődnünk a szegények millióival, akik tehetetlenül állanak a nehéz viszonyok között. Ebben a vonatkozásban a nép sorsa a hatóság eljárásától függ. A hatóság előrelátása mutatja meg, hogy mit kell tennie; a hatóság helyes megfontolása szabja meg, hogy mi módon kell tennivalóit végrehajtania. Két évi tapasztalat áll előttünk, két év tanulságát lehet felhasználnunk. Első feladat idejekorán gondoskodni a készletről, és pedig úgy gondoskodni, hogy az elég is legyen, jó is legyen. — Legutóbb a minőség ellen voit sok panasz. ami értéktelenné teheti a legnagyobb mennyiséget is. Sok mindent bevesz az éhes gyomor; de nehezen veszi be a magyar természet azt a kényszerűséget, hogy élvezhetetlen kenyeren rágódjék. A legfelsőbb rendeletek módot nyújtanak a készlet biztosítására és megszerSzerfcesrtőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENÍTI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 1SS. POSTACHEOUE 2(1655. Kéziratokat nem adunk vissza. Kir«íM*<sfc árssaltás tsertet ixáaafttttiuiíi. Lejoioaé&a hirdet** 1 8. HivataSo* hirdetések sora S0 t. A nyiitíér soronként SO * Apró hirdetések 10 asóic I K, minden tovi-bM izó 9 fillér. Vastag betfivel szedett bétczeresen szárait. zésére, de egyben megkötik az eladó és vevő közönség kezét, mikor az ügylet elintézését egyazon község határai közé szorítják. Az ellenőrzés biztositéka a kenyérjegy; nem tudjuk tehát belátni, miért ne lehessen a vásárlást legalább egyazon törvényhatóság határaira kiterjeszteni. A köz-ellátás céljaira szolgáló terrnénymennyiség kiosztása körül is sok panasz merült fel, különösen amiatt, hogy csak egy helyen lehetett hatósági úton hozzájutni a liszthez és egyéb közfogyasztásra szolgáló cikkekhez. A lisztjegy szintén kellő biztosíték minden túlfogyasztás és visszaélés ellen; kívánatos tehát, hogy a nagyközönség akadálytalanul és könnyen hozzájuthasson az őt megillető kenyérhez. Szükséges végül, hogy a hatóság közegei, amennyiben ismét reájuk bízatnék a kiosztás, türelemmel járjanak el megbízatásukban és részrehajlás nélkül álljanak az érdekeltek rendelkezésére. A nem odavaló elemel kímélet nélkül el kell távolítani nemcsak a jórend érdekében, hanem azért is, hogy az érthetőleg ingerlékeny tömeg elégedetlenségének nyílt kitörése elkerülhető legyen. Minden helyes intézkedés áldása lesz a népnek, mert megkönnyíti a megélhetést; minden elhibázott lépés káros, sőt veszedelmes lehet, mert ellenhatást szül s az elkeseredést növeli. Viszont ne kívánjunk lehetetlent a hatóságtól, mert elvégre az sem mindenható. Pout. — Gyűjtsünk gyógynövényeket, barackmagot és szilvamagot! A Hadsegélyező Hivatal által megindított gyógynövény gyűjtési akció felhívja az áldozatkész közönség figyelmét arra, hogy miként lehet, a normális időkben veszendőbe menő, vagy elhanyagolt anyagokból a hadviselésre nézve igen fontos értékeket teremteni. A mezőkön ingyen virító gyógynövényeket, a barack és szilvamagvát csak össze kell szedni és egy kis fáradsággal, annyagi áldozat nélkül hathatósan segíthetjük a hadsereget, mely a gyógyszereket megkapja és a hősök özvegyeit, kiknek az értékesítés összege jut A barack és szilva magjából olajat préselnek, mely a gyógyászatban fontos mandula-olajat helyettesíti E magvakat teljesen száraz állapotban, csonthéjukkal együtt küldjük be, a csomagokat a posta és vasút bérmentve veszi fel, ha gyógynövény* tartalomra vannak jelezve, Hadsegélyező Hivatalnak V. Akadémia utca 17. címezve. A gyógynövények iránt érdeklődőknek a Hadsegélyező Hivatal kívánatra tájékoztatót küld. Hársfavirág, bodzavirág, nadragulya, beléndek, arnika, pipacs orvosi székfü, ezerjófü, üröm, ökörfarkkóró zilize levél, anyarósz, redőszirom stb. mind gyűjthetők, de csak azon növényekről kérjünk utasítást, amelyek az illető vidéken tényleg előfordulnak Kibúvik a szög a zsákból. Van egy magyar mondás, amely úgy szól, hogy „kibújik a szeg a zsákból". Valamelyik szittya ősünk, aki ezt a megfigyelést tette és általánosította, nagyon nyílt szemű ember lehetett nemcsak a zsákok és a szögek körül, hanem az erkölcsi világrend körül is. Általában nem lehetne azt mondani, hogy a magyar közmondások valami nagyon derűs világnézet hirdetői. „Szólj igazat, betörik a tejed", „Ne szólj szám, nem fáj fejem", „Nem jó nagy urakkal egy tálból enni cseresznyét", „Az úr még a pokolban is úr", „Sok lúd disznót győz" és egyéb hasonló közmondások elég világosan hirdetik, hogy eleink a töldi életet igazán nem tekintették fenékig tejfölnek. És igazuk is volt. Ez a földi élet meglehetősen komisz élet nemcsak háborúban, hanem békében is. Mintha Hadúr nyilai elfogynának időrőlidőre ; vígan burjánzik minden alávalóság és gazság, mert Ármány nem alszik soha. És ez az oka bizonyára annak, hogy annyi jó ember válik embergyűlölővé, életunttá. De az a szittya, aki a cimül választott közmondást gyúrta, éppen az által, hogy az általa formulázott törvény az erkölcsi élet terén ép oly egyetemes érvényességű, mint Newton tantétele a természet világában: vigasztalással is szolgált az igazság híveinek. Az élet nem tűri a hazugságot s ha másképen nem boldogul, hát hazugsággal öli meg a hazugságot előbb vagy utóbb. Ez annyira igaz, hogy a hazugság, ha előbb nem, hát akkor lepleződik le és érik meg a bukásra, mikor győzedelmeskedni látszik és hatalmi polcra vagy birói székbe ül. Igy történt a skagerraki tengeri csata körül is. A'

7, angol kormány az angol tengeri haderő vereségének hirére két napig tehetetlenül, bárgyuan nézett maga elé, mig végre a sok lord közül valamennyiknek mentő ötlete támadt. Kitalálta az illető — Grey-e vagy más, az mellékes — hogy a skagerraki csatára éppen olyan könnyű ráíogni, hogy diadal volt, mint ahogy ráfogták a dardanellai visszavonulásra. Heuréka! Meg van mentve az angol tengeri haderő nelsoni hire neve ! Meg van mentve Angolország tengeri egyeduralma! Az orosz előnyomulás is kedvezett az ötletnek s ma már az angolok állítólag szentül hiszik, hogy a skagerraki csatában az angol hajóraj győzött. De mit csinál az a bizonyos szög, amelyet az egykori névtelen szittya oly pompásan fején talált ?! Kibújik a zsákból, az angol parliament gyapjus zsákjából; sőt hogy kibúvása ne legyen késedelmes, angol törvényhozók csupa győzelmi mámorból, egyengetik az útját Feláll az egyik angol törvényhozó és azt indítványozza, hogy szavazzanak nemzeti köszönetet az angol tengeri erőnek a skagerraki diadal alkalmából. És feláll az angol kormány egyik tagja és kijelenti, hogy bár az angol hajórajnak diadaláról mindenki meg van győződve, nem volna időszerű a köszönetszavazás.