Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-23 / 6. szám

6 ik szám. .NYÍR7IDÉK. 1916, január 23. 3 zeti termést biztosító munkából. A járási és községi intéző bizottság bölcsességétől függ, hogy senki ki ne vonja magát a munkából. Remélem, hogy az alispán ur hazaszeretettel irányiottt lelkes munkája biztosítani fogja a tavaszi gazdasági hadjárat sikerét és az alispán ur gondoskodni fog arról, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elől minden akadály elgördittessék. SZABAD LÍCEUM. Dr. Kende Zsigmond előadása. Alig van fontosabb dolog a háborúban, mint a föllépő járványok gyors és sikeres leküzdése. A régi háborúkat gyakran azért vesztették el, mert a különféle fertőző betegségek teljesen demoralizálták a különben győztesen haladó sereget. Ezt az érdekes és aktuális témát fejtette ki csütörtökön dr. Kende Zsigmond, a helybeli megfigyelő kórház orvosa. Előadásának első részében a járványok háborús jelentőségéről beszélt, majd rátért a fertőző betegségek okozóira, az emberi szem előtt láthatatlan apró lényekre. Igazi alapossággal, de mégis a laikus közönséghez mért népszerűséggel magyarázta el ezen láthatatlan ellenségeink különféle fajtáit. Előadását, melyet a közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatott végig, Wells egyik regényéből vett találó hasonlattal fejezte be. Tanulságos fejtegetéseit különben a jövő csütörtökön folytatni fogja. Előadása végeztével néhány "mikroszhopikus praeparatumot mutatott be az érdeklődőknek. Folyó hó 7-én, csütörtökön délután 6 órakor a főgimnázium dísztermében dr. Kende Zsigmond orvos «Hogyan küzdte le a tudomány a háborús járványokat.* címen tartja második előadását. Ez alkalommal számos vetített képpel is illusztrálja. Belépődíj 20 fillér. ÚJDONSÁGOK. — A lapkihordásra vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni velünk. — Telefon 139. — Személyi hirek. Geduly Henrik püspök február hó 1-én Eperjesre utazik, hol még aznap lelkészi vizsgálatot tart s a vizsgálatot sikeresen letevőket közöttük : Kiss István nyíregyházi születésű lelkészjelöltet a rimaszombati főesperes mellé segédlelkésszé szenteli fel és küldi ki. — Schey Pál kitüntetése, őfelsége a király, Schey Pál a 15. huszárezred alezredesének, nyíregyházi állomásparancsnoknak, kiváló szolgálatainak elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján adományozta. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter a dr. Ujfalussy Dezső főispán, a Felsőszabolcsi tiszai ármentesitő társulat miniszteri biztosa mellé alakult véleményező bizottságba Nozdrovitzky György elhalálozásával megüresedett helyre dr. Halászy Cézár fényeslitkei róm. kath. plébánost tagul kinevezte. — A felsőszabolcsi református egyházmegyében az üresedésben levő lelkészi tanácsbirói állásra 32 szavazattal 46-ból Görömbey Péter mándoki lelkész, e. m. főjegyző; világi tanácsbiróul Jármy Béla laskodi földbirtokos, e. m. aljegyző választatott meg 42 szavazattal. Tanítói képviselőségre Pethő Zsigmond nyirkarászi tanító, aki 11 szavazatot kapott, továbbá Jámváry István nagyvarsányi, Fekete Lajos gemzsei tanítók, akik 7—7 szavazatot kaptak, uj szavazás alá bocsáttattak. — Kitüntetett hirlapiró. A király Walter Géza tartalékos zászlósnak, aki önként jelentkezett katonának és már hat hónapja az olasz fronton küzd, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül az ezüst vitézségi érmet adományozta. — Turáni kör. E hó 19-én délután 4 órakor alakult meg a Nyirviz-szabályozó társulat dísztermében a Turáni egyesület. Elnökké egyhangúlag közfelkiáltással id. Kállay Andrást választották meg, míg alelnökökké Andrássy Kálmánt, Énekes Jánost, dr. Kállay Budolfot és Megyeri Gézát. Főtitkárokká megválasztották: dr. Prőhle Vilmost és dr. Szabó Lászlót, titkárokká Nagy Lajost és Lukács Bélát, pénztárossá Szalay Bélát, ügyésszé pedig dr. Krómy Károlyt. Az egyesület disztagjaivá választották: gróf Andrássy Gyulát, gróf Dessewffy Aurélt, gróf Dessewffy Bélát, gróf Dessewffy Dénest, gróf Dessewffy Miklóst, Mezőssy Bélát, Miklósy Istvánt, herceg Odeschaíchy Zuárdot, báró Podmaniczky Gézát, Szemere Miklóst, Szmrecsányi Lajost, gróf Vay Gábort, gróf Vay Tibort és Zoltán Sándort. Ezenkívül 50 tagu választmányt is alakítottak. — Kinevezés, őfelsége Bajtik Miklós városi aljegyzőt, aki ezidőszerint az északi harctéren teljesít fegyveres szolgálatot, — hadnaggyá nevezte ki. — Kitüntetett lanitó. Stefáni Gyula zsindelyesi lanitó, ki az első mozgósítás óla teljesít az északi harctéren katonai szolgálatot, hadapróddá történt előléptetésével egyidejűleg ezüst vitézségi érmet nyert. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: Alólirottak mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a felejthetetlen jó gyermek, testvér és sógornő: Stépán Margitka élete 19-ik évében, folyó évi január hó 20-án rövid szenvedés után hirtelen elhunyt. Forrón szeretett halottunk hült tetemei folyó hó 21-én déluán 2 órakor fognak a Bujtos-utca 47. számú gyászháztól a ^reform, egyház szertartása szerint az északi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1916. január hó 21. Áldás és béke lengjen porai felett. Özv. Stépán Elekné Betey Ilona édesanyja, Hetey Mária, Hetey Borbála, Pásztor Károlyné, özv. Hetey Sándorné Sipos Berta, nagynénjei. Stépán István, Stépán Ferenc, Stépán Béla, Stépán Hona, Stépán Ida, Stépán Boriska, Stépán Erzsike, Stépán Mariska, testvérei. Stépán Istvánné Karner Gizella, Stépán Béláné, Mancsbarth Mária, sógornői. — Pályázat jegyzői állásra. Nyirpazonjr községben lemondás folytán megüresedett jegyzői állásra Mezőssy László főszolgabíró pályázatot hirdet. A kérvények 1916. február 15-ig adandók be a főszolgabírói hivatalnál, a választás pedig február 17-én fog megejtettni. — Halálozás. A Sárospataki Takarékpénztár Bészvénytársaság és vencsellői fiókjának igazgatósága, felügyelő bizottsága és tisztviselői kara őszinte, mély részvéttel jelenti, hogy Pavletits György igazgatósági tag, földbirtokos, nagykereskedő, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának és Sárospatak város képviselőtestületének tagja, folyó hó 19-én elhunyt. A megboldogult mint igazgatósági tag, negyedszázadon át lankadatlan szeretettel és buzgalommal munkálkodott intézetünk fel virágoztatásán. Sárospatak, 1916. január 19 Emlékét hálás kegyelettel őrizzük meg! — Az Erzsébet árvaház részére özv. Palitz Lajosné 1 nagy süveg cukrot volt szíves adományozni. Fogadja érte hálás köszönetemet. Özv. Básthy Barnáné n. e. elnök. — A Leányesylet estéje. Azt rebesget i Fáma asszonyság, hogy hosszas hallgatás után végre a nyíregyházi Leányegyesűlet is, — mely eddig csöndben, de teljes lelkével szolgálta a jótékonyságot a ránk sulyosodott időkben, tudatára ébred annak, hogy a közönség, dacára a háború borzalmainak, dacára a nehéz gazdasági viszonyoknak, vagy talán épen azért hogy felejtse azokat, szívesen szórakozik olykorolykor egy keveset, két célt: a saját lelki üdülését s ezernyi ezer seb gyógyítását, a jótékonyság szellemét szolgálván. Ezért elhatározta a Leányegylet, hogy nagyszabású Háborús Gabaret-Estélyt rendez febr. hó első heteiben a városi színházban, melyre Szabolcsvármegye s Nyíregyháza t. közönségének figyelmét előre is felhívjuk. — Köszönetnyilvánítás. A folyamatban lévő tüzifaosztáshoz Lenhorn Sándor szíves volt 60 K-át gyűjteni. Gyermekkonyhánknak Blau Sámuelné és N. N. 10—10 K. Burger Istvánné lisztet küldött. Adományaikat hálásan köszöni dr. Flegmann Jenőné izr. nőegyleti elnök. — A liszt- és kenyérjegy kiosztás február hóra e hó 24-én, hétfőn veszi kezdetét, a városháza nagytermében. — Tanítói sziv. A nyíregyházi ág. h. ev tantestület f. hó 17-én tartott értekezletén Ruhmann Andor elnöklő igazgató bejelentette, hogy a múlt évben gyűjtött réz ára fejében 253 koronát kaptak, mely öszszeget, mint mult évi jelentésében is jelentette, a tantestület jótékonycélra szánta. A felekezeti érdekeken felülemelkedni tudást és az egyetemes érdekeket szolgálni készséget mutatja azon ténykörülmény, hogy a tekintélyes összeget a tantestület az igazgató javaslatára a jótékonyság három terére szánta és pedig: 100 K-át a háborúban elesett magyar tanítók özvegj'ei és árvái javára fordítandó alapra, 100 K-át a vak katonák és ismét 50 K-át az oroszdulta kárpáti falvak felépítési céljaira. Midőn jelenti az elnöklő igazgató, hogy a Néptanítók Lapjába bónapról-hónapra nyugtázva van a tantestület havi hozzájárulása a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái javára, sajnálatos körülménynek tudja be azt, hogy egyedül az állami tanítók tantestülete van méltóképpen képviselve, mig a felekezetek tantestületeit kitartóan, egyedül a nyíregyházi ág. h. ev. tantestület képviseli az egész országban. Az eddig begyült s a Néptanítók Lapjában kimutatott 127 ezer korona összeget csekélynek tartja a tanítóság ezreihez, a gyűjtés hosszú idejéhez és a tanítói hatáskör nagyságához mérten. Az ifjú tanítóság vérét ontja, életét áldozza, mig az itthonievők számokban sem tudják kifejezni méltóképpen áldozatok nagyságát. Ha a tanitó a társadalom árvájának tekinti magát, ugy akkor a tanitó árváját a legárvábbnak tekinthetjük; tegye meg tehát minden tantestület a legárvább árvák iránti kötelességét addig, mig nem késő. — A téli karózás a gyümölcsösben. A hazánkban uralkodó szelek és viharok a még ki nem fejlett fák gondos karózását mellőzhetetlenné teszik. Bárminő anyaggal erősítsék is a fát a karóhoz, ez utóbbi soha sem legyen olyan közel a fák törzséhez, hogy azt dörzsölje. Ennek elkerülése végett a kötözőszert 8-as alakban kell a fa és a karó közé kötni. A fa növekedésével már feleslegessé vált karót, vagy a letört karóvéget sohasem ajánlatos a földben hagyni. Egyrészt a fejlődő gyökérzet útjait is sértheti ez, de másrészt a korhadásnak indult karóvégek sok olyan élősdi, penészgomba, stb. befészkelődésére nyitnak utat, a mely élősdiek elszaporításukkal egész gyümölcsösöket is veszélyeztethetnek. Emberi lakóhelyektől távolabb eső gyümölcsösökben a karókat keresztléccel szokták megerősitgetni, a mi tulajdonképen a karóknak könnyű szerrel való ello-