Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-20 / 57. szám

2 57-ik szám. KYÍMIDÉK 1916. julius 20. Ezért a bécsi Duna-központ létesíté­sén dolgozók olyan tervet eszeltek ki, a mely Bécs érdekeinek kedvezne. Ugyanis a Dunát egy csatorna által Bécstől kiin­dulólag az Elbevel kötnék össze a cseh— morva dombokon át s ezzel szintén az északi tengerbe vezetnék ki a Duna-for­galmat. Ha az előbbieknél nagyobb távolság és nehézség neín állaná e tervnek útját, továbbá nem 1 akarná Ausztria — Bécs — «ravasz fondorlattal» tőlünk a Duna-köz­pontot eltulajdonítani, ezt ís pártolnunk kellene. Azonban a mondott körülmények s a kivihetőség, a mi érdekeink szempont­ja, mind az előbbi tervek valamelyikének a megvalósítását óhajtják és írják elénk. . Bármelyik valósul is meg azonban e tervek közül, mind óriási előnnyel lesz Magyarországra, mivel az igy létesült vi­lág forgalomnak 997 km. hosszban Ma­gyarországon keresztül kell lebonyolod­nia, mely. mindenképen Budapestet teszi e világforgalom központtjává. Ha e tervek valamelyikét — Magyar­ország némi bevonásával megvalósítják is helyettünk mások, nekünk okvetlen adatik egy rész e komplexumban: az Alduna ujabb szabályozása, az igy megnövekedett Duna-forgalom céljainak megfelelővé téte­le. Mert ha a Duna-forgalom tengertől ten­gerig létesülne, akkor okvetlen ki kellene küszöbölnünk azt az akadályt, amely a hosszujáratu tengeri hajóknak a mai Du­nai följáratát akadályozza. Ugy kellene mélyíteni, bővíteni, duzzasztani az aldunai részt, hogy nagyobb tonna tartalmú tenge­ri hajók is feljárhatnának rajta, és igy az átrakás nehézsége le lenne győzve. Azonban a Duna-forgalom létesítésé­vel elért célnál, mint félutnál nem állha­tunk meg, mennniik kell tovább a többi folyóink hajózhatóvá tételével sí .csak ha ezzel is készen vagyunk, számithatunk in­tenzív világ' és belföldi forgalomra, mely utóbbinak a Balkán kereskedelem szem­pontjából volna óriási jelentősége, de — csak akkor, ha itt meg a szaloniki-i kikö­tővel tudunk vasúti összeköttetést létesí­teni. Mind eme terveket tökéletesen egé­szítené ki! !a Száva—Adria, illetőleg Kul­pa—Adria csatorna, amelyet már Mária Terézia, Széchenyi István, és Utánuk töb­ben hangoztattak. Tervek, eszmék, gondolatok forron­gásának korát éljük. Míg az ember és értékpusztitó háború folyik, mig a hada­kozó felek egymást megifnem értik, ismét össze nem békülnek, addig, mindezek ki­viteléről alig lehet szó. Azonban a ter­vek fontossága, az azokkal foglalkozó te­kintélyek és érdekek nagysága azt sejtetik velünk, hogy íe téren valaminő változás, javulás, haladás fog bekövetkezni, amely Magyarországra minden tekintetben elő­nyös, hasznos, gazdaságos és erősítő lesz. Ipszilon. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. BANYAYE Jules Verne álma Ahogyan mindent a franciák álmodnak meg, úgy ezt is gall koponya szülte, de valóságot, kézzelfogható, befejezett tényt a németek csi­náltak belőle. Mikor megjött a kábeltávirat, hogy a kétezer tonnás Deutschland tengeralatt­járó szállítóhajó Baltimoreban kikötött, való­sággal megdöbbentünk a technikai fölényesség­nek, s a német akaraterőnek ekkora mértékén. S még meg sem pihenhettünk ennél a gyönyörű gesztusnál, amikor újabb hírt hozott a posta : az ötezer tonnás tengeralattjáró szállitóhajók építés alatt állanak. Ötszáz vasúti kocsi tar­talma merül egy ilyen búvárhajóval a viz alá, hogy közel négyezer tengeri mértföldön keresz­tül, időnként felbukkanva ugyan levegőért, fúrja magát előre az ólomszínü bizonytalanságban. Akármilyen bravúros tettnek, a technikai készültség bármilyen hatalmas megnyilvánulá­sának látszik is a tenger alatti forgalom meg­teremtése, jelentősége nemcsak az angol blokád megtörésében, s a nemzetközi jog idevonatkozó szabályainak fenekestől való felforgatásában rejlik, hanem különösen abban, hogy közelebb hoz bennünket a kutató emberi elme régi vá­gyához : a tenger fenekéhez. A földteke terüle­tének négyötödrésze tenger, mely a legcsodála­tosabb, a legtitokzatosabb, s a leggazdagabb életet hordja méhében. Az életnek, az őserőnek és kincseknek olyan hatalmas tárháza az óce­ánok mélye, amiről csak Jules Verne fantáziája alkothatott megközelitő fogalmat, s épen ezért lesz a világ ura az a nép, amelyik meg tudja hódítani a tengerek birodalmát. Ebben az irányban tapogatózik a német tudomány, a német technika. Ebben az irány­ban fejlődött a német nemzeti gondolkodás, a praktikus észjárás és a vasakarat. S csodála­tos, hogy az álmok fantasztikus lehetetlenségeit mindig a mérnökök öntik a valóság ércébe, A mérnökök, akiknek gondolkodását lenyűgözi az egyenletek és függvények kérlelhetetlen tör­vénye, akiknek fantáziájuk vonalakkal és síkok­kal van tele, s akikre nézve az élet csak idő és tér, melyben az anyag körforgását végzi. S mégis, mikor jön egy bolond, aki repülni akar, kigúnyolja mindenki, legfőképen a jogász, meg az újságíró, mert ez a kettő irányítja a társadalom véleményét, csak a mérnök komo­lyodik el, fúr-farag, kísérletezik, s a végén: repül. Jön a másik bolond, akinek nem jó az olyan teknő, amelyik a vizén úszik, ő két tek­nőt tesz egymásra, s mindenáron a viz alatt akarja megtenni azt, amit eddig csak fölötte próbáltak. Az eset megismétlődik, a bolond, vagy ha akarod lángész, álma a mérnök kezé­ben valósággá formálódik. Nálunk még mindig nagyon sok a jogász és nagyon kevés a mérnök. A legnagyobb ter­vek, a legideálisabb reménységek épen ezen az aránytalanságon szenvednek hajótörést, amin persze nem is lehet csodálkozni. A német tech­nikát a német mérnökök teremtették meg és nem a német jogászok, viszont az is igaz, hogy a német közigazgatást a német pedantéria teszi azzá, ami A német jogász, dacára annak, hogy mérnöknek született, vagy talán épen ezért, különb mint a magyar, bár mi büszkén valljuk magunkat jogásznemzetnek. Dicsérendő dolog, hogy újabban látogatot­tabb egyetlen műegyetemünk, mint volt, s na­gyon sok magyar ifjú megy Németországba, hogy mérnöki diplomát szerezzen magának. Így van ez a helyén, mert amig a közigazga­tásban a mérnökök el nem foglalják az őket megillető helyeket, addig csak szőrszálhasoga­tás mindaz a munka, amit a jogászok végeznek ezekben a pozíciókban. A jövő Magyarország a mérnököké, akik hivatva vannak megterem­teni a magyar technikát, ami nélkül még föl­dünket sem művelhetjük meg úgy, hogy agrár állam létünkre fel tudjuk venni a versenyt ipari országokkal, hacsak nem akarunk visszahanvat lani a faekével szántó, pallosjogú, törvénycsa­varó földesúri világba. Diogenes. ttw jxtimvrfw ni rewwiw A háború. (A «Ny ír vidék» eredeti távirata.) Berlin, julius 18. (Hivatalos.) Nyugati harctér: Az arcvonal északi részén akadályaink előtt számos helyen visszavertük az ellenséges jár­őröket. Egyik járőrünk Vermellestől keletre, az angolok árkaiban 1 tisztet, 4 altisztet és 11 főnyi legénységet elfogott. A Somme mindkét oldalán ellenségeink tü­zérségi előkészítésre használták fel a napot. — Azokat az erős támadásokat, amelyek este es éjjel Pozieres es az attól keletre levő állás el­len Biaches—Maisonette—Bareux és Soyecourt ellen irányultak, az ellenség súlyos veszteségei mellett mindenütt meghiúsultak. A Maas területen időnként élénk tüzelés és kisebb kézigránát harcok. Keleti harctér: Hindenburg tábornagy hadcsoportja: Az oroszok Rigától délre és délkeletre folytatják erős támadásaikat, melyek állásaink előtt vére­sen omolnak össze ; ott pedig, ahol egészen ár­kainkba jutnak, ellentámadásokkal verjük vissza azokat. Lipót bajor herceg, tábornagy hadcsoport­ja : Lényeges esemény nem történt. Linsingen tábornok hadcsoportja: A hely­zet általánosságban változatlan. Az oroszok ta­madását Lucktól nyugatra és délnyugatra köny­nyüszerrel visszavertük. Bothmer tábornok hadserege : Kisebb elő­tércsatáktól eltekintve, nem volt^ esemény. Balkáni harctér: Semmi újság. A legfőbb hadvezetőség. Budapest, julius 18 (Hivatalos.) Orosz hadszintér: Bukovinában és a Priscop-nyeregtől északra fekvő területen a tegnapi nap nevezetesebb esemény nélkül telt el. Zabienél és Tartarovnál az oroszok őr­állásainkat visszaszorították. Főállásunk ellen intézett támadásaik, az ellenség nagy vesztesé­gei mellett meghiúsultak. Radzivilovtól északra és Lucktól délnyu­gatra is visszavertük az ellenség előretöréseit. Olasz hadszintér: Az Ortler-területen visszavertük az ellenség egy támadását a Turwizer-hágó ellen. Ríva városa, a Borcola-szoros és az Astach-völgy közti arcvonalunk, valamint egyes szakaszok a Dolomitokban élénkebb ágyútűz alatt állottak. A karinthiai arcvonalon az ágyuharc a Fellah- és Raib-szakaszon tovább tart. Éjjel Malborgethet is lőtte az olasz tüzérség. A Frattengrabenben (Pontabbetől észak­nyugatra) este erős csatazaj volt hallható Ré­szünkről ott nem állottak csapatok harcban. Az Isonzo-harcvonalon az ellenség tüzér­sége, különösen a görzi hidtő ellen élénkebb tevékenységet fejtett ki. Délkeleti hadszintér: Semmi újság. Höfer, altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.) művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Jelvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tsr 2. (Apollóval szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents