Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-16 / 56. szám

2 56-ik szám. JNFRÍRVIDÉK 1916. julius 16. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közig, bizottság e hó 13-án tartotta meg rendes havi ülését Ujfa­lussy Dezső dr. főispán elnöklésével. Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz Ist­ván főjegyző, Kausay Ödön II. főjegyző, dr. Gergelyffy Endre aljegyző, Osváth László szolgabíró, Szesztay Zoltán tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József t. főorvos, Hoffmann Sán­dor kir. főmérnök, Sefcsik József kir. pénz ügyigazgató, dr. Wilt György kir. tanfel­ügyelő, Kausay Tibor gazdasági felügyelő, Vass Mihály, Szalánczy Bertalan, Geduly Henrik, Orosz Miklós, Somogyi Gyula, Ha­as Ignácz, dr. Járossy Sándor, b. tagok, Mi kecz Űdön közig, gyakornok, gr. Hoyos .Viktor cs. és kir. őrnagy és Seefelner Kor­nél 15. huszárezredbeli kapitány. Mikecz Dezső alispánnak a közig, körében előfordult nevezetesebb esemé­nyeiről Mikecz István főjegyző a követke­ző jelentésben számolt be: Az elmúlt junius hónapban nem hogy csendesedett volna, de az eddigi tombolást is elhomályosítva támadt fel újra a har­cok zivatara. Soha nem látott félelmetes erejű hadseregek ütköztek össze. Ellensé­geink összes erejüket megfeszítve igyekez­tek, hogy egy átkaroló öleléssel ne csak az eddig elért óriási eredményeinket [ragadják el tőlünk, lianeon hogy össze morzsoljanak bennünket. E kétségbeesett erőfeszítés egyes sza­kaszokon eredményeket mutathat fel ve­lünk szemben. A közmondásossá vált o­rosz gőzhengert a cárizmus sziv és lélekte­len, semmi áldozatot nem ismerő nekilen­ditése Wolhyniában Luckon tul, Bukovi­ban pedig egészen a Kárpátok bércéig vit­te élőre, — innen azonban hős fiaink di­csőséges német szövetségesünkkel vállvet­ve szorítják vissza minden erejüket kifejtő ellenségünket. Fájó érzéssel kell reá gondolnunk e­zen ujabb, talán minden eddigit felülmúló vérontás nagyszámú áldozatára, köz­tük vármegyénk sok hü és hős fiaira is, kik vérükkel és életükkel óvták meg ha­zánkat és bizotsitják annak határait az o­rosz ellenség beözönlésétől. Az emberiségre szakadt s közel két év óta tartó eme tragédián kivül, az em­berek sorsát intéző Gondviselés belátha­lan akarata e máskülönben is nehéz idők járását még jobban megnehezítette egy pár virágzó községünk felett. Távol a küzdő raj vonalaktól várme­gyénk déli részén, egy az emberek irtó háborújánál is jóval félelmetesebb erejű égi háború néhány perc alatt elpusztí­totta azt, amit a gyarló emberek verejtékes igyekező évek hosszú során át alkotott. Junius hó 19-én orkánszerü szélvihar sepert végig Balkány, Geszteréd, Szakoly és részben Nyírbogát községekben. — A fergeteg hatása rettenetes volt. Balkány és Geszteréd községek úgyszólván romok­ban hevernek. Szakolyban és Nyirbogá­ton kegyetlenül megtépázott tetejű, vagy teljesen fedetlen házak s az egész vidé­ken megsemmisült gyümölcsök, letiport : vetések hirdetői az irtózatos rombolásnak. Midőn e pusztításról értesülést sze­reztem, főispán ur öméltóságával meglá­togattuk a sújtott községeket s a járás főszolgabirájával együtt megtettük a ba­jok enyhítésére szükséges első intézkedé­seket. A belügyminiszter ur közbelépése — folytán 100 orosz hadifogoly munkás és 28 ló rendeltetett, illetve adatott ki a ro­mok eltakarítására s a közlekedési utak rendbehozatalára.—A miskolczi és debre­czeni honvéd plótzászlóalj parancsnoksá­goktól 30 kőműves, 40 ács, 5 bádogos és 103 munkás katona' érkezett kik részérő szerszámot rekviráltattamj s azóta állandó­an egy főhadnagy felügyelete alatt dolgoz­nak. Lefoglaltam Nyiregyháza városban és a közeli községdkben levő fa és fedő, a­nyagokat, melyek igy rendes forgalmi á­ron jutnak majd a károsultajkhoz, és vég­re gyűjtést indítottam a vármegye terüle­tén abban . a biztos tudatban,' hjogy a vár­megye nemesen gondolkozó (közönsége — szívesen hoz ujabb áldozatot azért, hogy e szerencsétlenül járt községeket a romod­ból ujjá építhessük és segítséget nyutsunk azoknak a valóban rászorultaknak, kik­nek férfi hozzátartozóik ott küzdve a raj­vonalakban, talán mit sem tudnak: arról,, hogy békésnek hitt otthonuk és gazdasá­guk miként dulatott fel az elemek erejé­től. Cigány ügy. A folyó évi junius hó 1-én érkezett le a járási főszolgabirákhoz és Nyiregyhá­za város polgármesteréhez a m. kir. hon­védelmi miniszter ur 9200. eln. 18. 1916. szám alatt kelt rendelete a kóbor cigányoki nak népfölkelési szemlére való elővezetése és tényleges szolgálatra való bevonása tár­gyában. A magam részéről utasítottam az el­ső fokú közigazgatási hatóságokat, hogy] ezen rendeletnek a szigorú végrehajtása iránt intézkedjenek minden lehetőt kö­vessenek el arra nézve, hogy a szemlekö­teles korban levő kóbor cigányok már a legközelebb augusztus hóban megtartandó népfölkelési bemutató szemlére előállítha­tók legyenek. Megyénk külső hadmüv. terület. Bejelentem, hogy a hadsereg főpa­rancsnokság fontos közgazdasági és köz­gazdasági érdekek előmozdítása céljából a külső hadműveleti területek határvona­lát megváltoztatta és ezen határvonal u­jabb elhelyezése által a külső hadműveleti területből vármegyénk tiszai járása is ki­vétetett. Erre rendelkezés következtében most már az ország belsejéhez tartozó te­rületekre való utazások igazolási kötele­zettség alá nem esnek. Lisztellátás. Mult havi jelentésem óta a lakosság­nak liszttel való ellátásánál nagyobb zava­rok nem fordultak elő. Nyiregyháza vá­rosában a vasúti forgalom korlátozása miatt azonban a szükséglet teljes mérték­ben kielégíthető nem volt. Itt a hatósági lisztet igénybe vevők közül többen panaszt tettek, hogy a kiadott liszt dohos és njem jó minőségű, azért több pékmühelyben a hatósági lisztárusitó boltokban, azonkívül a Nyíregyházi Termény és áruraktárban levő liszteket megvizsgáltam és intézked­tem, hogy a dohos liszt további kiadása megszüntettessék. A folyó hóra szükséges lisztmennyiségeket a ligetaljai járás kivé­telével kiutaltam, e járás részére a Hadi Termény r. t.-ot kértem meg, hogy a szük­séges lisztet a nagykárolyi malomból vi­taija ki, mivel a vasúti forgalom szünete­lése következtében más uton a járás szük­séglete nem biztositható. Nyiregyháza vá­ros szükségletére szintén a vasúti forga­lom szünetelése következtében a Nyíregy­házi Termény és Áruraktárnál tárolt té­telekből utaltattam ki terményt, hogy itt megőrölve a fogyasztóknak mint liszt ren­delkezésére állhasson. Aratás. Tekintettel az aratás előrehaladottsá­gára, intézkedtem, hogy a hatósági ellátan­dók közül mindazok töröltessenek, kik az uj termésből már szükségletüket fedezhe­tik, ezek száma 20-ig apadni alig fog, 20 után azonban a törlendők száma napról­napra fog szaporodni, különösen a közsé­gekben, miért is hatósági ellátásra augusz­tusban kevés lisztet fog kelleni kiutalnom. Az aratás a mult hó 26-án megkez­dődött és a munkabizottságnak, nemkü­lönben a főispán urnák a hadifoglyok en­gedélyezése végett kifejtett munkássága hi­ába való nem volt, mert aratási munkára engedélyeztetett 75 és fél 20 főből álló mun kásosztag, vagyis 1510 fő. Felsőszabolcsi tiszai társulattól 400 fogoly, Nagymegyeri fogolytáborból 100 fogoly. Az államvasu­taktól 50 fogoly, két hadi fogoly munkás­osztag, 484 fogoly, a pozsonyi katonai pa­rancsnokságtól 300 fogoly, összesen 2844 fő. Ezen mennyiségből azonban a gazdák igénye még ma sem volt teljesen kielégít­hető, ugy, hogy még több katonai munkás­osztag vagy hadi fogoly kiutalása iránt tettem előterjesztést, eddig azonban ered­ménytelenül, miért is felhívtam a járási főszolgabirákat, hogy az itthonlévő mun­kaerő, nemkülönben a felmentettek és sza­badságoltak, a már kiadott katonai mun­kásosztagok és hadi foglyok célszerű be­osztásával, meghallgatva a község gazda­sági intéző bizottság elnökeit, igyekezze­nek az aratási és cséplési munkálatokat biztosítani, mely munkálatok annál is in­kább nagyobb nehézséggel lesznek végez­hetők, mert a katonai munkásosztagok, nemkülönben a hadi foglyok legnagyobb része julius 20-ig engedélyeztetett és bár a határidő meghosszabbításáért azonnal fel­terjesztést tettem, mégis számítani kell ar­ra, hogy azok nem fognak itt hagyatni. — Különben a járási főszolgabirák és Nyir­egyháza város polgármesterétől vett érte­sülés szerint az aratás ha lasabban is, mint máskor, de eddig minden nagyobb fennakadás nélkül végeztetik. Hordás. A hordási munkálatokra a munkabi­zottság 400 katonaló kikölcsönzése iránt tett előterjesztést, eddig azonban csak 28 ló engedélyeztetett, ugy, hogy ezekkel a most kinn lévő lovak száma 206 drb, ami tekintettel a lóállomány megfogyatkozásá­ra, a hiány pótlására nem elegendő. Szőlőink. A szőlőinket erősen fenyegető peronos pora terjedésének megakadályozására a harmadszori permetezésre még május hó­ban kért rézgálic mennyiség sürgős küldé­se iránt távirati előterjesztést tettem, — melyre a földmivelésügyi miniszter ur még négy kocsi rézgálic küldését helyezte kilá­tásba, melyből egy kat. hold szőlőre 3 és fél kg. fog juthatni. A rézgálic árát be is küldöttem és kértem annak azonnali szál­lítását. Állalösszeiarás. Az évenkénti szokásos tavaszi állat­összeirás befejezést nyert, su hozzám be­szolgáltatott adatok alapján jelezhetem, — hogy állatállományunk az 1914. év tava­szán foganatosított összeírás eredményé­vel egybevetve njem mndható — a mai BANYAYES PAPP művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér 2, (Apollóval szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents