Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-13 / 55. szám

4 55-ik szám JVYÍRVIDÉE' 1916. julius 13 — Ebzárlat. Veszettségi esetből kifolyó­lag zárlat van városunkban és a szabadon járó kutyákat a gyepmester összefogdossa. — A járdák öntözését a rendőrség el­rendelte és felhívja a lakosságot, hogy azt reggel és este, büntetés terhe alatt eszkö­zölje. — Arató cigányok. A városunkban in­ternált kóborcigányok közül 7 aratási mun kát vállalt a Varjulaposon és megígérték, hogy évszámra fognak ott dolgozni. Szép, csak aztán cigány szokás szerint három napból ne álljon az az esztendő. — Ji'íí. Szerdára virradólag jégeső volt Nyíregyházán borsónagyságu szemekkel, amely eléggé nagy kárt okozott, habár zuhogó esővel jött. A szőlőtelepek egy részén 50% a káro­sodás Az eső nagyon szükséges volt már, mert ugy a kukorica, mint a burgonya fejlődése megakadt. — Terményárak szabályozása még nem történt meg azonban a Haditermény r. t. utasította megbízottait, hogy az uj terményekért az 1915. évben megállapított átlagárakat fizessék. — Csak bátran. A kormány kéri a nagy közönséget, hogy a folyamodók kérvényeiket ezután csak féliv papírra írják, mivel ezt a hivatalok nem veszik tiszteletlenségnek, sőt hazafiasságnak, mert a papirossal való takarékoskodás országos érdek. Magán leveleket is félivre kell írni. — Gondoskodjunk aprópénzről, ha vasúton utazni, fürödni, vagy a postán feladni akarunk, mert egy ember könnyebben gondos­kodhalik a saját szükségletétől — még ha mindjárt aprópénzről is van szó — mint a pénztárnok sok száz emberéről. — Vérmérgezés. Lavati Béla 10 éves helybeli gyermek hetekkel ezelőtt megsértette a lábát, Lukács Gyula rakamazi 2V2 éves fiúcska pedig forró vizbe nyúlt bele. Sebeik eleinte nem látszottak súlyosaknak, és csak akkor vitték őket kórházba amikor vérmérgezés tünetei mutatkoztak, de ottsem lehetett rajtuk segíteni — Olc>.ó tűzifa. Stern Jenőnek elhordták vagy 300 korona értékű kerítését. A rendőrség Szoták Jánosné és Herskovits Béniné lakásán talált egy 2 és fél méter hosszú darabot ebből az olcsó tüzelőből. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este 9i 6.** Debrecen-felé reggel 5L 2, 7 2 0, este 92!. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Nyíradony-felé nem közlekedik. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 822.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8*0. Csap-felől reggel 653, est e 8E Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6*>. Kyíradony-felől nem közlekedik. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csat­lakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ** Budapestre induló személyvonathoz van csat­lakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. *** Budapestről jövő személyvonathoz van csat­lakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **** Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatla­kozás; Budapestről indul d. u. 2 órakor. — Tolraj hadifoglyok. Osztopcsinkó Sándor és Tormin Alexa ellopott vagy 30 zsá­kot, a terményáruraktár és a városi lisztesbolt közötti forgalom lebonyolítása közben. A tet­tesek megszöktek, a zsákokat pedig Ferkó és Galambos fényképészeti cég szolgáltatta vissza, amelyeket bemondásuk szerint jóhiszemüleg vásárolt a cég egyik alkalmazottja. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre ... 3K Félévre .... 6 K Egész évre ... 12 K Kisvasúti menetrend. Bessenyei-térről indul: Délelőtt 630*, 734, 807, 900, 1000, HOO. Délután 1215*, 115, 230, 300, 410, 510. Este 600% 700, 720, 815, 930 Sóstógyógyfürdőről indul: Délelőtt 602, 724*, 809, 930, H30. Délután 1250*, 1250, 208, 330, 410, 430, 530. Este 632*, 720, 751, 8*0, 1000. A vastagabb betűkkel nyomatott idő adatok távolsági vonatokra vonatkoznak, a csillaggal jelölt vonatok a Szőlőtelep-hegyközségig, illetve onnan közlekednek. — Hadifoglyok és kincstári lovak kér­hetők a gazdasági munkabizottságtól. Hivatalos kérvény-blanketták kizárólag a^Jóba nyomdában kaphatók. Á drágaság ellen. Nincsen élelmiszerhiány, mégis nagy a drágaság. Hát van-e tulajdonképen élelmiszer­hiány, vagy nincsen ? A marhaállomány szám­szerűen nem apadt, sőt gyarapodott, ami abban leli magyarázatát, hogy manapság már hust csak a hadsereg és azok ehetnek, akik a had­seregnek szállítanak. A közönség húsfogyasz­tása a minimumra apadt Tojás van, de nem kerül a piacra, ami oda kerül, az méreg drága. Igy vagyunk a tej termékekkel is. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a maxi­mális áraknak csak akkor van gyakorlati ér­telme, ha rekvirálással függ össze, egyébként a maximális árak mellett is kizsarolják a kö­zönséget, mert akinek nem elég a maximális ár, az nem bocsátja forgalomba a tulajdonát s aki másképen nem kap ennivalót, hogy éhen ne pusztuljon, kénytelen minden árt megadni, még ha be is csukják a rendelet megszegése miatt. Az életszükséglet törvényt bont. Éppen ez oknál fogva minden közfogyasztási tulajdont rekvirálni kell. Mert mégis csak abszurdum a mai rettenetes rettenetes időben, hogy az or­szág közönségének egyik része, akinek van szarvasmarhája, sertése, apró lábas jószága, gabonája, lisztje, burgonyája, eládásra való élelmiszerkészlete, azt a rendelet kijátszásával tetszése szerinti magas árban értékesíthesse, akinek pedig ezzel a lelketlen uzsorával szem­ben nincsen elegenö pénze, az nélkülözzön, nyomorogjon és haljon meg éhen, hogy más mértéktelelenül és törvényellenes módon gya­rapítsa vagyonát. Nem az a fő most, hogy akinek van vala­mije, annak most még többje legyen, hanem hogy az ország minden polgára megélhessen. Akinek van, attól tisztességes térítési összeg ellenében el kell venni nélkülözhető feleslegét s annak kell odaadni, szintén tisztességes vé­teli összeg ellenében, akinek nincs. A termelő és fogyasztó között, a vagyonos és a vagyon­talan közt a megélhetési viszonyok egyensúlyát csak igy lehetne biztosítani. Most, amikor minden élet az állam ren­delkezésére áll, kell, hogy minden élelmiszer az állam rendelkezése alatt álljon. Akkor nem lesz ilyen botrányos, elviselhetetlen ^drágaság és nem pusztulunk éhen. A háború. (A «Nyírvidék» eredeti távirata.) Budapest, julius 11. — Hivatalos. Orosz harctér: Bukovinában nincs nevezetesebb ese­mény. A Ceremesz mentén Zabienél csapa­taink orosz előretöréseket vertek vissza. Odább északra a Stochod felső folyá­sáig a harci szünet — portyázó különít­ményeinknek Burkanov melletti eredmé­nyes vállalkozásaitól eltekintve — még tart. Sokulnál túlerőben levő orosz csapa­tok támadásai akadályainknál omlottak össze. Az ellenség hasztalanul erőlködött, hogy. visszaözönlő tömegeit ágyúinak és gépfegyvereinek tüzelésével állitsa meg. Hulevicenél a Stochod mentén az el­lenséget német és osztrák-magyar csapa­tok elkeseredett és váltakozó lefolyású har­cok után visszavetették. Höfer, altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Berlin, julius 11. — Hivatalos. Keleti harctér: A tengerparttól Pinszkig tei'jedő sza­szakaszon nem volt jelentékeny esemény. Nyugalom volt. A város kiürítéséről szóló orosz jelentés légből kapott. A Stochod-vonal ellen az ellenség sok helyen hiába támadt, igy különösen Cere­viscenél, Ulevicenél, Korsyninál, Janovká­nál és a kővel—rovnói vasút mindkét ol­dalán nagyobb erőkkel. Ulevicenél erős ellenlökéssel eredeti állásán tul is vetettük vissza őket. Ezekben a harcokban az el­lenség több mint 700 foglyot és 3 gépfegy­vert vesztett. Repülőrajaink Horodziejánál — a baranovici—minszki vasútvonal mentén — csapatkirakodásokat erősen bombáztak és támadásaikat a Stochodtól keletre lé­vő orossz szálláskörletre is megismétel­ték. Voroncsánál — Ciryntől nyugatra — és Okonsztól nyugatra egy-egy ellenséges repülőgépet légi harcban lelőttünk. Bothmer gróf tábornok hadseregénél egy portyázó különítményünk a burkanovi erdőtől délre egy, kedvező kimenetelű üt­közetben néhány tucat foglyot szállított be. Balkáni harctér: A helyzet változatlan. Legfelső hadvezetőség. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.; miMW WW * rr^f a^aaa^ia^ ^.w^^.V^W WWWWir^ Gazdasági egyesületi közlemények. Ad. 672/1916. A. Felhívás Gazdáinkhoz! A különböző gazdasági vetőmagvak méltányos eladása, de egyben azok meg­szerzésének szervezete és előkészítése — a súlyos háborús viszonyok között a felmerült temérdek nehézség mellett — ma különösen közszükséget képez. Az 1916. évi termésnek zár alá vé­tele tekintetében az 1750/1916. M. E. sz. rendelet 9. §-a akként intézkedik, hogy a földmivelésügyi miniszter a gaz­dasági egyesületeknek és szövetkezeteknek az általa megállapított feltételek mellett felhatalmazást adhat arra, hogy vető­magvakat továbbárusitás céljaira vásá­rolhassanak s egyúttal megállapíthatja azokat az árakat, melyeket a vásárolt vetőmag további eladásánál felszámit­hatnak. Egyesületünk ugy a több irányból megnyilvánult kívánságok, de a saját

Next

/
Thumbnails
Contents