Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-11 / 46. szám

46-ik szám. JÍYÍOTIDÉK. 1916, junius 11, 5 és alacsonyak. A zab és árpa jól kelt, jól fej­lődik, a korai árpa szárba indult. A négy főkalászos mai állása közepes ho­zamra nyújt kilátást, tekintettel azonban arra, hogy az aratásig mig pár hét van a hozam kilátás változhatik ugyan, de vérmes reménye­ket ahhoz ne fűzzünk és rekord termésről ne álmodjunk. A tengeri fejlődésében visszamaradt és sok helyen a rossz vetőmag folytán hiányosan kelt. Burgonya jól fejlődik, a korai virit, töltögetése folyamatban. Czukor és takarmányrépa jól kelt, kapálása folyamaiban. A bab és egyéb hüve­lyesek jól keltek és ezek közül a borsó igen jól virit. A káposzta kiültetése erős, palánták­kal még folyamatban, korábbi ültetést kapáljá. A dohány jól fejlődik. A rétek és legelők leg­nagyobb része még ma is viz alatt áll, szára­zabb fekvésű helyeken a rétek fülhozama jó és kaszálása, elvétve a lekaszált fü betakarí­tása folyamatban van. Gyümölcs termésünket a fagy és hernyó tönkretette, a dióból és al­mából mutatkozik valami termés. Általános a panasz a munkaerő hiánya miatt és súlyos aggodalom tölii el gazdáinkat az aratás közelsége, miért is az aratásra a i">­tonák nagymérvű szabadságolása, katonai mun­kásosztagok engedélyezése, nemkülönben a tör­vényhatóság területére megállapított hadifogoly létszám felemelése sürgős szükséget képez, hogy a munkaerőhiány ezek szétosztásával ide­jében legyen biztositható. A magyar királyi földmivelésügyi minisz­ter ur állattenyésztésünk fejlesztése végett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete utján Svájcz­ból 80 darab tenyészképes simmentháli bikát hozatott, melyek mult hó 23-án árvereztettek el, melyekből a felügyelőség Nyíregyháza város részere is 3 darabot 10322 korona árban vá­sárolt, tekintve, hogy Nyíregyháza város szarvas­marha tenyésztése elmaradott, a fenti vétel, mint a fejlődés felé való. első lépése állatte­nyésztésünk érdekében nagyfontossággal bír és a jelenlegi helyettes városi gazdasági tanácsos helyes gondolkodásáról tesz bizonyítékot. ÚJDONSÁGOK. — A lap kihordására vonatkozó pana­szokat kérjük azonnal közölni kiadóhiva­talunkkal. Telefon 139. — Hősi halál. Kovács László ezredorvos, városunk szülötte, néhai Kovács P. Pál városi gazd. tanácsos fia, aki a mozgósítás óta az orosz, majd legutóbb 11 hónapig a doberdói fensikon teljesített szolgálatott, a harctéren szerzett betegség következtében a tiroli hatá­ron lévő Bardubitzban,hősi halált halt. Az elhunyt ezredorvost már a háborúban a koronás arany érdemkereszttel, a hadiékitményes ezüst vörös­kereszt diszéremmel és a Signum Laudis-szal tüntették ki. Legutóbb ujabb kitüntetésre ter­jesztették fel a melyet már csak halála után adhatnak meg neki. Halálát özvegye és nagy családja gyászolja. Kovács Pál a Nyírvidéki Takarékpénztár péntárosa testvérbátyját veszí­tette el benne. — Az Országos Állatvédő Egyesület köz­gyűlését és a Magyarországi Állatvédő Egyesü­letek Szövetsége nagyülését 1916. junius 4 én tartotta Budapesten. Az egyesület ügybuzgó elnöke marosi Máday Izidor ny. min. tanácsos gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg, az elnöki széket K. Nagy Sándor táblabíró alel­nök foglalta el. Tartalmas megnyitó beszéde után a jegyzőkönyv hitelesítők jelöltettek ki. Egyik jegyzőkönyv hitelesítőül Kubacska István a nyiregyházi állat és madárvédő-egyesület tit­kára küldetett ki Bejelentettek a szövetséges egyesületek által megnevezett képviselők. Az összes vidéki egyesületek képviselői közül a nyiregyházi egyesület titkára: Kubacska István titkár volt jelen a nagy gyűlésen Fodor Árpád főtitkár évi terjedelmes jelentése tudomásul vétetett. A szövetséges egyesülelek által bekül­dött jelentések tudomásul vétettek. Á nyiregy­házi állat és madárvédő egyesület 1915. évi működéséről szóló jelentést, amelyet Kubacska István titkár olvasott fel, nagy tetszéssel fo­gadták. Felolvastatott a vagyonmérleg és záró­számadás. Vagyon: készpénzben, alapítványok­ban, ingatlan, felszerelésekben: 141495 K 65 fillér. Bevétel: 50,380*72 K. Kiadás: 47084*85 K. Egyenleg: 3295 K 85 1. Felolvastatott a számvizs­gáló bizottság jelentése, melynek alapján a pénztá­rosnak a felmentvény — a közgyűlés elisme­rése mellett — megadatott. Az 1916. évi költ­ségvetés elfogadtatott. Tekintettel a háborúra — az elnökség, tisztikar — megbízatása 1 évre meghosszabittatott. Az elnökség és a választ­mány javaslata alapján tiszteletbeli tagokul megválasztattak: Szabolcska Mihály ref. lelkész, költő; Benedek Elek iró és költő; Kubacska István a nyiregyházi állat és madárvédő-egye­sület ügybuzgó titkára. Az egyesület ügybuzgó — gyengélkedése miatt távollevő elnököt — marosi Máday Izidor ny. min. tanácsos urat — a közgyűlésből üdvözölték. Indítványok során bejelentetett, hogy a választmány elfogadta a nyiregyházi állat és madárvédő-egyesület azon indítványát, hogy a gyermeknaptárakba alkohol ellenes közlemények is vétessenek be. — Esküdtszéki tárgyalás. 1915. szep­tember 5-én a hajnali órákban a nyirábrányi vasúti állomáson a sínek között halálosan meg­sérülve találták Székely János gór. kath. lel­készt, aki röviddel azelőtt a vasúti állomás mellett lévő Farkas-féle vendéglőben mulatott Kalocsai Ignác ispánnal, Farkas József vendég­lőssel és Czirbusz Ede állomás felvigyázóval. A sérültet a debreceni közkórházba akarták szállítani, azonban szállítás közben meghalt. Eleinte azt hitték, vasúti szerencsétlenség tör­tént, később azonban azt kezdték suttogni, hogy Székely Jánost mulató társai verték meg, akiket le is tartóztattak, Kalocsait azonban ké­sőbben 10000 kor. óvadék ellenében szabad­lábra helyezték. Az esküdtbíróság f. hó 6., 7. és 8. napjain tárgyalta az ügyet, azonban a ki­hallgatott tanuk semmivel sem tudták támo­gatni a vádat, sőt az orvosszakértők vélemé­nye inkább a vonat általi elültetést látta fen­forogni, mint. a Székely János halálának oko­zóját. Az esküdtek ennek alapján nem bűnös­nek mondották ki mind a három vádlottat, akiket a törvényszék ez alapon a halált oko­zott súlyos testisértés hüntettének vádja alól bíróilag is felmentett. Az itélet ellen Füsthy Antal kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Kalocsai Ignác védője dr. Ungár Barna, a másik két vádlotté pedig dr. Elekes Aladár volt. — Az ág. h. cv. évzáró vizsgái f. hó 9-én fejeződtek be. A vizsgák elnökei minden egyes alkalommal felhívták a szülők és gyer­mekek figyelmét a nehéz idők kívánta többféle jótékonyság gyakorlására, melynek oly meg­kapóan szép példáját adták a lezajlott tanév­ben. Felhívták figyelmüket a gyermekek nyári, hasznos foglalkozásaira, a székfü s egyéb gyógy­növények, a szilva és barackmagvak gyűj­tésére, mely által nem csak a miniszteri ren­deletnek tesznek eleget, de a hasznos szóra­kozás mellett a hadvezetők nehéz munkáján is könnyitenek a gyermekek. Figyelmeztették továbbá az érdemes elnökök a szülőket és gyermekeket az állatok- és növények védelmére, nagyobb figyelemben való részesítésére. — Jótékonyság. Megírtuk, hogy Balkány községben május 26 án Újhelyi Tamásné, Nyit­rai László és Virányi János nevü béreseit szántás közben a villám agyonsújtotta. Az egyik 5 árvát, a másik 3 árvát és özvegyet hagyott maga után. Mint értesülünk Proppei* Ödön turai földbirtokos 100 koronát kütdött Balkány község főjegyzőjének, hogy juttasa el azt az árván maradt két családnak. A nemes cselekedet önmagában hordja dicséretét és a mélyen sulytott családok ez uton is hálát mon­danak jótevőjüknek. — A Gyermektanulmányi Társaság hódit megyénkben is, amennyiben két ambiciózus tanitó lépett újonnan e tudományos társaságba: Brusznyiczki Mihály és Mátis Béla ág. h. ev. tanítók Vivát sequenter! — Rendszeresítés. A nyiregyházi polgári leányiskolánál évek óta mint segédtanitónők működtek Juhász Ilona és Balogh Ilona tanár­nők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter most megengedte, hogy a két segédtanitónői állás rendes tanítónői állássá szerveztessék és arra a választást megejtsék. — Petrovits Gyula virilis. Petrovits Gyula volt nyiregyházi apátplébános, jelenleg egri kanonok nemrégiben felebbezést nyújtóit be a közigazgatási bírósághoz amiatt, mert u szabolcsvármegyei virilisták névjegyzékéből ki­maradt. A közigazgatási bíróság most foglal­kozott Petrovits Gyula felebbezésével és kimon­dotta, hogy őt az egri káptalannak Szabolcs­vármegyében fizetett adói után föl kell venni a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe. — Pályázat. A dadai felső járás főszol­gabirája pályázatot hirdet a Tiszanagyfaluban megüresedett jegyzői állásra. A kérvényeket junius 30-ig kell beadni a dadai felsőjárás főszolgabirájához. A választást julius 3-án ej­tik meg. — A kereskedő tanonc-Iskola felügyelő­bizottsága f. hó 8-án d. u. tartott ülésén Ruhmann Andor igazgató évi jelentésével kap­csolatosan a tanulók közt kiosztandó jutalmakra vonatkozó indítványát fogadta el a bizottság Kubacska István azon életre való módosításá­val, hogy a pénzbeli jutalom az illető jó tanuló nevére a takarékpénztárba téttessék s a letéti könyv a takarékosságra való serkentés célzatos irányzatával adassék át. A jutalmazásokra már az ülés folyamán megindult a gyűjtés, melynek eredménye nemcsak az intelligens kereskedőink adakozási kedvét mutatja, de azon reményét is, hogy azért meglesz az erkölcsi jutalom az alkalmazottak takarékos, józan élete és igy a megbízhatóság által. — A nyíregyházi női kereskedelmi szaktanfolyam növendékei társuknak, Lef­kovits Máriának, halála alkalmából koszorú­megváltás címen a vak katonák részére 21 K-t küldtek be. — Az államvasutak figyelmezteti a kö­zönséget, hogy az ünnepek alatt, ha csak el­kerülhető, ne utazzék, mivel pünkösdi vonatokat nem helyezhet forgalomba. — Rézgálic. A m. kir. földmivelésügyi miniszter táviratilag értesítette a főispánt, hogy a vármegye részére kiutalt 500 mm. rézgálicot útnak indította, — Cukorvásárlás és összevásárlás. Pa­nasz merült fel, hogy egyes kereskedők cukrot csak akkor adnak el, ha a vevő más egyebet is vásárol Rendőrségünk a legnagyobb eréllyel jár el az ilyenekkel szemben és megakadályoza, hogy az árusítók a 4207—915. M E. kormány­rendelet ellen vétsenek, melyszerint 2 hónapi elzárással és 600 kor. birsággal sújtható, ha valaki készpénx ellenében más áru vételéhez köti valamey közszükségleti cikk kiszolgálását. Ugyanezen rendelet szerint tilalmazza a hus és zsir vételének egymástól függővé tevését is. Cukorhiány pedig nincs is, csak azért mutat­kozik, mert forgalmi akadályokból az ellátás­nál pár napos késések voltak, ami arra kész­teti közönségünket, hogy ünnepekre és gyü­mölcs befőzés idejére nagyobb készleteket igyekszik gyűjteni. A kereskedők a mult évi­hez hasonló mennyiségben kapnak cukrot és így állandó vevőiket ellátni képesek mégpedig a nekik szállított tételekhez hasonlóan havi arányos részletekben. A közönség egyrés/e azonban ideges. Bo'tról-boltra jár, hogy cukort vásároljon, sőt a vagyonos osztály cselédségét még falukra is küldi, hogy feleslegét gyarapit­hassa, ami azonban nem ritkán a métermázsát is meghaladja. Ezek a városjárók aztán a leghangosabbak és sorba veszik a boltokat olyanokba is bemenve amelyek létezéséről addig nem is tudlak, csakhogy feleslegüket —Va kilós mennyiségekkel nagyobbíthassák.

Next

/
Thumbnails
Contents