Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-08 / 45. szám

2 45-ik szám. JNfiriíOTDÉK 1916. junius 8. Csak természetes, hogy az ilyen kóros lelkiállapotban az angolok ma már fényes angol győzelemnek látják a rettenetes csapást, amely őket legutóbb érte a tengeren; amint hogy a Dardanelláktól való visszavonulást is ugy emlegetik, mint Anglia legfényesebb diadalát, melyhez hasonlókat igazán szivből kívánunk ellenségeinknek. Tengeri csata A fjordok lakóit minapában félelmetes hangok ébresztették föl álmukból. Égrepesztő dörgés, borzalmas földremegés. Mintha a wiking hajósok mesebeli szörnyetegei ébredtek volna föl hullámsirjukból, hogy még egyszer fölvegyék a titáni küzdelmet, melyre a fajok ősgyülölete késztette őket. A tengeri kigyó és ősdelfin halálos ölelése tajtékozta fel a sötét hullámokat, a rettenetes viadalba beavatkoztak a fürészhalak és ráják alulról, mitológiai sárkányok felülről, s a küzdelem képzeletet felülmúló hangja, a szörnyetegek menydörgésszerű farkcsapásai a rémület és csodálkozás vegyes érzetével töltötte el a jámbor norvégek szivét. A történelem előtti idők alaktalan szörnyetegei a mesék világába vonultak be, de helyettük az emberi agy, melynek oly csodálatos tekervényei vannak, megalkotta a vasbőiü, acélpikkelyü, vérnélküli szörnyeket, a modern kor tűzokádó sárkányait, melyek az isten képére és hasonlatosságára teremtett földi lények ezreit hurcolják magukban. Ha két, vagy több ilyen kolosszus találkozik egymással, akkor megkezdődik a haláltánc, aminek a vége rendesen az, hogy az egyik lesülyed az óceán fenekére, magával ragadva gyomrának esztelen lakóit. Óh milyen nagy az emberi balgaság, a fajok gyűlölete, harca, vérontása, kegyetlensége. Hol vannak a szelídség apostolai, a jámborság ügynökei, akik konkurrenciát csinálnának a vadságnak, a vérivó szenvedélynek ? Ki tudja, hova tűntek ? Talán ők is beálltak az üvöltözök, a fogcsikorgatók közé, s végképen magára hagyták az emberiséget. Azért a skagerraki csatában mégis csak mi győztünk, a magas sarkúak az alacsony sarkúakkal szemben, hogy a Gulliver utazásaiból vegyek magamnak hasonlatot. A mi flottánk több szörnyeteget küldött a másvilágra az ellenség hajóhadából, mint az övék a mienkből, s ez is valami, ha már az életre-halálra való küzdelemről van szó. Ha majd a jövendő kor történetírói megírják a világháború oknyomozó históriáját, költők elzengik a halálraszántság dithirambuszát, filozófusok pedig elelmélkednek az emberi lélek csodálatos örvényein, de jó lesz akkor nekünk a föld alatt megpihenni. A nemzetek erdejében új emberbimbók rügyeznek majd, új érdekek, új világalakulások születnek, hogy új harcokra adjanak alkalmat. Mert lehet-e elnyomni a belénk oltott szenvedélyt, a hatalmaskodni akarást, a hírvágyat, szóval lehet-e a háborút kitörülni az emberi eshetőségek lisztájából? Diogenes. Dr. Berend Miklós hadiönkéntes honvédtörzsorvos Harctéri naplója Adatok a magyar honvédség, főkép az 5. honv. huszárezred történetéből. Sennyei József honv. tüzérfőhadn. rajzaival. Ára 6 K Kapható lapunk kiadóhivatalában. Aratás felé. A tavaszi gazdasági munkák nagyrészét különösen a katonaságnak a mezőgazdaság szolgálatába való állítása révén akadálytalanul elvégeztük. Ha az időjárás is kedvező lesz, mégis csak fogunk aratni, a fő dolog azonban, hogy az aratási és cséplési munkálatokra idejekorán felkészüljünk, mert az idén különösen szükség lesz arra, hogy a szemestermékeket minél korábban piacképes állapotba hozzuk. A gazdaközönség a hadvezetőség részéről aratásra és cséplésre is megkapja a legmesszebbmenő támogatást. A honvédelmi miniszternek a katonák szabadságolására vonatkozó 3000. számú idei rendelete vonatkozik az aratás idejére is, azok a katonák tehát, akik cséplésre, szántásra és egyéb tavaszi munkára szabadságot kaptak, közvetlen parancsnokságuktól aratás és cséplés idejére is kérhetnek 3—5 heti szabadságot. Sőt annak idején az őszi munkákra is megadják a szabadságot. Ott, ahol tehát ilyen szabadságolt katona volt segítségére az uradalomnak a munkák elvégzésében, jó lesz azokat kioktatni, hogy amikor megkapják az értesítést, azonnal kérjenek aratási szabadságot. Lehet velük formális szerződést is kötni, amely szerződés felmutatása az illetékes csapatparancsnokságnál mindenesetre megkönnyíti az illető szabadságra való bocsátását. A helyi és vármegyei munkabizottságok vegyék idejekorán számításba továbbá, hogy aratásra katonai munkásosztagokat is kaphatnak. Már eleve számítsák össze mennyi ilyen munkaerőre van szükség s a vármegyei munkabizottság útján kérjék a kivezénylendő osztagok előjegyzésbevételét a honvédelmi minisztérium illetékes osztályánál. Nem árt, ha a hadifoglyok kirendelésére való kérelem is mielőbb eljut az illetékes helyre. Ezeken kivül még két igen fontos rendelete jelent meg a honvédelmi minisztériumnak a napokban, amely szintén azt bizonyítja, hogy az aratási és cséplési munkák akadálytalan bevégzésére mily nagy súlyt helyez a hadvezetőség. Az egyik rendelet a 8600. számú, ez vonatkozik a gőz- és motorcséplö-gépészek és fűtők felmentésére. Eszerint a rendelet minden PŐZ- és mótorcséplő-gépészt, legyen az akár a harctéren, akár pedig mögöttes országrészben, ha be tudja igazolni, hogy munkája van a cséplési idény alatt, már most haladéktalanul szabadságolnák, amely szabadságolás november 30-ig lesz hatályban. A gazdatiszti kezelés alatt álló birtokoknak nem is egy, de több cséplőgépe szokott lenni, alkalom nyilik tehát ezek gépészeinek a felmentésére. Meg kell tudni hol és melyik csapattestnél szolgál az illető és községi bizonyítványt kell kiállíttatni arról, miszerint az illető tényleg az uradalomnál alkalmazásban volt s e bizonyítványt a főszolgabíró véleményének rávezetése mellett a főispánhoz kell felterjeszteni, aki a kerületi parancsnokságnak teszi meg a felmentési javaslatot. Közvetlen a csapattestétől kérheti a november 30-ig való felmentését maga az illető gépész is, vagy fűtő, de ez esetben az okmányok (gépészi vizsgabizonyítvány, vagy az uradalom bizonyítványa, hogy az illető ott alkalmazásban volt) az illető katonának küldendők el, akit ez okmányok alapján a csapatparancsnokság fog szabadságolni. Elégséges, ha az illető gépész vagy fűtő felmentéseért maga az uradalom egy községi bizonyítvány csatolása mellett fordul az illetékes pótzászlóalj- vagy őrzászlóaljparancsnoksághoz, amely csapattestnél a felmentetni kért egyén szolgál. Ezeket a lépéseket haladéktalanul meg kell tenni, mert a cél az, hogy ne csak cséplés idején legyen itthon az illető gépész, hanem jóval előbb, hogy a gépen a szükséges javításokat elvégezhesse, a gépet jókarba helyezhesse, hogy azután a cséplés minden fennakadás nélkül folyjon. — Ugyanez a rendelet a felmentett mótor- és gőzekegépészeknek a felmentését is meghosszabbítja november 30-ig. Ezeket jó minden gazdának tudni s mielőbb intézkedni, nehogy az utolsó pillanatban kelljen kapkodni, hogy kit állítsunk oda a cséplőgéphez. Biztosítva van a közélelmezés. Még csak egy hónap múlva aratunk újra és körülbelül két hónapnyi idő hozza meg az uj kenyeret. Van-e elegendő készletünk addig ? Magyarország kenyér- és lisztellátása tekintetében a legkritikusabb időpont a tavaszi hónapokra esik, amidőn az előző év termése már fogyatékon van és az uj termés behordására várakozni kell. A háborús állapotok alatt különösen fontos, hogy a mult évi és a reméltnél jóval gyengébb termés elegendő lesz-e az ország fogyasztásának kielégítésére és különösen az aratásig hátralévő egy hónap szükségletének fedezésére. Amint értesülünk, a helyzet mindenképen megnyugtató és a most következő hónapban nem lesz szükséges a kenyérpótló anyagokat igénybevennünk, vagyis a kevert lisztfajtákat és kukoricalisztes kenyeret forgalomba hoznunk. A központi szervezetnél bejelentett és még igénybe nem vett, de már legközelebb elszállításra kerülő gabonamennyiségek teljesen elegendők lesznek arra, hogy az ország egész szükségletét augusztus hó végéig kielégítsék. Figyelemmel már most arra, hogy az idei termés a kedvező időjárás folytán minden valószínűség szerint legalább két héttel korábban fog rendelkezésünkre állani, kétségtelen, hogy emlitésreméltó készletet takarítunk meg az aratás utáni időre. Ami pedig a jövő évi szükségletet illeti, e részben is igen örvendete?, amit eddig tapasztaltunk. A vetések ez időszerinti állásából következtetve ugyanis, jó te mésre van kilátásunk, ha csak váratlan Katasztrófák nem jönnek közbe. Színház, A premiére óta még három estén töltötte meg a színházat a Legénybucsu. Mindannyiszor nagy gyönyörűséget, okozott a közönségnek. Érdekessé tette az egymásután következő előadásokat az, hogy a főszerepek más és más kezekbe kerültek. A báró szerepét például hallottuk tenoristától és hallottuk baritonistától. A női szerepek egyikét láttuk énekes hősnő kezében és láttuk subrette kezében. Végül a Stefi és a kocsis szerepét előbb Viola és Koltay, majd Véghelyi és Szalontay vitték. Nem tudjuk, hogy mi volt a célja ennek a kettős szereposztás, azonban kényszerit az összehasonlításra. Nekünk ugy tetszett, hogy az első előadáson a Viola Koltai pár vitte a darabot, ők voltak előtérben, mig a második előadáson minden eltörpült Szigeti Irén mellett, ő vitte a darabot, ő játszott, köréje csak sereglett a többi szereplő. Fényes sikere volt, mely ujrázásban, tapsokban, névszerint való kihívásokban nyilvánult meg. Egyébként még az a véleményünk, hogy a báró szerepe nem illik bariton hanghoz és csak szebben hangzik, ha Gömöri szép tenorja énekel. Véghelyi nem látszott jókedvűnek, pedig könnyű tánca nem elegendő a sikerhez. Érdekes volna Szigeti, Gömöri, Koltay és Véghelyi, ha ez utóbbi nagyobb vidámságot tanúsítana, amiben Viola nagyon felül multa. A Magyar nábob ép olyan, mint a többi regény után készült darab. A mindvégig gyönyörű regény egyes részeiből van összetákolva. Rémesen hosszú, mégsem léphet a regénynek nyomába. De azért télt ház, Hevesi szép játéka, Aranyossiné remek Máyernéja volt az eredmény. * Én vagyok a néni! Ezt a sokat ígérő címet viseli a színháznak pénteken és szombaton bemutatásra kerülő énekes bohózat újdonsága, mely a nézőtéren órákig hömpölygő kacagás révén sokáig emlékezete marad előttünk. Az egész vígjátéki és operett személyzet játszik a mulatságos darabban, de a főszerep Heltai Hugónak jut, aki három felvonáson át egy nagynéni mulatságos alakját személyesiti. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy a darab telje en fe/