Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-04 / 44. szám

Nyíregyháza, 1916. junius 4. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 47. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed­évre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ŰT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. P08TACHEQUE 295W. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések Árszabás gzsrír.i számíttatnak. Legolcsóbb hirdeti* 1 K Hivatalos hirdetéseit sora 80 f. A nyflttér soronként 80 f> Apró hirdetések 10 sióig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vmrtag betűvel szedett kétszeresen számit. Tanév végén. Mindig érdekes tudnivaló az iskolák be­számolója, mert azokról szól, akikből a jövő magyar nemzet kialakul, és azoknak szól, akik ezt a kialakulást figyelemmel kisérik. Még érdekesebb s egyben fontosabb is ma, a háború második évének a végén, belepillan­tani a múltba s tanulságot meríteni a jövőre. Általában véve ez az év is inkább a kifelé tekintő, mint befelé mélyedő tanulmánvoknak és törekvéseknek esztendeje volt. Az ifjúság figyel­mét nem annyira a tantárgyak, mint az esemé­nyek kötötték le; a tanulmányi eredmény nincs egyenes arányban a reá fordított tanári mun­kával ; az iskola bizonyos tekintetben mellék­vágányon ballag ahelyett, hogy egyenes úton haladna kitűzött célja felé. A tudományos ismeretekhez nagyobb méretű katonai és gazdasági gyakorlatokat követel a hatóság ; a tárgyilagos mérlegelésnek mellőzé­sét s a megkívánt minimumnak leszállítását várja a társadalom. Országos tapasztalat ez s egyben országos veszedelem is, ha sokáig tart a háború. Azért kell teljes őszinteséggel reámutatnunk a bajra, hogy idejekorán gondoskodhassunk a védelem eszközeiről. A mi főgimnáziumunk a jelennek súlyos viszonyai között is folyton szem előtt tartotta hivatását s tőle telhetőleg igyekezett megfelelni kötelességének. Az ifjúságnak érthető sokoldalú érdeklődését kellő mederben tartotta, az előirt tanúimányi anyagot elvégezte s az adott helyzet megfontolásával védekezett a kívülről ránehe­zedő nyomás ellen, Különös gondot a fegyelem kezelésére for­dított, mert abból a meggyőződésből indult ki, hogy mennél inkább hajlandó az ifjúság a ko­rának meg nem felelő szabadabb mozgás szél­sőségeire, annál jobban rá kell szorítani az önuralomnak bölcs mérsékletére. Öntudatos, önérzetes, önálló erkölcsi jelle­mek figyelmeztetéssel nem törődő, engedelmes­kedni nem akaró, lemondani nem tudó egyé­nekből nem nevelhetők, az e téren mutatkozó hiányok pótlása és hibák eltávolítása igen ke­mény. sokszor hálátlan is, de mindig hasznos munka. A tanártestület az atyai szeretet gondos­ságával végezte a tanítás útján a nevelésnek ezt az odaadó munkáját; az intézethez mindig teljes bizalommal fordulhattak és fordultak a szülök; ifjaink túlnyomó része idegenben is megállja heh ét. Megállja a harctéren is, ahova a lelkesedés szólította vagy a parancs állította, ennél pedig többet a mai időkben jogosan alig kívánhatunk. Okkal-móddal helyes a testnevelés fontos­ságának hangsúlyozása is, de célját tévesztené a jóakarat, ha a nevelésnek úgyszólván minden erejét az úgynevezett militarizmus szolgálatára kényszerítené. Ma még úgyszólván a levegővel szívja magába az ifjúság a katonai gyakorlatok ked­velését, holnap úgy lehet, hogy kívánatosabb lesz visszatérnie a humánusabb életbölcselet szeretetéhez Ez a visszatérés pedig mindig nehezebb, mint a tőle való eltávolodás. A mezőgazdasági munka megkedveltetése szintén olyan kívánalom, amely kellő határok között előmozdítja, túlzás esetén megnehezíti a középiskola céljainak elérését. Amily bizonyos ugyanis, hogy a műveltebb társadalmi osztályoknak az anyafölddel való foglalkozása a szülőföld szeretetére s a több termelés nagy érdekének felismerésére vezet, annyira kétségtelen, hogy e munka javarésze kivül esik a középiskola keretén s messzebb menő követelményeivel egyenesen a szakisko­lába való. Mindenesetre jól esett látnunk minden té­nyező megmozdúlását gazdasági érdekeink tá­mogatására ; jól esett éreznünk az ifjúság örö­mét, hogy szorosabb tennivalóin kivül ő is részt vehet a nagy nemzeti küzdelemben, amelynek sorsdöntő jelentőségét napról-napra hallja ; jól esett tapasztalnunk, hogy e munka nálunk nem volt sikertelen magának az iskolai nevelésnek szempontjából sem. A tanév véget ért, az iskola bezárul; de nyitva van és folyton nyitva marad a munka­alkalom, amely mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy á jó példa követője, boldogságának megteremtője, környezetének áldása legyen. Más nemzeteknél mindent felülmúló fény­nyel szokták megünnepelni az iskolai tanul­mányok arató ünnepét, a társadalomnak egész lelke nyilatkozik meg az előbbre haladás mél­tatásában és elismerésében. Mi is ünnepiesnek, kiváltságosnak, föleme­lőnek tartjuk azt a boldogító érzést, hogy ma­gyarok vagyunk; igazán ünnepelni azonban csak akkor fogunk, amikor aggodalmaktól nem háborított, gondoktól nem zaklatott, fájdalmak­tól nem tépett teljes okunk lesz a nagy nem­zeti megpróbáltatás diadalának, a fényes nem­zeti név megdicsőülésének, a magával ragadó nemzeti jövő kétségtelen bizonyosságának meg­ünneplésére ! V. J. üisvasuti menetrend. Bessenyei-térről indul: Délelőtt 630*, 734, 807, 900, 1000, noo. Délután 1215*, 115, 230, 300, 410, 510. Este 600*, 700, 720, 8to, 930 (Erdei kitérőig.) Sóstógyógyfürdőről indul: Délelőtt 601, 724*, 810, 930, H30. Délután 1250*, 1250, 208, 330, 410, 430, 530. Este 630*, 720, 751, 840, 940 (Erdei kitérőből) A vastagabb betűkkel nyomatott idő adatok távolsági vonatokra vonatkoznak, a csillaggal jelölt vonatok a Szőlőtelep-hegyközséig, illetve onnan közlekednek. Szülők figyelmébe! A pályaválasztás életbevágó fontosságú! Mégis lépten-nyomon azt látjuk, hogy nem for­dítanak rá elég gondot. Pályáját mindenkinek ugy kell megválasz­tania, hogy az necsak a megélhetését biztosítsa, hanem jóleső megnyugvással és megelégedéssel töltse eí. Minden szülő a maga és gyermeke érde­kében alaposan gondolja meg, hogy mely pálya lesz fia vagy leánya részére a legmegfelelőbb. Nehogy később jöjjön rá arra, hogy rosszul választotta meg gyermeke pályáját es ezáltal sok fáradságot s drága időt fecsérel el, amivel más, neki megfelelő foglalkozásban messze, előre juthatott volna. Életpályául mindenkinek azt a foglalkozást kell választania, amelyre őt testi és szellemi erői hivatottá teszik. Az igy választott pályán bárki elsőrangú munkaerő lehet s mint ilyennek megfelelő ke­resete lehet bármely foglalkozási ágban is. Legfontosabb tényező a pályát választó fiu vagy leány egészsége, szervezete. Gyakorta előfordul, hogy egyesek szervezetüket kellő­képen nem ismerve, annak meg nem felelő pályára mennek. A nekik nem való munka egészségüket idő előtt aláássa, beteggé teszi őket, ugy, hogy más foglalkozást kell válasz­taniok, ha ez módjukban áll, ha pedig nem, akkor kénytelenek szakmájukban megmaradni és szenvedni. Ennek elkerülése végett szükséges, hogy mindenki pályája megválasztása előtt vizsgáltassa meg magát orvossal arra nézve, vájjon szervezete nem tiltja-e el attól a fog­lalkozástól, amelyet egész életén át folytatni kiván. A testi alkalmassággal egyenlő fontosságú, hogy az iskolát elhagyó tanulók szellemi erőik­nek megfelelő pályára lépjenek. Aki pl. lassú számoló az ne menjen kereskedőnek, akinek nincs tehetsége a rajzolásra, ne menjen építész­nek, stb. Miután a legtöbben 13—14 éves korukban választanak pályát és ekkor még szellemi képességeik fejlődőben vannak, azért ebben a tekintetben igen nagy óvatos­sággal kell eljárni. Föltétlenül szükséges, hogy a szülők állandóan figyelemmel kisérjek gyer­mekük szellemi képességeinek nyilvánulásait, már kiskoruktól kezdve. Sok esetben a tanitó, vagy tanár is igen jó útbaigazítással szolgálhat. A pályaválasztásnál döntő szerepe van az iskolai képzettségnek is. A legtöbb pálya meg­kíván bizonyos iskolai képzettséget. Célszerű mindenkinek idejekorán megtudakolnia, hogy választandó pályájához mily iskolai képzett­ségre van szüksége, nehogy kisebb iskolázott­sága útját állja boldogulásának. Számolni kell a gyermekek hajlandóságá­val ! Aki arra a pályára megy, amelyhez kedvet érez, az ott nagyobb szeretettel, szorgalommal fog dolgozni, s igy annál is inkább van remény arra, hogy kiváló munkaerővé válik. Me? kell figyelni a gyermekek hajlandóságait, szabad idejükben űzött kedvteléseit is, mert ezek adják a legmegbízhatóbb feleletet arra, hogy mihez Óvakodjunk a loffl i szőrmeáruhat jutányos áron elvállal gondozásra: BUÚS JÓZSEF szűcs Nyíregyháza, Ssíhlen-utca 1. sz. 218-1—24

Next

/
Thumbnails
Contents