Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-05-07 / 36. szám

36-ik szám MiimmÉK. 1916. május 7. 3 Az angolok németeket keresnek. |Egy angol hajó éles lövéssel kényszeritett egy Sanfranciskó felé tartó japáni személyszállító gőzöst arra, hogy megálljon és utazóit, rakományát a legkörülményesebben felülvizsgálni engedje. Az entente sajtója azóta, hogy a musz kák, franciák és angolok harctéri helyzete javíthatatlanul rosszra fordult, állandóan azt híreszteli a maga vigasztalására, hogy a középeurópai hatalmak és szövetségeseik között nincs meg az eredményes együttmüködéshez szükséges bizalom és egyetértés. Természetes, hogy mi ilyesmin csak kacaghatunk. Hiszen ha a hivatalos harctéri jelentések hallgatnának is, a legkülömbözőbb harcterekről szabadságra jövő testvéreinktől is megtudnók, hogy szövetségeseinkkel mindenütt együtt működünk az Araráttól Verdunig, Rigától Szu ezig. Azt is tudjuk, hogy mikor bolgár vagy török országgyűlési követek látogatnak el hozzánk, nem azért jönnek, hogy egy nem létező egyetértést próbáljanak létrehozni, vagy egy lazuló bizalmat szorosabbra fűz ni, hanem azért, hogy velünk együtt örvendjenek az egyesült erővel kivívott nagy sikereknek, amelyek kétségtelenül jobb összekötő kapcsok, mint az entente-beli államok körében a külön-külön szenvedett vereségek és kudarcok. Akinek a háza ég, az kurjogat. S a magyar közmondásnak igaza van. Az egyetértés és összetartás madzaga entente-ék között foszladozik. Oroszország a háború második évének vége felé Japánnal, az entente lógósával, köt külön titkos szerződést Keletázsiát illetőleg. Olaszország se katonát, se hadiszert nem szállít máshova, mint ahol közvetlenül védheti a maga érdekeit. Az Egyesült Államok sok hadiszert szállítottak az entente-nak, de meg is fizettették magukat busásan, s csak nehezen, vagy sehogy sem tudják magukat arra elhatározni, — hogy Németországgal az entente örömére véglegesen szakítsanak; mert hát ott van az az ördöngös Japán, meg annak Mephistója Okuma marsall. Japánnak nagyon kapóra jönne, ha Amerika esetleg egy végnélküli háborúba keverednék, amelynek folyamán a keletázsiai szigetország visszanyerhetné szabad mozgását és beleköthetne Amerikába, amellyel annyi elintézetlen ügye van. Angliában nagyon jól tudják, hogy iWilson ur már régen tul tette volna magát minden lelkifurdaláson és hadat üzent volna Németországnak, ha Japán jövendő magatartása felől egészen nyugodt lehetne. Így azután nem csoda, ha Anglia mindent gyanús szemmel néz, ha saját szövetségeseiben nem bizik, és igy a japáni hajókat is jónak látja átkutatni. Az angol cirkáló parancsnoka állítólag azzal okolta meg a maga párját ritkító eljárárását hogy németeket keres a japáni, kereskedelmi gőzösön. Vájjon mit szólnak ehhez Franciaországban? Valószínűleg igen sok trancia koponyában fordul meg most az a kérdés: miért keresnek az angolok németeket a Csen des Óceánon, ahol nincsenek; mikor jól tud hatják, hogy Franciaország földjén olyan sokan vannak.... •n

íjmn

uiM

wn

MiMi

iiir i ni

wurninnmry n

rr

urmnni— A hadbavonnltak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal vaió levelezőt, sebesált katonák átüeiyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt, helybeli tudósító indája (Iskola-utca 6. Femfuista Esyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5-7 ezcufeirül szerdán és szombatou délelőtt 1 —12 óráig. Ágoston Péter előadása. A feministák egyesülete Nyíregyházán ugyancsak kiveszi részét a háborús munkából. Amit az anya- és csecsemővédelem terén csöndben, szerényen, de annál kitartóbb szorgalommal végeznek, az valóban követendő példának állitható fel — a férfiak számára. Ebben a hatalmas tetlerejü fiatal egyesületben bizva megállapíthatjuk már most, hogy Nyíregyházán elhagyott szülőanya, vagy elhagyott csecsemő nincs. Minden jogosult bátran fordulhat a feminista egyesülethez s meggyőződtünk róla, hogy süket fülekre egy szegény sem talál. A fáradhatatlan egyesület a propagandát sem hanyagolja el. A fővárosi lapokban gyakran olvassuk Groák Ödönné egyesületi elnök nevét, aki egy apostol komolyságával járja az országot és hintegeti a termékeny magot háború szántotta hazánk békés munkára szomjazó barázdáiba. Egy ilyen utján sikerült megnyernie dr. Ágoston Pétert, a nagyváradi jogakadémia tudós tanárát, aki ennélfogva május első felében előadást fog tartani Nyíregyházán a feminista egyesület meghívására Magj^arország jövőjérőMa háború után. Nyomatékosan hívjuk fel a közönség figyelmét erre az előadásra, mely ugy az illustris elő adó személyénél, mint a tárgy időszerű vol tánál íogva joggal számithat' ;a legszélesebb körű érdeklődésre. »Mj MHWUUV jAMWntttbWjl J U k Gazdasági egyesületi közleménye!*:. A borzalmas háború hosszantartó küz delmei a nemzettől természetszerűleg nem csak emberanyag, termények és hadiszerekben, hanem anyagiakban is áldozatokat követel. Negyedszer fordul a magyar állam a nemzethez hadikölcsönért, hogy e reánk kényszeritett önvédelmi harcunk dicsőséges befejezhetésének lehetőségét biztosítsa. Dicső fegyvereink mérkőzésében a magyar földmivelő katonák különösen nagy mértékben hervadhatlan babérokat szerezve vették és veszik ki állandóan részüket. Itt az ujabb alkalom, hogy nemzetünk alapját képező gazdaközönségünk nemcsak hazafias kötelességből, — de erejének, súlyának, önérzetének s maga iránti kötelességének felismerését az eddiginél is nagyobb mérvű hadikölcsönök jegyzésével igazolja. Ha fegyverben levő harcos mi eink békés, kényelmes, foglalkozásukot a nélkülözések és rettenetes fáradalmakkal felcserélni sőt véröket és életüket is feláldozni képesek, mennyivel inkább könynyebb kötelességünk nekünk itthon maradottaknak kedveseink vére és életükkel szerzett dicsőségét még hozzá hasznos anvagi befektetéseinkkel biztosítani. Német szövetségesünk fényes példaadása, de meg előbbi három magyar hadikölcsönünk sikere mindég kétségtelenebb bizonyítéka, hogy hadi dicsőségeink mellett a gazdasági harcot is csak saját erőnkkel lehet kell és kívánjuk is megvívni és ez erős elhatározásunk, akaratunk és egyben képességünkről is csak ugy szereznek elleneink is tudomást és meggyőződést, ha ujabb hadikölcsönünk az eddiginél is nagyobb sikert fog eredményezni. lgykezzen tehát mindenki, de elsősorban pedig gazdaközönségünk minden egyes tagja megtakarított és nélkülözhető tőkéjét hadikölcsön vételére fordítani, mert amidőn ez uton jól és biztosan gyarapítja tőkéjét, egyben hathatósan hozzájárul magyar gazdaközönségünk államfenntartó és irányító súlyának általános elismeréséhez, de másrészt az annyira esdve áhítozott ránk nézve dicsőséges béke eléréséhez. Szikszay Sándor, Megyery Géza e. titkár. e. elnök. SZABAD LÍCEUM. Jancsó Károly előadása Középcnrópáról. ; iEzt a legizgatóbb kérdést, ezt a jelentőségében még talán az osztrák kiegyezést is felülmúló problémát világította meg az illustris előadó a Szabad Líceum hallgatói előtt most pénteken. Megvilágította a történelmi szakszerűség, a földrajzi és politikai helyzet szempontjából és majd vázolta annak reánk vonatkozó közgazdasági hatásait. Rendkívül érdekesek voltak adatai, melyek bizonyították a középeurópai vámuniónak a mezőgazdasági többtermelésre vonatkozó hatását.. Itt adatokkal, összehasonlító sta tisztikával bizonyította termelésünk elmaradottságát, szemben többek között a népesség növekedésével. Rávilágított vám politikánk tendentiájára, az utolsó évek beviteli szükségletére és arra, hogy mi volt oka annak a nagy ellenszenvnek, a melyben mezőgazdaságunk nagyobb intensivitása részesült a mezőgazdasági szer vezetek, az Omge és a földmivelésügyi kormány részéről.. Ráirányította a figyelmet arra, hogy a vámunió ép ugy érdekévé emeli a többtermelést a kisgazdának, mint a nagybirtoknak. Es ha megindul a többtermelés az eddigi 201 millió mm.-ról, mely nem fedezte már a monarchia szükségletét, 2600 mm. felé, mely Németország beviteli szükségletét fogja kielégíthetni, azt már nem lehet megállapítani és az élelmiszerek olcsóbbodását fogja előidézni. Ragyogó lelkesedéssel vázolta a kisbirtokosok és munkások vagyoni gyarapodását, mely nagyobb fogyasztóképességgel és igy nagyobb kulturigényekkel, ennek folytán az ipar nagyobb fellendülésével jár és bizonyította, hogy iparunk egyik feltétele, a fogyasztás növekedése teremtődik meg a mezőgazdasági többtermelés nyomában. Az a lendületesség pedig, meltyel a vagyonilag mindinkább függetlenné váló kisbirtokosság demokratikus hajlandóságát, politikai érettségét és ennek a parlamentre és közigazgatásra való hatását vázolta, magával ragadta a közönséget, mely hatalmas tapsokkal fejezte ki elismerését a nagytudásu, az előadói szerep minden művészetével rendelkező vendégnek. A háború. (A « Nyirvidék » eredeti távirata.) Budapest, május 5. — Hivatalos. Orosz hadszintér: Repülőink tegnapelőtt bombákat dobtak le a Rovnótól délre tekvő Zdolbunovó vasúti csomópontra. A pályaudvar épületén, műhelyekben, vasúti kocsikban és a sinhálózaton találatokat figyeltek meg. — Több épület lángba borult. '1 egnap megint újra fokozott tüzérségi tevékenység, számos helyen előtéri csatározás is. Olasz hadszintér: A Rombonon csapataink erőteljes tüzérségi előkészítés után az ellenséget több állásából elűzték, több mint 100 alpinit, köztük b tisztet eliogtak és 2 gépfegyvert zsákmányoltak A Marmolata-területen éjjel gyöngébb olasz osztagokat a Sasso Undici keleti lejtőjén szétvertünk. Egyébként csak mérsékelt tüzérségi tevékenység. Délkeleti hadszintér: Nincs ujabb esemény. Ilöfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszter-elnökség sajtó osztálya.)