Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-04-20 / 31. szám
Nyíregyháza, 1916. március 26. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 31. szám. A Szabolcsvármegyeí Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton cm. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedérre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÖT 9. SZÁM. TSLEFON SZÁM 139. POSTACNEQUZ W65S. Kéziratokat nem adunk vissza. JC.-ífsten:: ftrsub&g uarlat azAatttateafc. LegelctcM hlr..etá» 1 K. Hivat-í I-M "nrí»í4»»k non 38 l A nyUttér (eronkéat » f Apré btrée'éMek 10 txótf 1 K. miaci«a további szó S ftilír. Vuteg bstivtl Mezeit tétsieresea srámít. Immár a negyedik, és nem bizonyos, hogy egyszersmind az utolsó is. De ha nem lehet eléggé ismételni, — hogy «az fog győzni, aki győzi», továbbra is föl kell ajánlanunk nemcsak életünket és vérünket, hanem vagyonunkat is az államért. Mert mi vagyunk az állam. S mivel segitséget senkitől nem várhatunk, nem is kivánunk: magunknak kell magunkon segítenünk. Es segítettünk eddig habozás nélkül, egyakarattal s oly sikeresen, hogy szinte magunk is meglepetéssel vettük tudomásul a három első kölcsön eredményét. Az ;a 4200 millió korona összeg, amellyel a hadviselés eszközeit kifogástalanul előteremteni igyekeztünk, minden időkre fényes bizonyítéka lesz megértő lelkesedésünknek és áldozatra kész szolgálatunknak. Ellenségeink a háború kezdetén két forrásból merítették reménységüket; az egyik az a föltevésük volt, hogy maguk jóelőre rákészülvén a háborúra, nagy tömegükkel keresztül gázolnak rajtunk, — a másik az a számításuk, hogy gazdaságilag semmikép föl nem vehetjük velük a versenyt s igy rövidesen megfojthatnak bennünket. Ami az elsőt illeti, a «gőzhenger» csakugyan megindult ellenünk, de nyomban vissza is fordult és azokat tiporta el, akik útjára bocsátották. Harctéri eredményeinket semmiféle agyafúrtsággal meg nem semmisíthetik, sőt nem is kisebbíthetik. A vérrel és vassal már régen megnyertük a háborút. Most már csak az van hátra, hogy a másik tekintetben se maradjunk alul, s rácáfoljunk arra az okoskodásukra, hogy la döntés puszta halogatásával kimeríthetik minden teherviselő képességünket. Erre való, hogy a nemzet legyen hitelezője az államnak, akinél jobban fizető adóst keresve sem találhatna. Es itt jól esik megállapítanunk, hogy az a mód, mellyel államunk a maga hadiszükségletét kielégíti, előnyösen különbözik ellenségeink hitelműveleteitől. Jegybank előlegek és külföldi kölcsönök helyett egyenesen a saját polgáraihoz fordul, s eljárását bizalom fogadja, siker koronázza. Látványnak fölemelő, tapasztalatnak örvendetes, ténynek megnyugtató eredmény ez és mindenben biztos záloga a győzelmes kibontakozásnak. A hazafias és erkölcsi szempontnak teljesen kielégítő érvényesülése mellett az is figyelemreméltó és biztató körülmény, hogy. az állam gazdagabb gyümölcsöt biztosit a tőkének bármely egyéb kamatjövedelemnél. Hat százalékos járadékot 97.10 százalékos árfolyamon s öt és fél százalékos kincstári jegyet 92.20 százalékos árfolyamon csak a hadikölcsönnél értünk el. Szóval minden okunk megvan arra, hogy az uj kibocsátásnak az eddigiekét nemcsak megközelítő, hanem meg is haladó eredményét reméljük. Mozduljon meg tehát a nagy és kis tőke egyaránt; egy emberként álljon talpra az egész társadalom; támogassuk uj lendülettel dicsőséges fegyvereink erejét. * * * Újjászületés. Nem is annyira tudjuk, mint inkább érezzük, hogy a világháborúval járó megpróbáltatásoknak nem szabad nyomtalanul ,eredménytelenül elmulniok Magyarország és a magyar társadalom fölött. Ez az érzés általános; ott mozog,, ott dolgozik minden ember lelke fenekén a céloknak, szükségességeknek, hol világosabb, hol kevésbbé világos felismerésétől kisérve. Vannak azonban egyes elmék, amelyek minden áron kézzelfogható, tartalom és alak szerint körülhatárolt módon is igyekeznek szemünk elé állítani az általuk helyeseknek tartott célokat és szükségességeket. Es íme mit látunk? Azt, hogy amilyen általános, egyetemes az érzés, hogy a háború előtti állapotok nem térhetnek viszsza mindenestül, minden vonalon, hogy valami nagy átalakulásnak kell következnie okvetlenül; olyan szétágazó, olyan ellentétes felfogásokkal találkozunk, mihelyt arról van szó, hogy milyen téren, milyen irányú, milyen méretű átalakulásra van szükség. Mindez még magában véve nem volna baj. Hiszen ugy is tudjuk, hogy nincsen ezen az egész világon két teljesen egyforma falevél, nincsen két teljesen egyforma koponya, két teljesen egyező szerkezetű agy s igy nem lehet két minden tekintetben egyező észjárású elme sem. De az már aztán igazán baj,, hogy sokan, nagyon sokan éppen ellenkező szükségességeket olvasnak ki a világrengető, világoktató nagy eseményekből, mint amilyenek azokból egyenes észjárással, tárgyilagosan és önzés nélkül olvashatók ki. Minthogyha soha egyéb akadálya nem lett volna boldogulásunknak, mint a sokszor és minden ok nélkül gáncsolt magyar nemzeti és faji érzés; egyesek egyenesen ennek támadnak neki, ezt akarják számkivetésbe küldeni, — azt hangoztatva, hogy miként a zsinóros nadrág, ugy általában minden külön magyar faji sajátság és államiság fenntartása is idejét multa, hogy a jövendőben csak a közép európai ,esetleg európai polgárság eszméje lesz jogosult. Szóval némely urak szerint mint magyarok nem tudtunk boldogulni és nem is fogunk boldogulni. Eélre tehát mindennel, ami állami, társadalmi, közművelődési, iro dalmi és művészeti viszonyainkban sajátlagosan magyar volt. Akkor meglészen old va a középeurópai kérdés, és boldog lesz de ugyan ki ? Semmi esetre sem a magyar, hanem az, aki nem magyar, meg aki nem akar továbbra is megmaradni magyarnak! Hát komolyan azt gondolják némely urak, hogy a magyar csak akkor lehet boldog, ha kivégzik, ha agyonütik? Voltak és vannak nálunk bajok, nagy. bajok és helytelenségek, amelyek miatt a magyai' nem lehetett és nem lehet boldog. De nem a közép európai polgárság eszméje hiányzott minálunk, hanem hiányzott nemzeti mivoltunk megbecsülése, a törvénytisztelet, a törvénynek mindenkire kö telező tevőleges ereje, a nemze.ti eszmében való egybeforrása minden magyar egyednek és minden magyar társadalmi osz tálynak. Hiányzott a jogegyenlőség, a terhek és kötelességek arányos elosztása; hiányzott az egészséges nemzetgazdaság, az egészséges nemzeti nevelés lelki és testi téren egyaránt, hiányzott a munka és a munkás megbecsülése, és éppen ezért hiányzott és hiányzik az a hit és bizodalom, hogy odaadó munka és hűséges kötelességteljesítés utján is lehet boldogulni. Es ezekíet a mi tátongó, vérző sebeinket a «középeurópai polgárság® eszmekotyvalékával akarják gyógyítani ? Egy, olyan szerrel, amely kigondolva téboly, megvalósítva gyilkos, nemzetölő méreg 9 Másért küzdenek, szenvednek harcoló testvéreink és gyermekeink, másról szövik álmaikat elhullott vitézeink százezrei a lengyelországi, kárpáti, balkáni és Isonzómenti tömegsírokban! Es az a más egy uj, igazán magyar Magyarország, egy igazán magyar magyar nemzet, melynek évezredes nehéz sebei mind, de mind begyógyultak a magyar szabadság, a magyar, testvériség és egyenlőség diadalában, egy minden izében magyar nemzeti újjászületésben! Dr Pröhle Vilmos. YJ K ii wtw^u^^ wi tw^w^v jt^w ^jiw^r L/v um wiww Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este 9 1 6.** Debrecen-felé reggel 5Ü, 7 2 0, este 922. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 3. Mátészalka-felé este 8«. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Hyíradony-feié este V±. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 8B**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8Í2. Csap-feló'l reggel 6 5 3, este 821 Mátészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Pölgár-felől reggel W. Nyíradony-felői reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ** Budapestre induló személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. **" Budapestről jövő személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **»» Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás ; Budapestről indul d. u. 2 órakor.
