Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-04-06 / 27. szám

2 27 ik szára. jStYÍRYIDÉK. 1910. április 6 az üdvös célra. Ez pedig a teljesen fölösleges, pénzpazarló és mostanában az utálatig reklámirozott púderek, krémek s több efféle fényűzési cikk megadóztatása lenne. A behajtása sem ütköznék nagy nehézségbe. Egyszerűen elrendelnék, hogy. csakis zárt csomagokban és edényekben szabad forgalomba hozni. A lezárást pedig mindenütt a készitő székhelyén levő kir. adóhivatal eszközölné a kirótt adó lefizetése ellenében. Ezeket ajánlom a «Nyirvidék» három csillagos cikkírójának és a Stefánia-Szövetség szociálpolitikai szakosztályának hat hatós támogaátsába és nagybecsű figyelmébe. Székely, asszony. Németalföld. Irta: Dr. Pröhle Vilmos. A kis nemzetek pátrónusai összeültek tanácskozni Páris városába és a tanácskozásnak közvetlen eredménye az lett, hogy egy kis nemzet, a németalföldi kénytelen a legnagyobb sietséggel háborús előkészületeket tenni. Hollandia tehát érzi, hogy belesodródhatik a háborúba és pedig akkor, mikor a husz hónap óta tartó emberirtás, amelynek helyzeténél fogva talán legtárgyilagosabb szemlélője és megitélője lehet, ezer és egy okot, szolgáltatott neki arra, hogy irtózik a háborúnak még a gondolatától is, és vágyva-vágyódjék ne csak arra, hogy maga békében maradhasson, hanem arra is, hogy a béke helyreálljon, még pedig mennél előbb az egész világon; mert Németalföldre nézve igazi életbiztonság csak a békében van. A helyzet minden lényeges kérdést illetőleg egészen világos. A kis Németalföld nem kívánhat magának mást, mint békét, békét és megint békét. Németország és Ausztria-Magyarország Hollandia részéről nem kívánhat egyebet, mint, hogy békében maradjon — és tanúsítson irányunkban becsületes semlegességet, mert ez nem csak a mi érdekünk, hanem az ő érdeke is. Nekünk Hollandia fegyveres segítségére semmi szükségünk nincsen. Mi el tudunk bánni ellenségeinkkel a magunk emberségéből is. Ha tehát Hollandia még is tesz háborús előkészületeket, ugy azt semmi esetre sem teheti a maga jószántából, vagy a mi részünkről való ugratás következtében. Így tehát kétségtelen, hogy az entente miatt kénytelen Hollandia is fegyverkezni, mozgolódni ; már akár az entente ellen, akár az elitente mellett, de feltétlenül az az entente miatt, ez egészen világos. Már most csak az lehet kérdés tárgya, miért kötekedhetik az entente a kis Németalfölddel? Azt kívánja-e az entente, hogy Hollandia vele tartson, vagy hogy ellene forduljon? Ez már nem egészen világos. Igaz, hogy bármily csekély is Németalföld tengeri és szárazföldi ereje, az entente-nak az mégis csak segitségszámba menne. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ez a segítség nem segíthet az entente-on. Ezt talán ellenségeink is érzik, s igy sincs kizárva, hogy Anglia egyenesen szeretné Németalföldet ellenségei közt látni. Amennyiben Németalföld az entente ellen fordulna, Anglia rögtön, szinte akadály nélkül rátehetné a kezét a nagy- és kis Szunda-szigetekre, szóval hódithatna értékes, fontos területeket s arra hivatkozhatnék saját alattvalói és a világ előtt, hogy ő győzedelmes háborút visel. Németalföld népe mindig hallgatott ugyan, de mindig rettegett egyrészt Angliától, másrészt Japántól. A Szunda szigetek birtokát irigyli tőle ez a két hatalom, s a kis Hollandia most az előtt a kérdés j előtt áll, vájjon Angliával és Japánnal való szövetség révén pusztuljon el, vagy vállalja azt a veszedelmet, 'amely mellettünk vaió állásfoglalása esetén kelelindiai birtokait közvetlenül fenyegeti. Az entente állította e kétélű kérdés elé Németalföldet. A döntés a németalföldi államférfiak bölcseségétől függ. Hogy mit határoznak, az ránk nézve majdnem teljesen mindegy. Egy kis nemzettel több, vagy kevesebb áldozata lesz-e Anglia pokoli önzésének, az a kérdés igazán nem izgathat túlságosan bennünket, akik anynyi áldozatot voltunk kénytelenek hozni a magunk halálosan fenyegetett létének biztosításáért. S Pénzintézeti Központ. A hivatalos lap márc. 21-iki száma a pénzügyminiszter Felhivás-át közli, melyben íelhivja a magyarországi pénzintézeteket, amelyek a Pénzintézeti Központba mint alapítók belépni kívánnak, hogy közjegyzőileg hitelesített belépő nyilatkozatukat, a három utolsó évre vontakozó mérlegek' és közgyűlési jelentések kíséretében a pénzügyminisztériumnak legkésőbb május l-ig küldjék be. Ezzel egyidejűleg a Postatakarékpénztárnál az átveendő üzletrészek névértékének 10 százaléka befizetendő. Azok az intézetek, amelyeknek belépési nyilatkozatát a pénzügyminiszter elfogadja, értesítést kapnak arról, hogy az alakuló közgyűlésen gyakorolható szavazati joguk szempontjából saját tőkéjük milyen összeggel fog tekintetbe vétetni és hogy a tagok melyik kúriájába fognak beosztatni. Azok az intézetek, melyeknek belépési nyilatkozata nem fogadtatik el, a postatakarékpénztárnál befizetett összeget visszakapják. A bankszerű ügyletekkel fog lalkozó önálló szövetkezetek felvételi kérelmüket a Pénzintézeti Központnál csak a megalakulás után terjeszthetik elő. Ezzel a felhívással kapcsolatban a pénzügyminiszter az alapító gyanánt eljáró kormány nevében közli a Pénzintézeti Központ alapítási tervezetét. E szerint a központ tagjai lehetnek a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek, a pénzügyminiszter engedélyével a községi, illetve városi takarékpénztárak, osztrák és egyéb külföldi intézetek magyarországi fiókjai, bankszerű ügyletekkel foglalkozó ön álló szövetkezetek, külön törvényen alapuló pénzintézetek és végül a m. kir. államkincstár. Az üzletrészek A és B sorozatuak. A B üzletrészeket, melyeknek összmennyisége 100 mlliió K, az államkincstár veszi át, mig az A sorozatot a pénzintézetek kapják. Egy-egy üzletrész névértéke 40Ü(J K. 250.000 K-t meg nem haladó saját tőkével biró intézetek egy üzletrészt, nagyobb tőkévei biró intézetek minden 250.000 K után egy. további üzletrészt vesznek át. Az A sorozatú üzletrészek névértéke 10 egyenlő kamatmentes évi részletben fizetendő. Ha a Központ 5 év után felszámol, ugy a többi részletek befizetése nem követelhető. A kincstár a B sorozatú üzletrészek névértékét azonnal befizeti. Az aláírás terminusa 191b. május 1. A Központ alakuló közgyűlése 191b. junius 1-én d. e. fél 12 órakor fog megtartatni a pénzügyminisztériumban. — Drágul a posta. Tervbe van véve, hogy julius elsejétől a posta és távírda dijakat jelentékenyen fleemelik. Hír szerint a közönséges levelke dija 15 fillér, a táviratok szódija 10 fillér, a levelezőlapoké 8 fillér lesz. Ez olyan emelés, ami a kereskedelmet megbénítaná s igy remélni lehet, hogy e téren is fellehet találni azt a bizonyos középutat. A háború. (A * Nyirvidék a eredeti távirata.) Budapest, áprilsi 4. — Hivatalos. — Nyugati hadszíntér: St. Eloitól délre az angolok erős tüzérségi előkésztiés után birtokukba vették a tőlük március 28-án elfoglalt robbantási tölcsért. Douaumont-erőd környékén csapataink április 2-án az erődtől délnyugatra és délre, valamint a Cailette-erdőben erős francia védmüveket elkesreedett harcban elfolaltak és az elfoglalt állásokban az ellenségnek a legutóbbi éjszakáig folytatott ellentámaádsait vsiszaverték. — A franciák különösen jelentékeny erők harcbavetésével és rendkívül súlyos áldozatokkal újból és újból eredménytelenül intéztek rohamot a Cailette-erdőben elvesztett védőmüveik ellen. Aprilsi 2-iki támadásunk alkalmával sebesületlen foglyokban 19 tisztet es 745 főnyi legénységet, továbbá 8 gépfegyvert szállítottunk be. ' Keleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Az ellenség tüzérsége csak Vidsytől északra, valamint a Naroc- és a Viszniev-tavak közt lejtett ki élénkebb tevékenységet. Balkán hadszíntér: Lényeges esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. Orosz hadszíntér: Délkeleti hadszíntér: Nincs nevezetesebb esemény. Olasz hadszíntér: A harcvonal egyes pontjain a tüzérségi tevékenység mindkét részről élénk volt, igy a Doberdói-fensik szakaszán — Malborghetnél, a Col di Lanán, a Judicariákban. Az Adamello-szakaszon csapataink a Lobbia Alta és a Monté Lunió között megszállták a határszéli hegygerincet. Oöfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Április 3-áról 4-ére virradó éjjel adélkeleti angol tengerpart ellen intézett tengerészeti léghajó-ámadás alkalmával erődítési müvekre Greath Yarmouth mellett robbanó bombákat hajítottunk. A léghajók az ellenség tüzelése ellenére sértetlenül tértek vissza. A lengerészeli vezérkar főnöke. (Miniszter-elnökség sajtó osztálya.) I „Szabolcsvármegyei íanstdegyesöleí" köréből. Az egyesület tagjait felkérem, hogy tagdíj hátrányaikat igyekezzenek mielőbb befizetni. Tagdíj egy évre 2.50 K. — Pénztáros: Tóth György igazgató-tanitó Nyíregyháza. Egy 5 filléres levelezőlapon mindenki megtudhatja tartozását. — Egyesületünk a tanítók «Kolozsvári Hunyadi— házra» ez évben fizette be a 4000 koronás Orsovszky szoba alapítvány utolsó részletét a 2000 koronát. Ez összeg fele kölcsönből lett fedezve. Az egyesület vezetősége számit arra, hogy tagjai, a tagdijakat befizetik. A jó péládt megmutatta Stefáni Gyula zsindelyesi tanitó — aki mint hadapród, az orosz harctérről — küldte be 7 évi tagdiját, 17.50 K-t. Azóta Werner Gyula kisvárdai polgári fiúiskola igazgatója küldte be tagdijjait. Kedves lanitótársaim! Kövessük a jó példát és teljesítsük egyesületünk iránti kötelességünket. Az «Eötvös-alap» évi tagdija 4 korona. — A kisvárdai járáskörben pénztáros Varga János állami iskolai tanitó Ksivárda A nyiregyházi járáskörben pénztáros: Kubacska István, ág. h. ev. tanító Nyíregyháza, Kürt-utca 7.