Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-30 / 25. szám

25-ik szárú. Rendőri feladató!!. Mióta fennáll a világ, mindig olcsó élcelődés tárgya volt a rendőrség. Minden bajért őt okoljuk, minden jót tőle vá­runk; arra azonban kevésbbé gondolunk, munkájának sikeréhez magunk is hozzá­járuljunk. A közerkölcsiség, köztisztaság, közbiz­tonság nagy érdekei múlhatatlanul megki­.vánják, hogy e legfontosabb hatóságaink egyikének készséggel rendelkezésére bo­csássuk mindazon eszközöket, amelyekre szüksége van s amelyek nélkül a legjobb akarat is vajmi keveset ér. Különösen kí­vánatos ez minálunk, ahol nemcsak a hi­ányok megszüntetéséről, hanem magáról az újjászervezésről is lehet és kell be­szélnünk. 'Azt, hogy eddig nagyobb bajok nélkül őrizhettük meg közbiztonsági viszonyain­kat, inkább szerencsés helyzetünknek, — mint előrelátó gondolkodásunknak tulaj­donithatjuk. Városunk fejlődése azonban egyenesen megköveteli, hogy ez az intéz­ményünk is lépést tartson a haladó kor követelményeivel. Kendőrségünk mai összetételében sem számszerűleg, sem minőség dolgában, nem áll azon a fokon, amelyen állania kellene. [Nem áll pedig azért, mert rendszerint a merev tagadás kényelmes megoldását vá­lasztottuk, valahányszor üdvös, de persze költséges fejlesztési vagy újítási törekvé­sekről volt szó. Ezután mindenesetre máskép kell el­járnunk, ha csak tűrhető állapotokat is akarunk megteremteni. Ez azonban csak egyik oldala a kér­désnek, bár tagadhatatlanul lényeges ré­sze. A másik oldalon az a kívánalom me­rül fel, hogy a rendőrség feje átérezve hivatását s egyaránt akarjon és tudjon is megfelelni a várakozásnak. Kötelességeit a törvények és rendele­tek szabályozzák, de félig és nehezen fog­ja teljesíthetni azokat, ha személyében a hivatalfőnök mellett nem találjuk meg a városunk társadalmával egybeforrni akaró embert is. Tisztviselői társai részéről annál na­gyobb mértékben számithat munkájának megértő méltatására, mennél inkább a meg értés lelkét hozza magával. Polgártársait meg kell ismernie, sőt meg is szeretnie, ha bele akar látni az emberek lelkébe s érde­mük szerint akar elbánni a felekkel. Mindenütt jelen lenni, mindent meg­látni és nyomban intézkedni: ebben lát­juk a rendőrkapitány szép hivatását. Munkája tehát nem rekedhet meg az iroda négy fala között, nem szoritkozhatik az akták elintézésére, nem merülhet ki az iktató-számok halmozásában: ki kell azt vinnie az életbe, hogj' életet vihessen bele. Hogy többet ne említsünk: a lebuj­ipar föllendülése lehet természetes függ­vénye a háború bajainak, de szégyennel jár mindenütt, ahol kellőleg nem szabá­lyozzák. A piac keserűségei mérsékelhe­tők lennének, ha idejekorán érkező s a köz érdeknek megfelelő közbelépés nem ma­radna el. De ezenkívül is mindenütt meg kellene látszania az erélyes kéz nyomának. Talán sok is, amit kívánunk, de még mindig nem annyi, amennyire szükségünk van, s amennyit még a mai viszonyok kö­zött is meg lehet valósítani. De ismételten hangsúlyozzuk, hogy a személyes garanciát a dologi föltételek biz­tosításának kell kiegészítenie. Pont, — Szeretetadományokat a frontra szál­lít a Hadsegélyző Hivatal Átvételi különit­nilménye, IV., Váczi-utca 38. sz. Oarend Miklós dr. harctéri naplója. A napokban hagyta el a sajtót Berend Miklós könyve, mely naplószerü jegyze­tekben tárja elénk az 5-ik honvéd huszár­ezred harctéri élményeit. A könyv külö­nös érdekessége abban rejlik, hogy szer­zője, aki civilben orvostanár, ezredével e­gyütt küzdötte végig az észak és déli harc­tereket, impressziói tehát nem a front mö­gött biztos állásból szemlélő haditudósító szemüvegén szűrődnek keresztül, hanem a véres harcokat közvetlenül végig élő, átszenvedő katona tollából kerülnek pa­pírra. Ebből a szempontból egyedülálló a Berend Miklós könyve és épen ezért ér­dekes. De nemcsak ez a tény méltó a fi­gyelemre, a fokozott érdeklődésre, hanem az is, hogy az 5-ik huszárezred változatos és önmagában véve is érdekfeszítő élmé­nyeit szines foltokban, megkapó vonások­ban, a gyakorlott író rutinos kész­ségével tálalja elénk. Egy másik körülmény is vonzóvá te­szi a könyvet és a szerzőjét, hogy Íróem­ber létére, akinek munkájából a tetőtől talpig való kulturlény szelleme és művelt­sége csillan elő, nem feledkezik meg a leirt élmények katonai oldaláról sem, a­nélkül, hogy. ezzel müvének esztétikai szép sége sérelmet szenvedne. Mert végre is egy. huszárezred harci tevékenysége, élete, — mozdulatai a legszorosabb értelemben vett katonai dolgok, s Berend Miklós csak ugy adhatta igazi képét ezrede harctéri éle­tének, ha a jelentéseket és parancsokat, a­melyek addig ameddig, mégis csak hivata­los titkok, könyvében nyilvánosságra hoz­za. Höhn tábornok, a sajtóhadiszállás pa­rancsnoka, megengedte szerzőnek, hogy a katonai operációkra vonatkozó hiteles ada tokát munkájában fölhasználhassa, amit ő meg is telt, s igy a könyv az 5-ik hon­védhuszárezred történetének valóságos kut forrásául tekintendő, ami bennünket annál jobban érdekelhet, mert hiszen ennek az ezrednek legnagyobb része szabolcsi fi­ukból való. Egy ezred története ez, s író­ja a legideálisabb történetíró, miután a le­írtakat maga is elejétől végig átélte. A vaskos könyv Singer és Wolffner ki­adásában jelent meg, Ízléses külsővel. — Ara b korona. — Kapható lapunk kiadó­hivatalában. V. Séta hangverseny — április 2. — Uj és nagyszerű jótékonycélu hang­versenyt rendeznek április hó 2-án, a Ko­rona szálló dísztermében. A tiszta jövedelmet a háború legsze­rencsétlenebbjei, a tüdőbeteg katonák ja­vára fogják fordítani. Nyíregyháza város közönsége oly. rit­kán élvezi a katona zenét, hogy igazán há­lásaK lehetünk a rendezőség vezetőinek Geduly Henrikné és Schey Pálné úrasszo­nyoknak, akik a debreceni 75. gy. ezred tel jes katona zenekarát megnyerték a hang­verseny tartására. A hangversenyen fehér asztalok mel­lett, pompás friss tormás virslit és sört fognak igen olcsó árakon urleányok fel­szolgálni. A háziasszonyok szerepét Básthy Ber­ta, Bodor Zsigáné, Burger Pálné, Füzes­séry Elemérné, Kardos Istvánné, Késmár­ky Béláné és Kricsfalussy Jenőné úrhöl­gyek, a pincérleányok szerepét pedig le­ányegyleti tagok, — mintegy 40 urleány — fogják ellátni. A felszolgált enni és innivalók azonnal fizetendők. A szigorúan szabott igazán ol­csó árak pedig a következők lesznek: 1 pár tormás virsli 50 f. 1916. március 29. 5 1 pohár világos sör 30 f. 1 pohár kitűnő fekete sör 40 f. 1 korsó világos sör 501. 1 korsó fekete sör 70 f. A hangverseny kezdete délután fél 5 órakor lesz. benntartott helyek nem lesznek, a be­lépődíj 2 K. Egy páholy ára 10 K. Jól teszi tehát mindenki, ha idejében feljön a hangversenyre, mert a ki hamarébb jön, jobb helyet kap. Jegyek Jakobovits Eanny k. a. dohány tőzsdéjében előre válthatók. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Spányi Géza előadása. A nyír­egyházi feministák Egyesülete már a há­ború kezdete óta áldásos tevékenységet fejt ki az anya- és gyermekvédelem ügyé­ben. A teljesen szegény, vagy elhagyott szülőnőket fölkeresi, pénzbeli és termé­szetbeli segélyben részesiti. Ezen nagyje­lentőségű munkának, melynek sikerétől függ a jövendő nemzedék tekintélyes ré­szének életképessége, szeretné megnyerni az egyesület Nyíregyháza egész társadal­mát, azért fölkérte Dr. Spányi Géza kórházi és sanatoriumi főorvost, hogy. az anya és gyermekvédelem jelentőségét nép­szerűen megismertesse. A tudós és buzgó orvos április hó 6-ikán, csütörtökön d. u. b órakor tartja meg előadását a főgim­názium dísztermében. Belépődíj 50 fillér. Az összes jövedelmet a nélkülöző anyák és elhagyott gyermekek segélyezésére for­dítja az egyesület. , < — Kérelem. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium igazgatója az Értesítőben va­ló közlés céljából tisztelettel kéri azoknak hozzátartozóit, akik az intézet növendékei voltak s a nagy háború folyamán harctéri szolgálatba vonultak, — szíveskedjenek ve­le mielőbb közölni az illetők szolgálati vi­szonyait: beosztását, kitüntetését, fogságba jutását, elestét, a hely és idő pontos meg­jelölésével. Maradandó emléke lesz ez az érdekelteknek s megérdemelt jutalma a hasznos szolgálatoknak. — Adomány. A harctérről hazatéren­dő szegény egyetemi hallgatók segitő-alap jára dr. Vietórisz József «Levelek a harc­térre* cimü könyvének megjelenése alkal­mából Bosenthal Ferenc ur 50 koronát küldött lapunk szerkesztőségéhez. A szí­ves adományt rendeltetéshelyére jut­tatjuk. — Kitüntetés. Kicska László, kálló­semjéni r. k. tanitó az ellenség előtt ta­núsított vitéz magatartásáért megkapta az 1. oszt. ezüst vitézségi érmet és egyidejű­leg kadéttá léptették elő. — Halálozás. Súlyos csapás érte Hu­dák Károly városi tiszti főügyészt, — felesége, líörtvéllyessy Etelka, március hó 27-én este hirtelen elhunyt. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Mély fájdalommal, de Isten akaratá­ban megnyugodva tudatjuk a legjobb fe­leség, anya és testvér Hudák Károlyné sz. ásguthi líörtvéllyessy Etelka f. évi már­cius hó 27-ik napján, életének 48-ik évé­ben hirtelen történt elhunytát. Drága ha­lottunk hűlt tetemeit az ev. ref. vallás szertartása szerint az Eötvös-utca 23. sz. gyászházból f. hó 29 napján délután fél 4 órakor fogjuk utolsó útjára kísérni. — Nyíregyháza, 1916. március hó 27. "Nyu­godtan és békében pihend örök álmodat! Hudák Károly városi tiszti főügyész, vá­rosi képviselő és megyebizottsági tag, mint szerető férj. Hudák Juliska egyetlen le­ánya. ásguthi líörtvéllyessy Margit egyet­len szerető testvére, vajai Vay Andor ne­velt fia.

Next

/
Thumbnails
Contents